Szemészet, 1997 (134. évfolyam, 1-4. szám)

1997-11-01 / 4. szám

194 Szemészet 134 (1997) póluson észlelt szövődményeket illetően zóna 1 és a körkörös fagyasztást igénylő zóna 2 küszöb retinopathiák között lénye­ges különbség nincs. A legkedvezőbb eredmény a retina tem­poralis perifériáján kialakult retinopathia kezelésében érhető el. Megbeszélés Ismert, hogy a ROP 1. posztnatális, illetve posztkoncepcio­­nális megjelenése és a gesztaciós kor között az összefüggés szignifikáns [11 ]. Saját anyagunkban a III. stádiunui küszöb retinopathia időbeli megjelenését vizsgáltuk és az előbbihez hasonlóan szignifikáns korrelációkat találtunk. A statisztikai analízis egyértelműen bizonyítja azt a korábbi megfigyelést [ 17], hogy mennél éretlenebb a koraszülött (ala­csony születési súly, korai gesztaciós hét), annál hosszabb idő szükséges a tlbrovaszkuláris proliferáció kialakulásához. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gesztaciós kor előrehaladtával a beavatkozás posztkoncepcionális időpontja a normális szüle­tési terminus felé tolódik. Ha a perinatális események önmagukban elegendőek lenné­nek a küszöb retinopathia kialakulásához, akkor a cryopexia a gesztációs kortól függetlenül mindig ugyanazon a héten tör­tént volna, azaz a/ /. ábrán a regressziós egyenes az x ten­gellyel párhuzamos lenne. A regressziós egyenes meredeksége jelzi, hogy ez nem áll fenn. Ha csak a retina éretlensége játsza­na szerepet, akkor a cryopexia posztkoncepcionális időpontja volna független a gesztációs kortól. Mivel a 2. ábrán a reg­ressziós egyenes nem párhuzamos az x tengellyel, ez a feltéte­lezés szintén kizárható. Önmagukban tehát sem a retina éretlensége, sem pedig a perinatális események nem elegendőek a küszöb retinopathia kialakulásához. így annak ellenére, hogy többnyire a küszöb rétinopathiával a normális születési terminus körül találkozunk, megjelenését illetően előre meghatározható, biztos időpont a betegség multi faktoriái is eredete miatt nem adható meg. A koraszülöttek retinopathiájának vizsgálata során számos kérdés vetődik fel: kiket kell szűrni, mikor legyen az első vizs­gálat stb.? Vannak, akik a szűrést igénylő koraszülöttek számá­ra a határt 1600 gramm születési súlynál húznák meg, a stan­dard 2000 gramm születési súlyúak helyett, kivéve, ha a cse­csemő 50 napnál hosszabb ideig kapott oxigént 111. A Cryo ROP Study az 1200 grammnál kisebb születési súlyú koraszü­löttek szűrését 4-6 hetes korban tartja ajánlatosnak elkezdeni 17.3.4). Mások úgy vélik, hogy különösen a kis súlyú koraszü­lötteken az első vizsgálat korábban. 2 hetes korban történjen, a rapid lefolyású forma megelőzése érdekében [10], Klinikánkon valamennyi 2000 gramm alatti koraszülöttet megvizsgálunk, függetlenül attól, hogy kaptak-e oxigént vagy sem. Az ennél nagyobb születési súlyú csecsemők szűrését csak akkor szoktuk javasolni, ha valamilyen rizikó tényező (pl. oxi­gén terápia, transzfúzió. vércsere stb.) áll fenn. Statisztikai analízisünkre támaszkodva a magunk gyakorlatában (a ROP ambulancia mellett 4 perinatális intenzív centrumban végzünk szűrővizsgálatot) a szűrést 4 hetes kornál előbb nem szoktuk elkezdeni. Ekkor viszont mindenképp ajánlatosnak gondoljuk, mert lehetséges, hogy a koraszülöttben már küszöb retinopa­­thiát találunk. Az aktív tlbrovaszkuláris proliferáció súlyos következmé­nyeit (retina leválás, szekunder glaukőma stb.) sokkal egysze­rűbb megelőzni, mint kezelni. A Cryo ROP Study rövid és hosszú távú felmérései jól bizonyítják, hogy a cryopexia haté­kony és biztonságos módszer a küszöb retinopathia terápiájá­ban [4. 5. 7], A tapasztalatok szerint a kezelt eseteknek mind­össze csak egyharmada gyógyul anatómiai maradvány tünet­tel. Saját anyagunkban betegeink 63%-ában találtunk szövőd­ménymentes gyógyulást, hátsó pólusi eltérést 27%-ban észlel­tünk. Közöttük a leggyakoribb - az irodalmi adatokkal egye­zően [9] - a hátsó pólus pigmentzavara, a macula pigmentepi­­theliumának hege (179f] volt. Az elváltozás pathogenesise nem tisztázott, bár összefüggésben állhat a túlzott mértékű cryopexiával [ 14J. A pigmentepitheliopathia nem feltétlenül jár együtt funkcionális károsodással [9], A papillán az értölcsér elhúzottsága (többnyire temporal, ritkábban nasal felé), az ún. dragged papilla, súlyosabb esetben a macula ectopiája a hege­­sedő, perifériás tlbrovaszkuláris szövet húzó hatásával magya­rázható. A retinopathia praematurorum természetes lefutásáról jól ismert, hogy mennél kisebb a koraszülött születési súlya, azaz mennél éretlenebb, illetve mennél centrálisabban indul el a kóros érújdonképződés, a vakság veszélye annál nagyobb [6, 8, 13]. Statisztikai vizsgálataink azt mutatták, hogy a cryope­xia után kialakuló anatómiai eredményt a születési súly jelen­tős mértékben befolyásolja. A Cryo ROP Study egyértelműen leírja a cryopexia indiká­cióját. Közismert, hogy a küszöb retinopathia definíciója meg­állapodáson nyugszik és nem veszi figyelembe a különböző zónákat [4]. Tanulmányunkban statisztikai módszerrel bizonyí­tottuk, hogy ha a kezelés indikációjának felállításakor a Cryo ROP Study ajánlását követjük, akkor a zóna I küszöb retinopa­thiák prognózisa szignifikánsan rosszabb, mint a periférásab­­baké. Ezt a zóna I retinopathiák eltérő lefolyása magyarázhat­ja: vagy nagyon gyors a ROP I-II1 átmenet, vagy a ROP II. stádium meg sem jelenik, az intraretinális érújdonképződés hirtelen extraretinálissá válik. (Macskákon végzett kísérletek­ben kimutatták, hogy a mély intraretinális érújdonképződés az. éretlen ideghártya ereződésének egyik normális változata. Kör­nyezeti hatásokra a folyamat kórossá válhat, az érújdonképző­dés a retina felszínén jelenik meg. s az. üvegtestbe tör [17].) Mivel a zóna I retinopathia lényegesen gyakrabban végző­dik vaksággal, mint a zóna 2 retinopathia, ezért felvetődik 1. a cryopexia indikációjának módosítása: zóna Eben telt, torz. le­futású erek, telt shuntök. illetve sáncképződés észlelésekor a transscleralis cryo kezelés haladéktalan elvégezése javasolt 2. más módszer (pl. lézer) bevezetése. Irodalom 1. Brown D. R., Biglan 4. W„ Slreatovsky M. A. M.: Screening criteria for the detection of retinopathy of prematurity in patients in neonatal care unit. J Pediatr Ophthalmol Strabismus 24. 212-215 (1987). 2. Cryo-ROP Study: Multicenter trial for retinopathy of prematurity. Arch Ophthalmol 106, 471 479 (1988). 3. Cryo-ROP Study: Multiccntcr trial for retinopathy of prematurity. Arch Ophthalmol 108, 195 204 (1990). 4. Cryo ROP Study: Multiccntcr trial for retinopathy of prematurity. Arch Ophthalmol 108. 1408-1416(1990). 5. Cryo-ROP Study: Multiccntcr trial for retinopathy of prematurity. Arch Ophthalmol III. 339-344 (1993). 6. Cryo-ROP Study: The natural ocular outcome of premature birth and retinopathy. Arch Ophthalmol 112, 903-912 (1994). 7. Cryo-ROP Study: Multiccntcr trial for retinopathy of prematurity. Arch Ophthalmol 114, 417-424 (1996). 8. Flynn J. T. Bancalari E.. Bacltynski B. N.. Buckely E. B., Bawol R.. Goldberg R.. Cassady J., Schiffman Y, Feuer W., Gillings !)., Sim E., Roberts ./.: Retinopathy of Prematurity. Diagnosis, severity, and natural history Ophthalmology 94, 620-629 (1987). 9. Gilbert W. .S'., Dobson V, Quinn G. E., Reynolds J., Tung B., Flynn J.

Next

/
Thumbnails
Contents