Szemészet, 1996 (133. évfolyam, 1-4. szám)
1996-02-01 / 1. szám
Szemészet 133 (1996) 43 szállított vérből ultrafiltrációval és aktív transzportfolyamatok révén képződő csarnokvíz jellegzetes összetételét és állandóságát a vér-csarnokvíz-gát intakt volta biztosítja. Ennek anatómiai alapját az iris erek non-fenesztrált endothel szerkezete, továbbá a non-pigmentált ciliáris epithelium zonula occludens (tight junction) szerkezete biztosítja, amelyek fehérjék, illetve egyéb alakos elemek számára nem átjárhatóak. Az elektromágneses sugárzás 295 nm érték alatti tartományának nagy részét a szaruhártya chromophor molekulái (DNS, glukozaminoglikánok, proteinek, aminosavak, aszkorbinsav) nyelik el [5]. Az említett fiziológiás törvényszerűségen, illetve az energiasűrítés és az expozíciós idő problémájának technikai megoldásán alapszik az excimer lézer fotorefraktív hatása. Eredményeink jól korreláltak a 295 nm alatti teljes corneális elnyelődés logikájával, hiszen az alacsony dioptria-értékű fotorefraktív kezelések után a kezelt jobb oldal és a kezeletlen bal oldal között statisztikailag szignifikáns tyndallometriás különbséget nem tudtunk kimutatni, vagyis a szem belsejébe nem jutott el a 193 nm hullámhosszúságú excimer lézersugár. A -30,0 D (270 pm) esetében tapasztalt kissé magasabb tyndallometriás érték hátterében valószínűleg termális hatás, illetve a lézeres „shock hullám” következtében fellépő minimális vér-csarnokvíz-gát károsodás áll. A 295 nm feletti elektromágneses sugárzás nagy részét szintén elnyeli a szaruhártya, azonban a sugárzás egy része bejut a szem belsejébe, ahol a pigmentált íriszben, kondukcióval a corpus ciliaréban és a szemlencsében nyelődik el [5]. A sugárzás okozta károsító hatást (szabadgyök képződést) mintegy pufferolja a corneális epitheliumban és a csarnokvízben a vér-koncentrációnál jóval magasabb koncentrációban található aszkorbinsavmennyiség [5,6,7]. Vizsgálatainkkal kimutattuk, hogy a szelektív UV-B sugárzás képes a szaruhártyán áthatolni, bizonyos küszöbérték felett az epithelium és a csarnokvíz „pufferoló” hatása elégtelenné válik, ily módon szekunder jelleggel a vércsarnokvíz-gát proteinszűrő funkciója károsodik. Kvantitatíve igazoltuk, hogy az előzetesen excimer lézerrel kezelt szemekben a vér-csarnokvíz-gát sérülése nagyobb mértékű volt, illetve a ty ndall-érték változása jel legében összefüggést mutatott az ablatiós mélységgel (az esetszám nem teszi lehetővé statisztikai következtetés levonását). Az utóbbi tény azzal magyarázható, hogy nagyobb ablatiós mélység esetén a szaruhártyát jobban elvékonyítjuk, ezért az UV-B sugárzásnak kisebb utat kell megtennie a vér-csarnokvíz-gát anatómiai elemeinek károsításához, azaz vékonyabbá válik a „corneális szűrőhatás”. A szubablatív dózisú UV-B fény esetén a comea chromofor moleku Iáiban (photokeratitis, oedema, hegesedés fokozódása) és a vér-csarnokvíz-gát anatómiai elemeiben keletkező direkt, illetve a termális károsodást (endothel, zonula occludens károsodás következtében fellépő protein leakage, gyulladásos mediátorok felszaporodása) tartjuk döntő tényezőknek. Valószínűleg mindkét károsító hatás (direkt UV-B hatás a cornea chromophor molekuláiban, gyulladásos mediátorok) közrejátszik a következményes szaruhártya remodelleződés patomechanizmusában, azaz a kezelés területében a kollagén rostok szintézisének másodlagos serkentésével szabálytalan szerkezetű és lefutású rostok képződnek, a cornea vastagsága növekszik, emiatt a réslámpával és szubjektiven észlelhető hegesedés fokozódik, az elért refraktív hatás csökken. Összegzésül vizsgálataink alapján megállapíthatjuk, hogy fotorefraktív kezelések után a vér-csarnokvíz-gát a környezeti UV-B sugárzásra érzékenyebben reagál. Ezért a-6,0 D-t meghaladó PRK kezelések után UV-szűrővel ellátott napszemüveg viselése ajánlott az utcán az első 1-3 posztoperatív hónapban, illetve ezalatt az idő alatt a kezelt egyén tartózkodjon a több órás szoláris expozíciótól (napozás, szolárium-kezelés). A corneális sebgyógyulás folyamatát tovább zavarhatja az újabban a Földet körülvevő ózonpajzsban kimutatott ózonlyuk, amely a szaruhártyára nézve biotoxikus UV-C elektromágneses sugárzást a Föld bizonyos részein nem képes kellő módon megszűrni a legerősebb napsugárzás, azaz a déli órák idején. Irodalom у У. Süveges Németh J., Füst A., Nagy Z. Zs.: Excimer lézerkezelések a cornea felszínes körfolyamataiban. Szemészet 131, 67-70 (1994). 2. Németh J., Süveges /., Nagy Z. Zs., Füst Á.: Excimer laser photorefractiv keratectomia eredményei myopiás szemekben. Szemészet 131, 73-76 (1994). 3. Nagy Z. Zs., Németh ]., Süveges /., Füst Á.: Excimer lézeres fotorefraktív keratectomia tapasztalatai nagyfokú myopiás szemekben. Szemészet 132, 147-152 (1995). 4. Küchle M.: Laser tyndallometry in anterior segment diseases. Current Opinion in Ophthalmology 5, 110-116 (1994). 5. Lerman S.: Radiant energy and the eye. Macmillan Publ. Co. Inc. New York 1980, 117-131 o. 6. RingvolclA.: Cornea and ultraviolet radiation. ActaOphthalmologica 58, 63-68 (1980). 7. Ringvold A.: Aqueous humour and ultraviolet radiation. Acta Ophthalmologica 58, 69-82 (1980). Cím: Dr. Nagy Zoltán Zsolt Semmelweis OTE I. Sz. Szemészeti Klinika 1083 Budapest Tömő u. 25-29.
