Szemészet, 1997 (134. évfolyam, 1-4. szám)

1997-08-01 / 3. szám

Szemészet 134 (1997) 173—176

A Pécsi Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikája1, (igazgató: Kovács Bálint, egyetemi tanár), Klinikai Kémiai Intézete2, (igazgató: Kellermayer Miklós, egyetemi tanár) és a Diagnosztikai Központ, Pannon Agrártudományi Egyetem3, Kaposvár (igazgató: Répa Imre) közleménye

Kálium-, nátrium-ion, víztartalom és víz proton relaxációs paraméterek összefüggései humán cataractás lencsemagokban

Cseke István', Bogner Péter1-3, Miseta Attila2, Masszi Agnes'

Közlésre érkezett: 1996. 05. 15.

Közlésre elfogadva: 1997. 06. 16.

A szürke hályogos lencsék fiziko-kémiai sajátosságainak jobb megismerése a cataracta képződés dinamikájának mélyebb megértéséhez vezet és progressziójának hatásosabb befolyásolásához adhat kulcsot.

Munkánkban 57, tervezetten nyitott tokos szürkehályog-műtét során eltávolított lencsemag kálium-, nátrium- és víztartalmát határoztuk meg, valamint elemeztük magmágneses rezonancia (nuclear magnetic resonance - NMR) spektroszkópiás sajátosságait.

Azt találtuk, hogy a szürke hályogos lencsék magjainak nátrium és kálium tartalma a hályogképződés különböző stádiumaiban jellemző, valamint, hogy a T és T, víz proton relaxációs paraméterek szoros lineáris korrelációt mutatnak a szöveti víztartalmak értékeivel.

A rendelkezésünkre álló eszközökkel végzett vizsgálatok eredményei jól kiegészítik hazai és külföldi szerzők részben más módszerekkel nyert eredményeit.

Kulcsszavak: cataracta, víztartalom, kálium, nátrium, mágneses rezonancia

Correlation of potassium-, sodium-ion, water content and water proton relaxation parameters in the nuclei of human cataractous lenses

To get more information about the physico-chemical properties of the cataractous lenses gives better understanding of the dynamics of the cataractogenesis and might help in the effort to influence the progression of the process.

In our study potassium-, sodium- and water contents were determined in 57 nuclei of cataractous lenses removed during planned extracapsular cataract extraction. The nuclear magnetic resonance (NMR) spectroscopic features of these nuclei were analyzed as well.

We found that potassium and sodium contents of the nuclei of cataractous lenses in different stages of progression are characteristic. A close correlation of the T and T, water proton relaxation parameters to the values of the tissue water content was found.

Our results gained by the given equipment complete those ones of authors using partly different methods.

Keywords: cataract, water content, potassium, sodium, magnetic resonance

Bevezető'

Tudjuk, hogy a szürke hályog keletkezésében számos faktor játszik szerepet (öregedés, anyagcsere betegségek, trauma, intraocularis gyulladás, egyes gyógyszerek cataractogén mellékhatása, ionizáló és nem ionizáló [ultraibolya-, infravörös-, mikrohullámú] sugárzások stb.).

Bár a betegség kóroktanának tisztázásáért jelentős lépések történtek és történnek, sok összefüggés még homályban van. Az egyedül eredményes gyógyító megoldás jelenleg sebészi. Mindemellett, nem lankadó az a törekvés, hogy a cataracta progressziója egyszer majd lassíthatóvá váljon, vagy éppenséggel megállítható legyen [3]. Ezért egyre fontosabb lesz a cataracta igen korai stádiumában történő - in vivo - felismerésének lehetősége. Ezt segíti elő például a mágneses rezonancia képalkotás technika (magnetic resonance imaging - MRI) fejlődése is. Az NMR/MRI módszerek tökéletesedése olyan korszakot ígér, amelyben a lencse állapotának felmérése egy teljes körű szemészeti vizsgálat része lehet [7, 8, 9, 17].

A cataractás és egészséges szemlencsék ion koncentrációit és víz-állapotát már számos munkában tanulmányozták, amelyek közül itt most elsősorban Rácz és munkatársai eredményeire hivatkozunk [1, 5, 6, 12, 13, 15, 16].

Vizsgálatainkat az említett adatok reprodukálásával kezdtük, tervezetten nyitott tokos szürkehályog-műtét során eltávolított humán lencsemagokon. A továbbiakban a K, Na koncentráció és a víztartalom proton relaxációs paraméterei között lévő összefüggéseket elemeztük.

Betegeink között a cataractogenesis szempontjából jelentőséggel bíró általános betegségek közül a diabetes mellitus fordult elő jelentős arányban (17,5%) ennek hatását is vizsgáltuk. A catracta érettségének és a lencsemag állapotának megfelelően is csoportosítottuk méréseink adatait.

Anyagok és módszerek

A szürke hályogos lencséket a POTE Szemészeti klinikáján végzett operációk során nyertük. 57 random módon szelektált betegnél (életkor 71 ± 11 év), tervezetten nyitott tokos szürkehályog-műtét történt cataracta senilis miatt. Az elülső lencsetokon capsulotomiát végeztünk „buffered salt solution” (BSS) folyadékáram alatt. A tok és a kéreg elválasztására a hydrodissectio során 1 ml 0.9%-os Na-CI oldatot használtunk, majd a magot limbalis expresszióval távolítottuk el. A lencsemag száraz géz darabra, majd mikrocentrifuga csőbe került, melyet a mérések megkezdéséig (ami 24 órán belül megtörtént) +4 °C-on tároltunk. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy néhány előkísérlet során megállapítottuk, hogy a lencsék tárolása (+4 °C) a relaxációs időket nem befolyásolta.

A műtét előtti részletes szemészeti vizsgálat biomikroszkópos (réslámpás) leírását felhasználva a lencséket, némileg egyszerűsítve, progrediens (immaturus) és maturus (egészében elszürkült, vörös visszfényt nem áteresztő) csoportra osztottuk. Mivel vizsgálatainkat a lencsemagokon végeztük, ezért a tudományos célú, lencseborússág klasszifikációs rendszert [4] leegyszerűsítve alkalmaztuk: a progrediens cataractákat a vizs-