Szemészet, 1997 (134. évfolyam, 1-4. szám)
1997-11-01 / 4. szám
198 Szemészet 134 (1997) keztünk az avascularis zónát teljesen lefedni, a sánctól az óra serrataig, a koagulumok között fél koagulumnyi távolságot hagyva. Egy kezelés alkalmával az érmentes terület kiterjedésétől függően 500-2500 koagulumot helyeztünk el. Kiegészítő kezelésre akkor került sor (általában az első kezelés után 2 héttel), ha a véletlen kimaradt, nem koagulált terület előtt nem indult meg a regresszió, vagy ha az első kezelésnél csak a temporális kvadránsokat koaguláltuk, de a későbbiekben a nasalis periféria lézer ablatioja is szükségessé vált. Követés: a tanulmányunkban ismertetett betegeket minimum 3 hónapig követtük, a kezelés utáni aktív szakban (kb. I hó) hetente, 3 hónapos korig 2 hetente, féléves korig havonta vizsgáltuk. Egyéves korban felajánlottuk a betegek klinikánk orthopthikai állomásán történő gondozását. A statisztikai feldolgozásban (y2 [khi2] teszt) azt vizsgáltuk, mennyire befolyásolja az anatómiai eredményt a születési súly, ill. a retinopathia zónája [22, 23, 24], A szempontok azonosak voltak a cryopexiával kezelt esetek szempontjaival [I. előző közlemény]. Eredmények Normális 74% r" 14 s ^rsj Hátsó ROP V póluson 10% eltérés 16% Normális 87% 9% Normális 82% Hátsó ROP V póluson 8% eltérés 10% < 800 g (19 szem, 17%) 801 ■ 1200 g (53 szem, 48%) 1201 - 1500 g (39 szem, 35%) 2. ábra. A BIAL kezelés után megfigyelt anatómiai eredmény a születési súly függvényében II. táblázat. 2x3 mezős kontingencia táblázat, a y- teszt során feltett kérdés: befolyásolja-e a lézer kezelés után kialakuló anatómiai eredményt a születési súly? (A táblázatban a kezelt szemek számát tüntettük fel. Szövődmény: az I. táblázatban felsorolt, hátsó póluson talált elváltozások, ROP V) yf = l .74971. szabadságfok = 2. p = 0,417549 A Cryo ROP Study által definiált küszöb retinopathia miatt 1995. március 1. és 1996. július 4-e között 58 koraszülött 1 I I szemén alkalmaztunk argon lézer koagulációt. A legtöbb kezelés a 7. (átlag: 7,5, 4-13) posztnatális héten, illetve a 36. (átlag: 36,3, 33—40) posztkoncepcionális héten történt. Lézer koaguláció után a szemfenék a perifériás hegektől eltekintve az esetek 83%-ában ép, ROP V 6%-ban fordult elő (/. ábra). A hátsó póluson kialakult kóros elváltozásokat az /. táblázatban foglaltuk össze. 1. ábra. A BIAL kezelés után megfigyelt anatómiai eredmény (58 koraszülött. 11 1 kezelt szem) I. táblázat. A BIAL kezelés után a hátsó póluson észlelt elváltozások (DP: dragged papilla, MP: a maculában pigmcntcpitheliopathia, ML: ectopiás macula) születési súly-800 801-1200 1201-1500 (gramm) normális 14 46 31 szövődmény 5 7 6 A 3. ábrán a különböző zónákban történt lézer kezelés utáni anatómiai eredmény látható. Súlyos szövődmény leggyakrabban a zóna 1 küszöb retinopathiák kezelése után alakult ki (50%). Zóna 1-ben a szemfenék 42%-ban, zóna 2-ben 87-89%ban tekinthető épnek. A 2x3 mezős y1 próba szignifikáns össze-Normális Hátsó póluson eltérés 8% ROP V 50% zóna 1 (12 szem, 11%) Normális 87% 48 Hátsó ROP V póluson 2% eltérés 11% zóna 2c (55 szem, 49%) Normális 89% ' 39 Hátsó póluson eltérés 11% zóna 2t (44 szem, 40%) 3. ábra. A különböző zónákban végzett BIAL kezelés után megfigyelt anatómiai eredmény BIAL DP 5% MPDP + ME 5% DP + ME + MPIII. táblázat. 2x3 mezős kontingencia táblázat, a y ' teszt során feltett kérdés: befolyásolja-e a lézer kezelés után kialakuló anatómiai eredményt a a küszöb retinopathia zónája? (A táblázatban a kezelt szemek számát tüntettük fel. Szövődmény: az. I. táblázatban felsorolt, hátsó póluson talált elváltozások. ROP V) = 16.1426, szabadságfok = 2. p = 3.1 2X2 x I ()3 A 2. ábra az anatómiai eredményt a születési súly függvényében mutatja. A 2x3 mezős y2 próba alapján (II. táblázat) úgy tűnik, hogy az alacsony születési súllyal világra jött koraszülöttek között éppen olyan jó anatómiai eredményt lehet elérni. mint az érettebbekben (p>0.4). zóna 1 2c 2t normális 5 48 39 szövődmény 7 7 5
