Szemészet, 1997 (134. évfolyam, 1-4. szám)
1997-05-01 / 2. szám
112 Szemészet 134 (1997) III. táblázat A ciszták jellemzői beteg ciszták száma elhelyezkedés átmérő (mm) D. J. 1 temporalis periféria 0,6 N. L. 2 temporalis periféria 0,6 temporalis periféria 0,8 H. T. 1 inferior periféria 1,0 U. F. 2 temporalis periféria 0,4 inferior periféria 0,9 P. E. 1 nasalis periféria 0,5 átlag 0,68 ciáját választott irányokban készült ultrahang-biomikroszkópos felvételek alapján, fent részletezett egyszerűsítő meggondolások felhasználásával adtuk meg. Utóbbi több eleme a becslés hibaforrása:- a cisztákat szabályos gömb alakúnak tekintettük,- számításaink során konstans paramétereket használtunk (iris, pupilla, ciszta átmérő),- elhanyagoltuk azt, hogy a ciszták a különböző irányokban eltérő valószínűséggel fordulhatnak elő. Az iris cisztáinak legelfogadottabb csoportosítását Shields [5,18] készítette. A pigmentepithel ciszták közül a gyakoribb, primér képletek hátterében nincs felderíthető ok, ritkán familiárisán is előfordulhatnak [6, 7]. A szekunder ciszták létrejöttében valamilyen aetiológiai tényező kimutatható. Az irisen való elhelyezkedésük szerint megkülönböztethetők centrális (a pupilláris szél közelében), közép perifériás, perifériás (iridociliaris) formáik. Levált, az elülső csarnokban vagy az üvegtesti térben szabadon lebegő fajtájuk is ismert. Shields [15] és Sidoti [17] szerint a primér ciszták leggyakrabban az iridociliaris átmenet területén fordulnak elő temporálisan, egyoldali, soliter képletek formájában. Ritkán okoznak szövődményeket, általában az irislap körülírt clőemelkedése hívja fel a figyelmet jelenlétükre. Pavlin [13] ultrahang biomikroszkópos vizsgálataival kimutatta, hogy az iris perifériáján mellékleletként gyakran láthatók klinikai tüneteket nem okozó ciszták. Eredményeink megerősítik az említett szerzők adatait a ciszták elhelyezkedésére vonatkozóan. Shields, a klinikailag észlelhető méretű cisztákat 20-30 évesek között találta, az anyagunkban szereplők magas életkora miatt e téren összehasonlítást nem tehetünk. Másodlagos pigmentepithel cisztákat leírtak aphakiás szemeken, congenitális syphilisben [3] és miotikumok hosszú távú használatával összefüggésben. A cisztákat négy esetben olyan betegeknél találtuk, akiknél pilocarpin használata szerepelt az anamnézisben. Tudomásunk szerint miotikumok alkalmazása mellett kialakuló ciszták elsősorban a pupilláris szél közelében helyezkednek el [5, 8]. Jelen közleményben nem szerepel egyoldali recidíváló uveitis miatt kezelt betegünk, akinek érintett szemén a tünetek fennállása idején ultrahang-biomikroszkóppal nagyszámú cisztát fedeztünk fel, melyek a gyulladásos tünetek mérséklődésével párhuzamosan eltűntek. A klinikailag felismerhető ciszták ritkán előforduld szövődményei között ectropium uveae [7,14], lencsehomály, lenticularis astigmia [15] és glaukóma szerepelnek. Utóbbi a zug elzáródása [4, 3] és pigment diszperzió [2] következtében is létrejöhet. Saját anyagunkban a cisztákkal összefüggésben semmilyen eltérést nem észleltünk, melyet valószínűleg kis méretük magyaráz. Az iridociliáris ciszták szövettani megjelenése többféle lehet. Általában a két neuroepithel réteg szétválásaként írják le azon a területen, ahol az iris pigmentepitheliuma átmegy a corpus ciliare nem pigmentált hámjába. Ez az oka annak, hogy a ciszták fala egyes esetekben nem pigmentált [1, 15, 17]. Ezzel szemben a ciszták Kozcirt [9] szerint proliferáció nyomán is kialakulhatnak, egyaránt származhatnak az iris vagy a corpus ciliare processusainak nem pigmentált hámsejtjeiből. Elhelyezkedésük és kis méretük miatt e cisztikus képletek láthatóvá tételének új módszere a magas frekvenciájú ultrahang technika. Az ultrahang-biomikroszkóp világosan ábrázolta az irisgyök közelében elhelyezkedő, klinikailag észrevétlen epithel cisztákat, de ez a nagy felbontóképességet biztosító eljárás sem tisztázta, hogy a ciszták eredetében szeparáció vagy proliferáció játszik- e szerepet. Az ultrahang-biomikroszkóp széleskörű elterjedésével, a vizsgálatok gyakoribbá válásával a cisztákra vonatkozó ismereteink is bővülhetnek, a keletkezésükben szerepet játszó tényezők tisztázhatók. Irodalom 1. Abraham S. V: Intraepithelial cysts of the iris. Am. J. Ophtalmol., 37, 327-331 (1954). 2. AlwardL. M., Ossoinig К. C.: Pigment dispersion secondary to cysts of the iris pigmentepithclium. Arch. Ophthalmol. 113, 1574-1575 (1995). 3. Broil A. J„ Wilson С. B., Hill A. R.: Laser treatment of primary ring shaped pigmentepithelial cyst. Br. J. Ophthalmol. 6S, 859-865 (1984). 4. Chandler P. A., Braamier H. E.: Spontaneous intraepithelial cysts of iris and ciliary body with glaucoma. Am. J. Ophthalmol. 45, 64-74 (1958). 5. Christensen L, Swan К. C„ Huggins H. D.: The histopathological changes induced by miotics. Arch. Ophtalmol. 55, 666 [1956). 6. Cowan A.: Congenital and familial cysts and flocculi of the iris. Am. J. Ophthalmol. 19. 287-291 (1936). 7. Fuel: A.: Contribution to the anatomy of congenital ectropium uveae (flocculi iridis). Am. J. Ophthalmol., 14. 865 (1931). 8. Kanski J. J.: Miotics. Br. J. Ophthalmol. 52, 936-937 (1968). 9. Kozart D. M.: Correspondence „Sidoti P. A., Valencia M., Chen N„ Baerveldt G„ Green R. L. Echographie evaluation of primary cysts of the iris pigmentepithelium. Am. J. Ophtalmol. 120, 161-167 (1995)” and author’s reply. Am J. Ophtalmol. 121, 100-101 (1996). 10. Liang C. R, Shi Z. R.: Cysts of ciliary body epithelium. Chung- Hua-Yeh-Ko-Tsa-Chih 30, 373-375 (1994). 11. Németh J., Csákány В., Pregun T: A szemgolyó ultrahang-biomikroszkópos vizsgálata. Szemészet 133, 29-33 (1996). 12. Németh J., Csákány B„ Pregun T, Süveges I.: A szemgolyó elülső szegmentjének ultrahang-biomikroszkópos morfometriája. Szemészet 133, 229-232 (1996). 13. Pavlin C../., Foster F: Ultrasound biomicroscopy of the eye. Springer, New York 1995. 14. Rush J. A., Weinstein G. W, Meriwether W. A.: Spontaneous Nonpigmented Iris Cyst. Arch. Ophthalmol. /00, 304-305 (1982). 15. Shields J. A., Kline M. W„ Augsburger W. A.: Primary iris cysts: a review of the literature and a report of 62 cases. Br J Ophthalmol. 6R, 152-166 (1984). 16. Shields J. A., Sauhorn G. Augsburger .1. J.: The differential diagnosis of malignant melanoma of the iris. Ophthalmology 90, 716-720 (1983). 17. Sidoti P. A., Valencia M., Chen N.. Baerveldt G., Green R. L.:
