Szemészet, 1995 (132. évfolyam, 1-4. szám)
1995-02-01 / 1. szám
Szemészei132 (1995) 43 Megbeszélés Az endocrin orbitopathiában szenvedő beteg kezelése endokrinoldgus és szemész együttes feladata. A lokális gyógyszeres és sebészi kezelést a szemorvos végzi, az általános terápiát az endokrinológus alkalmazza. A terápia célja, hogy megszüntesse vagy legalább csökkentse az endocrin ophthalmopathia tüneteit, melyek közül az orbitatartalom tömegének a csökkentése a legfontosabb. 1955 óta Brain javaslatára az endocrin orbitopathia kezelésében az immunszuppresszív terápia világszerte elfogadott [1]. Vitás kérdés azonban, hogy milyen fajta immun-szuppresszív kezelés történjen és mikor [22]. Az akut endocrin orbitopathia eseteiben a lökésszerű methylprednisolon kezelés egyre szélesebb körben kerül bevezetésre [8, 12]. Hosszabb ideje (1 évnél régebben) fennálló endocrin orbitopathia szteroid kezelésétől azonban az orbita szöveteiben létrejövő fibrosis miatt kisebb eredmény várható, mint akut esetekben [22]. Eredményeink szerint aszteroiddal kombinált endokrinológiai kezelést kapott II. csoportba tartozó 22 betegünk esetében szignifikánsan csökkent az átlagos nervus opticus átmérő, ami azt jelenti, hogy egyrészt a látóideg és burkainak a kereksejtes beszűrődése, másrészt a subarachnoideális térben felszaporodott liquor mennyiségének a csökkenése feltételezhető. AzI. csoportban is csökkent az átlagos nervus opticus átmérő, tehát a nonszteroid endokrinológiai kezelés hatása is kedvező volt a nervus opticus állapotára, bár a csökkenés mértéke nem szignifikáns. Ezekhez a kedvező hatásokhoz hozzájárult, hogy mindkét csoportban csökkent az átlagos belső egyenes izom átmérője, erről a megfigyelésünkről más közleményünkben számolunk be [20]. Mind az I., mind a II. csoportban az átlagos nervus opticus átmérő nagyobb, mint a kontrollcsoportéban. Ez azt jelenti, hogy több mint 1 éve fennálló endocrin orbitopathiás betegekben kialakult a nervus opticus kompressziója. Az a tény, hogy a nonszteroid endokrinológiai kezelés és a lökésszerű methylprednisolon terápia hatására szignifikánsan csökkent az átlagos nervus opticus átmérő, arra enged következtetni, hogy a régen fennálló endocrin orbitopathiában is létrejön a szteroidok gyulladáscsökkentő hatása, majd a nervus opticus intraorbitális szakaszában felszaporodott liquor mennyisége is kevesebb lesz. A gyulladáscsökkentő hatás a belső egyenes szemizmok méretcsökkenésében is kifejezésre jut, amely a legfontosabb tényező a nervus opticus kompressziója szempontjából [5]. A nervus opticus átmérőjének vizsgálatára különböző eredetű neuropathiák fennállásakor a В-képes ultrahangos mérés igen alkalmas [3, 15, 6]. A nervus opticus echográfiailag mérhető elváltozása jön létre a látóideg gyulladásos betegségeiben, a liquorkeringés akadályozottsága eseteiben, a nervus opticus tumorok kialakulásakor és az agyburkok daganatos beszűrődése következtében [6]. Tapasztalatunk szerint neuritis retrobulbárisban szenvedő betegek nervus opticusának méretváltozásait jól tudtuk követni ultrahangos vizsgálatokkal [10]. Ossoinig vizsgálatai alapján az echográfiaalkalmasakompressziós opticus neuropathia korai diagnózisára, a megvastagodott külső szemizmok és a kiszélesedett nervus opticus átmérőinek meghatározásával [16]. Betegeink esetében az átlagos nervus opticus átmérő csökkenéséből arra következtethetünk, hogy a kompresszív opticus neuropathia veszélye a kezelések előtt fennállt, majd a kezelések hatására csökkent. A kompressziós opticus neuropathia kifejlődését a funkcionális vizsgálatok (látásélesség, látótér, látókérgi kiváltott válasz stb.) jelzik, azonban a külső szemizmok és a nervus opticus méretváltozásai időben felhívják a figyelmet a kompresszió veszélyére. Tapasztalataink alapján endocrin orbitopathia kialakulásakor érdemes meghatározni a nervus opticus átmérőt az alábbi esetekben: 1. az első szemészeti vizsgálatkor 2. a klinikai tünetek rosszabbodásakor 3. féloldali exophthalmus esetében rendszeresen (3 havonta, félévente) 4. gyógyszerek hatásának a megfigyelése céljából. Véleményünk szerint a kontakt В-képes echográfiai módszer alkalmas az endocrin orbitopathia követéses vizsgálatára nemcsak az ultrahangos képalkotás ismert előnyei, hanem a mérés megbízhatósága és reprodukálhatósága miatt is. Javasoljuk a lökésszerű methylprednisolon adását régen fennálló endocrin orbitopathia eseteiben is, mert akár közvetlenül a nervus opticus funkciót javítja („optic neuritis” modell [2]), akár a külső szemizmok tömegét csökkenti („myositis” modell [13]) ezzel enyhíti orbitacsúcsban levő nervus opticus kompressziót, és csökken a dysthyroid opticus neuropathia kialakulásának a veszélye vagy mértéke. Irodalom 1. Brain К., Aterman К., Соре C. L. et ul: Cortisone in exophthalmos: report on a therapeutic trial of cortisone and corticotrophin (A.C.T.H.) in exophthalmos and exophthalmic ophthalmoplegia by a panel appointed by the Medical Research Council Lancet I, 6 (1955). 2. Buckley C., Kennard G, Swash M.: Treatment of acute exacerbations of multiple sclerosis with intravenous methylprednisolone J. Neurol. Neurosurg, Psychiat4J, 179 (1982). 3. Coleman D. J., Carvel F. D.: Evaluation of optic neuropathy with ultrasonography. Am. J. Ophthalmol 74, 281 (1972). 4. Day R. M., Caroll F. D.: Optic nerve involvement associated with thyroid disfunction Arch. Ophthalmol 67, 289 (1962). 5. Feldon S. E., Weiner J. M.: Clinical significance of extraocular muscle volumes in Graves’ ophthalmopathy: A quantitative computed tomography study Arch. Ophthalmol 100, 1266 (1982). 6. Guthoff R.: Ultraschall in der ophthalmologischen Diagnostik. Ferdinand Enke, Stuttgart p 109 (1988). 7. GuthoffR.: Ultrasound in Ophthalmologic Diagnosis GeorgThieme Verlag Stuttgart p 139 (1991). 8. Guy J. R., Fagien S., Donovan J. P. et al: Methylprednisolone pulse therapy in severe dysthyroid optic neuropathy Ophthalmology 96, 1048 (1989). 9. Horóczi Z., Morvay Z., Szabó A.: Color Doppler imaging in endocrine ophthalmopathy European Journal of Ultrasound Suppl to Vol I S55 (1994). 10. Janáky M„ Szabó Á., Benedek G.: Elektrophysiologische und Ultrachall-Untersuchungen bei Neuritis retrobulbaris Spektrum Augenheilk 7/3, 140 (1993). 11. Kazim M. : Treatment of acute Graves’ orbitopathy Ophthalmology 9B(9), 1443 (1991). 12. Kendall-Taylor P., Cromhie A. L, Stephenson A. M. et al: Intravenous methylprednisolone in the treatment of Graves’ ophthalmopathy Br. Med. j. 297, 1574 (1988). 13. Kennerdell J. S., Rosenbaum A. E., El-Hoshy M. H.: Dysthyroid optic neuropathy on computed tomography. Arch. Ophthalmol 99, 807 (1981). 14. Naumann G. O. //., Apple D. J. : Pathology of the eye Springer Verlag p 902 (1980). 15. Oksala A.. Niiranen A.: Experimentelle Untersuchungen über den Einfluss der hinteren Augenteile (Lederhaut und Sehnerv auf das Schallfeld), ln: Bock J., Ossoinig K. Ultrasonographica mcdica, Bd II. Wien, Med Akad Wien (1971). 16.Ossoinig K. L: Standardized echography of the optic nerve In: Ophthalmic Echography 13, p 62 Kluwer (1993). 17. Schroeder IV.: Ergebnisse der A-Bild Echographie bei einsteigen Sehnervenerkrankungen. Klin. Monatsbl. Angenheilk 169, 30 (1976). 18. Schroeder IV., Guthoff G.: Ultrasonography of the optic nerve. Doc. Ophthalmol. Proc. Ser. 29, 359 (1981).
