Szemészet, 1995 (132. évfolyam, 1-4. szám)

1995-02-01 / 1. szám

Szemészet 132 (1994) 41-44

A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinika (Igazgató: Kolozsvári Lajos egyetemi tanár) I. Belgyógyászati Klinika Önálló Endokrinológiai Osztálya*(igazgató: Julesz János egyetemi tanár) és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Szemészeti klinikája** (igazgató:

Süveges Ildikó egyetemi tanár) közleménye

A nervus opticus méretváltozásainak echográfiai követése endocrin orbitopathia kezelése során

Szabó Ágnes, Valkusz Zsuzsa*, Németh J. **, Horváth Edit

Endocrin orbitopathia kialakulása során a megnövekedett orbitatartalom és a megromlott keringési viszonyok miatt fennáll a compressiós opticus neuropathia veszélye. Szerzők 34 endocrin orbitopathiában 1 évnél régebb óta szenvedő beteg esetében végeztek echográfiai vizsgálatokat. Schroeder módszere szerint megmérték a nervus opticus átmérőket nonszteroid endokrinológiai (pajzsmirigygátlószer, ill. pajzsmirigyhormon) és szteroiddal kombinált endokrinológiai kezelés előtt és után is. Az értékeket 17 normál kontroliéhoz viszonyították. A kombinált kezelés 22 beteg esetében lökésszerű parenterális szteroid (methylprednisolon) kezelést is magában foglalt. Megállapították, hogy a parenterális szteroidkezelés hatására az átlagos nervus opticus átmérő szignifikánsan csökkent.

Kulcsszavak: endocrin orbitopathia, nervus opticus átmérő, echográfia, methylprednisolon, kompressziós opticus neuropathia

Echographie follow-up of optic nerve changes during the treatment of endocrine orbitopathy

The increased apical compression of the optic nerve and of its vascular supply results in the Graves’related optic neuropathy.

34 patients with long standing endocrine orbitopathy were examined by means of ultrasound. The diameter of the optic nerve with its meninges was measured by the method of Schroeder before and after nonsteroid endocrinologic and combined endocrinologic treatment. 22 of the 34 patients were treated with methylprednisolone pulse therapy included int the combined endocrinologic treatment.

Our results showed a significant reduction of the mean optic nerve diameter due to parenteral steroid therapy. Keywords: endocrine orbitopathy, ultrasound, optic nerve diameter, methylprednisolone, compressive optic neuropathy

Az endocrin orbitopathia echográfiai tünetei közé tartozik a nervus opticus árnyékának kiszélesedése. A nervus opticus átmérője ultrahanggal pontosan mérhető, és megbízható tájékoztatást ad a nervus opticus morfológiai állapotáról [6, 17].

A nervus opticus átmérőjének növekedését endocrin orbitopathia esetében az interaxonális oedema és nervus opticus parenchymájának lymphocytás és plazmasejtes beszú'rődése okozza [ 14]. Ehhez járul még a liquor felszaporodása a subarachnoidális térben és a nervus opticus burkainak a megvastagodása [16].

A nervus opticus átmérőjének változását nemcsak az infiltrativ folyamat, hanem az endocrin orbitopathia fennállásakor kialakulókompresszió is befolyásolja. A nervus opticust az orbitacsúcsban a következő megvastagodott képletek komprimálják:

1. külső szemizmok (anatómiai okok miatt főleg a musculus rectus superior és medialis, valamint a musculus obliquus superior),

2. saját burkai,

3. orbitazsír (zsírabszorpció révén lejátszódó önreguláció ellenére) és a

4. periorbita [13, 5].

A kompresszió mértékét befolyásolja a csontos orbita alakja és szélessége is. A létrejövő orbitális congestio tovább növeli az orbita vénáinak a nyomását [11, 7]. Ezt saját vizsgálataink is alátámasztják [9].

A nervus opticus károsodását a mechanikus és toxikus hatások indirekt úton a látóideg vérellátásának csökkentésével tovább fokozhatják [4, 13].

A nervus opticus kompressziójára utaló morfológiai tünetek közül prospektiv vizsgálatunkban a nervus opticus átmérő változásait mértük több mint 1 éve endocrin orbitopathiában szenvedő betegekben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen hatása van a nonszteroid endokrinológiai (pajzsmirigygátlószer, ill. pajzsmirigyhormon) és a szteroiddal kombinált endokrinológiai (lökésszerű methylprednisolon bevezetése az euthyreosist létrehozó és fenntartó gyógyszerek mellé) kezelésnek.

Betegek és módszer

Harmincnégy 1 évnél régebben endocrin orbitopathiában szenvedő, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem I. Belgyógyászati Klinika Önálló Endokrinológiai Osztályának kezelése alatt álló beteget vontunk be a vizsgálatba.

25 nőt, 9 férfit vizsgáltunk, életkoruk 19-64 év között változott, átlagéletkoruk 41,2 év volt. A Werner-féle beosztást [21] figyelembe véve mindegyik beteget a 4a-c stádiumba soroltuk, mivel mindegyiküknek volt különböző fokú szemmozgás zavara. 12 beteg (I. csoport) a következő kezelésben részesült (nonszteroid kezelés):

1. aktív hyperthyreosis esetén:

Metothyrin vagy Propycil, bétablokkoló és szedatívum

2. Graves-Basedow-kór hypothyreotikus és euthyreotikus fázisában:

L-, illetve D-thyroxin, szükség szerint szedatívum és bétablokkoló.

22 olyan páciens (II. csoport), akinek a szemészeti panaszai nem csökkentek, esetleg fokozódtak az euthyreotikus állapot elérése és fenntartása ellenére, az előzőleg ismertetett gyógyszerek mellett lökésszerű methylprednisolon kezelést is kapott (kombinált kezelés). A kúra infúziós kezeléssel kezdődött, majd per os terápiával folytatódott (250 mg methylprednisolon [Metypred] infúzióban naponta, 3 napon keresztül, 4 nap szünet után kétszeri ismétlés; majd per os 40 mg methylprednisolon minden másnap, hetente 10 mg-mal csökkenő adagban).

Mindkét csoportban megmértük a nervus opticus átmérőt kezelés előtt és után. Kontrollcsoportunkban (III. csoport) 17 egészséges felnőtt nervus opticusát vizsgáltuk. A nervus opticus átmérőt kontakt В technikával határoztuk meg Schroeder módszere szerint [18] (1. a, 1. b ábra). A beteg kifelé és kissé lefelé tekint, a vizsgálófejet a bulbusra merőlegesen a beteg szemhéjára