Szemészet, 1995 (132. évfolyam, 1-4. szám)

1995-05-01 / 2. szám

Szemészet 132 (1995) 125

Az echográfia kiterjedt alkalmazása óta szinte elképzelhetetlen, hogy osteomát tévesen melanomának ítéljünk és eltávolítsuk az érintett szemet, ahogy ez korábban többször is előfordult. Igaz, hogy ezek a diagnosztikus tévedések eredményezték végül a szövettani leleteken keresztül a kórkép felismerését [4, 5].

Tapasztalatunk alapján a biztos kórismézésnek nem feltétele, hogy az ultrahangvizsgálatot szemészeti készülékkel végezzük. Az osteoma chorioideae pontos diagnózisa megállapítható más, modern, viszonylag nagyobb frekvenciájú készülékkel is.

Véleményünk szerint a CT-felvétel, jóllehet szintén biztos eredményt szolgáltat, de a felesleges kiadások, és a páciens, pontosabban a szemlencse felesleges sugárterhelése miatt kerülendő. Utóbbi vonatkozik a hagyományos röntgen, illetve tomográfiás felvételekre is. Az MRI vizsgálat azonban luxusvizsgálatnak minősíthető a költségei, illetve a meszes elváltozások kimutatására való alkalmatlansága miatt.

Magunk ezeknek a vizsgálatoknak egy részét (CT, MRI) a nemzetközi irodalomban hiányzó határozott állásfoglalás, illetve hazai irodalmi előzmények hiánya miatt végeztük el. Esetünk jól példázza azt az ismert elvet, hogy bármilyen intraokulárisan jelentkező promineáló elváltozás esetén a képalkotó eljárások közül legelőször az echográfiát érdemes alkalmaznunk.

Irodalom

1. Bucttnar H.: Spontaneous involution of a choroidal osteoma. Arch Ophthalmol 108, 1517 (1990).

2. Cennamo G., laccarino G., Grecchio de G., Liguori G.: Choroidal

osteoma (osseous choristoma): an atypical case. Br J Ophthalmol 74, 700(1990).

3. Eting E„ Savir H.: An atypical fulminant course of choroidal osteoma in two siblings. Am J Ophthalmol 113, 52 (1992).

4. Gass J. D. M„ Guerry R. L., Jaa R. L, Harris G.: Choroidal osteoma. Arch Ophthalmol 96, 428 (1978).

5. GassJ. D. M.: New observations concerning choroidal osteomas. Int Ophthalmol 1.2, 71 (1971).

6. Hammerschlag S. B., Hesselink J. R., Weber A. L.: Computed Tomography of the Eye and Orbit. Appleton-Century-Crofts/ Normáik, Connecticut pp. 207-238 (1983).

7. Hoffman M. E., Sorr E. M.: Photocoagulation of subretinal neovascularization associated with choroidal osteoma. Arch Ophthalmol 105, 998(1987).

8. Jalkh A. E., Celoria J. M„ Arzabe C. W.: Atlas of Fluorescein Angiography. W.B. Sannoters Company. Philadelpia. London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokio pp. 227-231.

9. Kenneth G. N.: Bilateral choroidal osteoma in three siblings. Am J Ophthalmol 109, 656 (1990).

10. McLeod B. K.: Choroidal osteoma presenting in pregnancy. Br J Ophthalmol 72, 612 (1988).

11. Rohrschneidr K., Schatenek S„ Kruse F.E., Saht H„ Völcker H.E.: Bilaterale Chorioidale Osteoma. Klin Monatsbl Augenheilkd. 203, 275 (1993).

12. Rohrbach J. M., Uesenhoff E., Steuhl K. R: Prinzipien der intraokularen Ossifikation am Beispiel der säkunderen Aderhautverknöcherung. Klin Mbl Augenheilkd. 197, 397 (1990).

13. Trimble S. N., Schatz H.: Decalcification of a choroidal osteoma.

Br J Ophthalmol 75, 61 (1991).

Cím: Dr. Kolozsvári Lajos

Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szemklinka 6701 Szeged, Korányi fasor 10-11.