Szemészet, 1995 (132. évfolyam, 1-4. szám)

1995-02-01 / 1. szám

Szemészet 132 (1995) 49

3. ábra. Az echogramon endocrin orbitopathia következtében nagymértékben megnövekedett belső egyenes szemizom keresztmet szete látható (8,6 mm). M=musculus rectus internus

A megnövekedett orbitatartalom, ezen belül az izmok tömegének a csökkentésére az immunszuppresszív terápia használatos a betegség autoimmun természete miatt [1, 3, 5, 8, 12].

Mérési eredményeink alapján hatásosnak tartjuk a lökésszerű methylprednisolon adását hosszabb ideje fennálló endocrin orbitopathia eseteiben is, hiszen ha csak kismértékű csökkenést tudunk elérni a külső egyenes izmok átmérőjében, már akkor is csökken a dysthyroid opticus neuropathia kialakulásának lehetősége. A fibrotikus izmok ugyanis nagyobb veszélyt jelentenek ebből a szempontból, mint a szélesebb, de még nem fibrotikus izmok. A nervus opticus jobban ellen tud állni az exophthalmussal együtt járó megnyúlásnak („stretch type of injury”) mint az orbitacsúcsban kialakuló kompressziónak („compressive type of injury”) [11]. Az endocrin orbitopathia irradiációs kezelése és a sebészi dekompressziós beavatkozás elkerülésének lehetősége céljából célszerű az immunszuppresszív terápia alkalmazása.

Irodalom

1. Bakó G., Fórizs E., Herczeg L, Kolozsvári L., LeöveyA.: Treatment of maiig ant Graves’ ophthalmopathy with cyclosporin A Radiobiol- Radiother (Berlin) 28(5) 974 (1987).

2. Barta M., Miletits E.: Computer tomographia és ultrahangvizsgálat szerepeendocrinorbitopathiában Magyar Radiológia 64,341 (1990).

3. Carter J. A., Utiger B. D.: The ophthalmopathy of Graves’ disease Ann. Rev. Med 43, 487 (1992).

4. Feldon S. E., Weiner I. M.: Clinical significance of extraocular muscle volumes in Graves’ ophthalmopathy: A quantitative computed tomography study Arch. Ophthalmol 100, 1266 (1982).

5. Gács J.: Az endocrin orbitopathia interdisciplináris kérdései. Újabb eredmények a szemészetben ŐSZI p 40 (1988).

6. Guthoff R.: Ultraschall in der ophthalmologischen Diagnostik Ferdinand Enke Stuttgart p 109 (1988).

7. Given-WilsonR,, PopeR. M., MichellM. J. et al: The use of real-time orbital ultrasound in Graves’ ophthalmopathy: a comparison with computed tomography British Journal of Radiology 62, 705 (1989).

8. Guy J. R., Fagiens, Donovan J. P. et al: Methylprednisolone pulse therapy in severe dysthyroid optic neuropathy Ophthalmology 96, 1048 (1989).

9. Hajda M., Lányi F,: A CT-vizsgálat szerepe az orbita betegségek diagnosztikájában Újabb eredmények a szemészetben ŐSZI p 44 (1989).

10. Huisman S. H.: Conspicuous change of refraction in endocrine orbitopathy Klin. Monatsbl. Augenheilkd. 198(3), 215 (1991).

11. Kennerdell J. S., Rosenbaum A. E.. EL-Hoshy M. H: Dysthyroid optic neuropathy in computed tomography Arch. Ophthalmol 99,807 (1981).

12. Lieb W. E.: Autoimmune Endocrine Ophthalmopathy The Ophthalmologist’s View In: Endocrine Ophthalmopathy. Ed: Kahaly G., Karger p 112(1993).

13. Naumann G. O. H., Apple D. J.: Pathology of the eye, Springer Verlag p 902 (1980).

14. Ossoinig K. C.: Ultrasonic diagnosis of Graves’ ophthalmopathy; In Gorman C. A.,etal (eds) The Eye and Orbit New York, Raven Press, p 185 (1984).

15. Shammas H. J., Minckler S., Ogden C.: Ultrasound in early thyroid orbitopathy Arch. Ophthalmol 98, 227 (1980).

16. Szabó Á. Valkusz Zs., Németh J., Horváth E.: A nervus opticus méretváltozásainak echográfiai követése endocrin orbitopathia kezelése során Szemészet (közlésre beküldve).

17. Trokel S. L., Hilal S. K.: Recognition and differential diagnosis of enlarged extraocular muscles in computed tomography Am. J. Ophthalmol 87, 503 (1979).

18. Volpé R.: Endocrine Ophthalmopathy In: Graves’ Ophthalmopathy. Ed: Pickardt C. R., Boergen K. P., Karger, p 213 (1989).

19. Werner S. C.: Modifications of the classification of the eye changes of Graves’ disease Am. J. Ophthalmol 83, 725 (1977).

Cím: Dr. Szabó Agnes

SZAOTE Szemészeti Klinika 6722 Szeged, Korányi fasor 10-12.