Szemészet, 1996 (133. évfolyam, 1-4. szám)

1996-05-01 / 2. szám

122

alternans, Anisometropia, Szubnormális binokularitás szindróma stb.)

ad 3. A színlátás (leggyakrabban örökletes) zavarai számos szakmánál kizáró okot jelentenek. E vizsgálattal - amellett, hogy a gyermekek helyes pályaorientációját elősegíthetjük - a későbbi életkorban esetlegesen bekövetkező pszichés törést is megelőzhetjük.

Ily módon a négy látásf'unkció (centrális és perifériás látóélesscg, színlátás, sötétadaptáció és kétszemes együttlátás) közül háromnak a vizsgálatát tartottuk kívánatosnak. Céljaink elérésére a következő módszerek kínálkoztak:

1. monokuláris látóélesség vizsgálatára:- Kettesy-féle távoli Ammon-jelű vízustábla- Haase-féle C-teszt táblái- Vízuskártyák alkalmazása (pl. „Szurtos Peti”)

2. Kétszemes együttműködés vizsgálatára:- korneális fényreflex vizsgálata- Cover-teszt- szemmozgások vizsgálata- haploszkópos eljárások (vörös-zöld disszociációs, polarizációs tesztek)- sztereoszkópos tesztek- Bagolini-féle csíkteszt- 4 prizma-teszt- Lang-teszt

3. színlátás vizsgálatára:- fonalpróba- pszeudoizokromatikus tábla.

A leginkább alkalmas módszer ki választásakor a következőket is szem előtt kellett tartanunk:

a) számos szempontból kívánatos, hogy a szűrés helye a gyermekek mindennapos környezete, az óvoda legyen;

b) előnyben részesítendók azok a vizsgáló eljárások, amelyeket minimális gyakorlattal és megfelelő pszichés odafordulással rendelkező asszisztensek is megfelelőképpen el tudnak végezni.

Valamennyi szempontot alaposan átgondolva, az egyes módszereknek c helyütt nem részletezett előnyeit és hátrányait is mérlegelve döntöttünk a következő módszerek mellett: „Szurtos Peti”, Lang-teszt, Ishihara-tábla. Vizsgálataink során arra kerestünk választ, hogy a korábbi tapasztalataink és elméleti megfontolások alapján választott vizsgálómódszerek alkalmasak-e óvodás gyermekek gyors - és akár asszisztensek által is kivitelezhető - szűrővizsgálatára.

A módszer kérdéséhez szorosan kapcsolódik a szűrendő korosztály meghatározása. Az óvodák 3-6 éves gyermekei közül a háromévesek sorozatvizsgálatra még nem eléggé érettek, a hatévesek szűrését pedig már későinek éreznénk: ismert, hogy a binokuláris kapcsolatok plaszticitása az életkorral rohamosan csökken, s hasonlóképpen, az amblyopiák kezelési eredményei is annál rosszabbak, minél hosszabb idő telt el kialakulásuk (pl. a rejtett vagy nyilvánvaló kancsalság fellépte) óta. Az időfaktor tehát döntő fontosságú, ezért kacérkodtunk első közelítésben a négyévesek korosztályával. Összehasonlítható vizsgálataink tapasztalatai alapján azonban (elsősorban időtakarékossági és hatékonysági -s nem utolsósorban türelmi-szempontok figyelembe vételével) mégis az ötévesek szűrését tartjuk szerencsésebbnek.

Összefoglalásként hangsúlyozni kívánjuk, hogy szűrési metódusaink megválasztásakor elsősorban funkcionális szempontokat tartottunk szem előtt. Az ötéves gyermekek színlátásának

szűrővizsgálata mellett szintén új elem a hazai irodalomban a Lang-féle II. típusú sztereoteszt alkalmazása óvodai szűrés céljaira.

Csaknem félezer óvodáskorú gyermeket vizsgáltunk meg: e nagyságrend nem teszi lehetővé, hogy vizsgálati eredményeinket többezres adatokkal összevetve populáció statisztikai szempontok szerint elemezzük: arra azonban feljogosítva érezzük magunkat, hogy az új szerűmódszerek alkalmazásával szerzett jó tapasztalataink alapján a könnyen hordozható, gyorsan és egyszerűen használható, kedvező áron beszerezhető kártyák („Szurtos Peti”, Lang-teszt, Ishihara-ábrák) rendszeres használatát minden, szűrővizsgálatot végző orvos számára meggyőződéssel javasoljuk. Ószintén bízunk benne, hogy a kellő időben elvégzett szűrővizsgálatok elterjedésével mind kevesebb lesz azoknak a tizenéveseknek száma, akik a pályaalkalmassági vizsgálatokon a „szemészeti szempontból alkalmatlan” kategóriába kerülnek.

Irodalom

1. Bacskúrdi E.: Cycloplégiában végzett óvodáskorú szűrővizsgálattal szerzett tapasztalataink. Szemészet 118, 237 (1981).

2. Bellák E.: Módosított látásélesség-vizsgáló tábla gyermekeknek. Szemészet 113, 45 (1976).

3. DóczyL.Hankó V.. Mátrai A., Kádárt: Szegedi gyermek-szemészeti szakrendelés tízéves anyagának kiértékelése. (I. rész) Szemészet

113, 234 (1976).

4. DóczyL., Hankó V.. Mátrai A., Kádárl.: Szegedi gyermek-szemészeti szakrendelés tízéves anyagának kiértékelése. (II. rész) Szemészet

114, 53 (1977).

5. DóczyL.Hankó V., Mátrai A., Kádár /..Szegedi gyermek-szemészeti szakrendelés tízéves anyagának kiértékelése. (111. rész) Szemészet

115, 40 (1978).

6. DóczyL., Málnási Zs., Hegedűs R., Kádár /.: A kancsal gyermekek korai gondozásának eredményei Szegeden. Szemészet 116.41 (1979).

7. Kaufmann H.: Strabismus (F. Enke Verlag Stuttgart 1986): W. Rüssmann: Untersuchung der Sensorik, 341-343.

8. Kozma Zs.: Hatéves gyermekek szűrővizsgálatának szemészeti vonatkozásai. Szemészet 116, 115 (1979).

9. Kovács M., Kovács É., Bene Zs.: Négy Hajdú-Bihar megyei település gyermeklakosságának szemészeti szűrővizsgálatáról. Szemészet 118,

1 15 (1981).

10. Molnár L.: A 2,5-6 éves korú gyermekek kezeléséről. Szemészet /22, 107 (1985).

11. Létül Gy.: Gyors módszer ötéves óvodások objektív refractiójának meghatározására szűrővizsgálat keretében és a kapott eredmények. Szemészet 103, 104 (1966).

12. Létai Gy.: A kisgyermekkori szemészet szűrővizsgálatok továbbfejlesztéséről. Szemészet 119, 175 (1982).

13. Létai Gy.: Ötéves óvodások szűrővizsgálatának tapasztalatai. Szemészet 108, 315 (1971).

14. Németh E., Vastag O.: Az iskoláskor előtt végzett szemészeti szűrővizsgálatok eredményessége. Szemészet 124, 237 (1987).

15. Pajor R.: Gyermekgyógyászat 11, 366 (1960).

16. Prókuy E. Odor J.: Beiskolázás előtti szemészeti szűrővizsgálatok tapasztalatai. Szemészet 121, 115 (1984).

17. Vastag O.. Németh E.: A gyermekszemészeti ellátás szervezési kérdései Tolna megyében. Szemészet /22, 117 (1983).

18. Vastag O.. Kó'sz.egi Gy.: Az alapellátás szerepe a gyermekek szemészet szűrővizsgálatában. Szemészet /22, 238 (1985).

Cím: Dr. Kávássy Attila 1042 Budapest József A. u. 26.