Szemészet, 1996 (133. évfolyam, 1-4. szám)
1996-05-01 / 2. szám
Szemészet 133 (1996) 65 Szerkesztőségi közlemény A folyóirat jelen számában több, excimer lézer photorefraktív keratectomia (PRK)-val foglalkozó közlemény található. Ezek bevezetéseként fogadjon el az olvasó egy összefoglalást, amely részben saját tapasztalatainkat, részben az American Academy of Ophthalmology 1995-ös kongresszusán elhangzottakat tartalmazza. A lézerrel végzett refraktív keratectomiák száma hatványozottan növekszik szerte a világon. Az első kezelések óta eltelt 10 év statisztikája rövidesen napvilágra kerül, amely segíteni fog bennünket abban, hogy 10 éves tapasztalatok tükrében a műtéti indikációt pontosítsuk, a komplikációk arányát és kimenetelét megismerjük, a beavatkozás eredményének stabilitását felmérjük. Saját tapasztalatunkból is tisztán látjuk azt, hogy a PRK nem végezhető korlátlan dioptria nagyságig, hogy 8,0 D feletti kezelés esetén a corneában heg alakulhat ki, hogy 12,0 D felett a műtét után évekkel lassú myopizálódás indulhat meg. Állatkísérletek is megerősítik azt a humán kezelésekkel szerzett megfigyelést, hogy a cornea sebgyógyulása legalább annyira individuális, mint az egyed más szervének reakciója a sebzésre. Éppen saját megfigyeléseink irányították a figyelmet az UV-B sugárzás káros hatására a sebgyógyulás folyamán, aminek következményeként a már gyógyultnak elfogadott PRK után is hegesedés léphet fel a cornea subepithelialis rétegeiben. Az így keletkezett hegek ugyan gyógyulhatnak steroid kezelésre, de megindulhat egy regresszió is a myopia mértékét illetően. A sebgyógyuláson kívül azonban számtalan más tényező is befolyásolja a műtéti eredményt. Ilyen pl. a kezelés helye a cornea centrumához viszonyítva, a kezelt terület mélysége stb. Szükséges keresni azokat a módszereket, amelyek a posztoperatív szak történéseit objekti vizálj ák elősegítve ezzel a kezelés hosszútávú eredményességének ismeretét. Két ilyen módszerrel szerzett tapasztalatról fognak olvasni e füzetben: a corneatopográf és az ultrabiomikroszkóp szerepéről. Merre tart a cornea refraktív sebészete? Az excimer jelenlegi formájában „tartja magát”, de a módszerek különbözőek lehetnek. Van, aki magasabb számú dioptriát úgy csökkent, hogy egy ülésben többször kezel alacsonyabb számút, van aki ugyanezt több lépésben teszi több hónapos időintervallummal. Nagy teret hódítottak az elmúlt évben azok a módszerek, amelyek törekednek az epithel-Bowman lemez-egység megtartását intrastromális beavatkozások alkalmazásával. Ilyen a LASIK (Laser-Assisted in Situ keratomileusis) vagy az ALK (Automated Lamellar Keratoplasty). Az első esetben az automata keratotom „leszeli” az epitheliumot a Bowman membránnal együtt úgy, hogy csak egy kis összeköttetés marad a stroma és a Bowman membrán között, majd a szabadon maradt stromafelszínen végzik el a lézeres ablatiot. A második esetben az ablatio nem lézerrel, hanem ugyanazon keratotommal történik a keratotomon előre beállított vastagságban. A tárház növekedése azonban tovább várható. Új lézerek kísérletezése is folyamatban van, ajelenlegi módszerek alkalmazását pedig tovább szélesítik (pl. presbyopia kezelése). Egy biztosnak látszik: az emberiség nem akar tovább szemüveget viselni és ezért sok mindenre képes. Süveges Ildikó
