Szemészet, 1997 (134. évfolyam, 1-4. szám)

1997-08-01 / 3. szám

Szemészet 134 (1997) 145

• Biztonsági rendszabályok

• másik szem védelme

• védőszemüveg

• Rehabilitáció

• személyes

• munkahelyi/foglalkozásbeli

• További kezelési lehetőségek

• amblyopia elleni küzdelem

• comeasebészet

• szaruhártya-átültetés

• tetoválás

tékben és mennyi ideig. Értelmetlen és céltalan olyan tevékenység tiltása, amelyről nincs bizonyíték, hogy károsítja az egészséges szemet, vagy súlyosbítja a sérült szem állapotát. így például az egyszemes sportolót értelmetlen megfosztani a versenyszerű úszás lehetőségétől, sőt bizonyos megszorításokkal akár súlyt is emelhet - de szigorúan tiltandó minden kontakt sport, például az ökölvívás vagy a karate. Más esetekben egyéni alapon kell mérlegelni (pl. labdarúgás), illetve megfelelő védőfelszerelést kell ajánlani (pl. tenisz).

Amennyiben hivatalos előírások nem határozzák meg, miként folytathatja (vagy nem folytathatja) korábbi munkáját a sérült - például az egyszemessé vált hivatásos gépkocsivezető -, az orvosnak egyedi elbírálás alapján kell tanácsot adnia, nem pedig előre gyártott sémák alapján. A sztereólátás hiánya például jelentősen megnehezíti az esztergályos munkáját, de nem teszi azt lehetetlenné; a karosszérialakatos szintén dolgozhat a szakmájában, de védőszemüveget kell viselnie; a számítógépprogramozó megkötés nélkül folytathatja a munkáját, stb. A javasolt konkrét életviteli megkötésektől függetlenül azonban minden sérültnek tudnia kell, hogy megmaradt látására fokozottan kell vigyáznia; hogy milyen tünetek vagy panaszok esetén kell azonnal orvoshoz fordulnia; hogy amennyiben más szemorvost keres fel a jövőben, hogyan kell összefoglalnia a korábbi sérüléssel kapcsolatban történteket; és hogy milyen időközönként szükséges ellenőrzésen megjelennie akkor is, ha tünetmentes marad.

A II. táblázat felsorolja azokat a szempontokat, amiket a szemorvosnak figyelembe kell vennie betege felvilágosítása és pszichológiai vezetése során.

Összefoglalás

A sérült szembeteggel ideális kapcsolatot létesíteni nem könnyű, művelését nem túlzás művészetnek nevezni. Márpedig, mivel „Az orvostudomány művészetét nem lehet sem könyvből megtanulni, sem örökölni”, a szemorvosnak saját példáján keresztül (is) folyamatosan tanulnia kell, hogyan képes úgy kommunikálni betegével, hogy ne egy szervet gyógyítson, hanem egy személyt. A folyamat sikere nemcsak a beteg lelki helyzetén könnyít, hanem a hivatását gyakorló orvost is gazdagítja.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni továbbá, hogy bár az orvos elsődleges szempontja az elvileg lehetséges legjobb egészségügyi állapot elérése, a szemorvos és betege közötti kontaktusnak jogi oldala is van. Jelenleg még ritkaságszámba megy hazánkban, hogy egy sérült pert indít orvosa ellen, például, mert az orvos ahelyett, hogy továbbutalta volna őt egy olyan intézménybe, ahol az ellátás esélyei kedvezőbbek lettek volna, maga próbálta meg a sérülést ellátni, noha ahhoz sem a tapasztalata, sem műszerezettsége nem volt adott. Várható azonban, hogy a perek száma növekszik majd, és ezért (is) elengedhetetlen, hogv

• kancsalságellenes műtét

• kontaktlencse

• másodlagos műlencse-implantáció

• pupillaplasztika

• Protézis beszerzése és viselete

^Természetesen nem „szentírás” a táblázat, hanem egy vázlat; minden eset egyedi elbírálást igényel, és az orvosnak nagyfokú szabadsága van abban, hogy a különböző esetekben a lista mely pontjait használja/hangsúlyozza/hagyja el, illetve tér ki olyan kérdésekre, melyek itt nem kerültek felsorolásra.

az orvos részletesen és hitelesen tájékoztassa betegét. Ugyanilyen megfontolásból fontos, hogy a tájékoztatásnak maradjon írásos nyoma, illetve, hogy a szemorvos dokumentálja (réslámpafotó, műtéti videó stb.) a sérülést eredeti állapotában éppúgy, mint a kezelés különböző fázisaiban.

A fentiekben felsoroltak három szerző többévtizedes tapasztalatát tükrözik arról, hogyan érheti el a szemész, hogy a szemsérült a lehető legkevesebb konfliktus árán dolgozza fel az őt ért trauma lelki vonatkozásait, azonosuljon a kezelés céljaival annak kellemetlenségei dacára, és lelki törés nélkül alkalmazkodjon életvitele esetleg örökre történt megváltozásához. Bár abszolút érvényű recepttel ez a közlemény sem szolgálhat, hiszen ahogyan nincs két teljesen azonos szövetsérülés, úgy nincs két teljesen azonos lelki felépítésű vagy a őt ért ingerre azonos módon reagáló ember sem. Nem létezik olyan séma, amelyet minden helyzetben, a sérült személyiségétől függetlenül alkalmas lehetne. Akad, aki szívesen vesz egy-egy tréfás megjegyzést, és a humor segíti abban, hogy feldolgozza az őt ért traumát, mások azonban ezt sértésként veszik („a panaszomat nem vették komolyan, kigúnyoltak ”). Ideális esetben az orvos tudatosan fektet be energiát abba, hogy betegével minél rövidebb időn belül megtalálja az illető egyén számára legmegfelelőbb viselkedési módot miközben a sérülést ugyanúgy betegségnek tekinti, mint ahogyan minden egyéb állapotot, amely az egészség elvesztésével jár.

Bizonyosan nem követ el szarvashibát az a szemész, aki minden szava és tette előtt átgondolja, hogyan fogadná ő ezt a megjegyzést vagy gesztust abban az - egészséges egyén számára szinte elképzelhetetlen - esetben, ha ő szenvedte volna el ugyanezt a sérülést, és ő maga szorongana most egy vadidegen kórház vizsgálójában.

Irodalom

1. Morris R., Kulm F. and Witherspoon, C. D.: No light perception vision in the immediate postinjury period is not an absolute marker for permanent blindness. Ophthalmology (megjelenés alatt).

2. Michels R.: Vitreous surgery, ed. The С. V. Mosby Co., St. Louis 252 (1981).

3. Morris R E., Witherspoon C. D., Feist R. M. et al: Bilateral ocular shotgun in jury. Am J Ophthalmol 103, 695-700 (1987).

4. Kuhn F, Maisiak R. and Mester V: Development on an ocular trauma score: Preliminary report. Vitreoretinal Surgery and Technology 8(3), 2^4 (1996).

5. Brinton G. S., Topping T. M., Hyndiuk R. A., Aaberg T. M„ Reeser F. H. and Abrams, G. W.: Posttraumatic endophthalmitis. Arch Ophthalmol 102, 547-550 (1984).

6. Allen J. C.: Sympathetic uveitis and phacoanaphylaxis. Am. J. Ophthalmol 63, 280-3 (1967).

7. Lubin J. R., Albert D. M. and Weinstein M.: Sixty-five years of sympathetic ophthalmia. A clinicopathologic review of 105 cases (1913-1978). Ophthalmology 87, 109-21 (1980).