Szemészet, 1994 (131. évfolyam, 1-4. szám)

1994-02-01 / 1. szám

Szemészet 131 (1994) 7-8 A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájá­nak (igazgató: Alberth Béla egyetemi tanár) közleménye A glaukóma krioterápiájáról Zajácz Magdolna és Boros Adrienn A szerzők 48 beteg 50 szemén végeztek cyclocryopexiát. Ebből 30 szemen diabetes vagy thrombosis venae center, retinae által okozott neovascularisatio és haemorrhagiás glaukóma volt, 20 szemen pedig más eredetű secunder glaukóma. Jó eredménnyel (kompenzált nyomás és/vagy fájdalommentesség) végződött a műtét 30 esetben. Szerzők leírják a műtéti technikát, tárgyalják a hatásme­chanizmust, az indikációs területet, a komplikációkat, a műtét ismételhetőségét. Kulcsszavak: cyclocryopexia, neovascularisatio, haer­­morrhagiás glaucoma, secunder glaucoma, diabetes On the cryotherapy of glaucoma The authors performed cyclocryopexy on 50 eyes of 48 patients. Thirty eyes were suffering from haemorrhagic glaucoma and neovascularisation caused by diabetes or thrombosis of the central retinal vein. Twenty eyes were suffering from secondary glaucoma of other origin. Sur­gery was successful (compensated IOP and/or painrelief) in 30 cases. The authors describe the surgical technique, discuss the mode of action, the field of indication, the complications, and underline the repeatability of cyclocryopexy. Keywords: cyclocryopexy, neovascularisation, hemor­­rhageous glaucoma, secondary glaucoma, diabetes Bevezetés A glaukóma termoterápiája nem új módszer. Kezdetben hőt, azaz diatermát alkalmaztak. Az első ilyen jellegű műtét (1932) alTeve [21] féle, gömbelektróddal végzett diatermia-koaguláció volt. Ezt követte Vogt [20] műtété (1940), a tűelektródákkal végzett, áthatoló diatermiás koaguláció. 1950-ben Kettesy [9] jelentke­zett cyclanaemisatiójával. A másik irányzatot, a krioterápiát Bietti [2] indította útnak 1950-ben. A termoterápia mindkét formájára az vonatkozik, amit Blas­­kovics és Kreiker [3] írtak le műtéttani könyvükben: „Allen gemeinsam ist, dass sie den umgekehrten Weg der Glau­­combekämpfug betreten; nicht eine Ableitungsmöglichkeit für das Kammerwasser herstellen, sondern die Sekretion des Strah­lenkörpers unterdrücken.” (A glaukómaellenes küzdelem fordí­tott útja ez. Nem a csamokvízelfolyást segíti, hanem a corpus ciliare szekrécióját csökkenti.) A krioapplikáció a corpus ciliare fagyásos károsodását okoz­za. Szövettanilag capillaris-atrophiában és epithel destrukcióban jelentkezik [13]. A károsodás a hidegbehatás mértékétől függ. Hónapok alatt az epithel regenerálódhat. A regeneráció lehetősé­ge szintén a hidegbehatás mértékétől és kiterjedésétől függ. A tartós hatást tehát az befolyásolja, hogy a műtétkor létrejött-e vagy sem irreversibilis károsodás. A krioterápiát kezdetben a primer glaukómák gyógyítására is kipróbálták. Manapság inkább neovascularis haemorrhagiás és egyéb secunder glaukómák esetében tartják indokoltnak. Fel­használják ezenkívül abszolút glaukómákban a fájdalom csök­kentésére [4, 15, 16, 17, 19]. Módszer és esetek Műtéteink a következőképpen történtek. Retrobulbáris és felületi érzéstelenítés után kriopontokat helyeztünk cl 2,5—3 mm távol­ságban a limbustól. A krioszonda gömbfeje 2,5 mm átmérőjű. A fagyasztás ideje 70-90 sec volt, a hőmérséklet -50-70 °C. A krioszondával minden ponton enyhe nyomást fejtettünk ki. E módszerrel elérhető, hogy a corpus ciliare pars plicataja átfagy­jon. Quadránsonként3kriopontot helyeztünk el. A kezelt quadrán­­sok száma az esettől függött. Beteganyagunk akövetkező volt. 48 beteg 50 szemét kezeltük. Ebből 30 szemen diabetes vagy thrombosis venae centr. retinae által okozott neovascularisatio volt. Másféle secunder glaukóma miatt operáltunk 20 szemet: Iris naevus syndroma 1 Pseudophakia 2 Aphakia 10 St. p. keratopl. 4 Ablatio retinae 1 Aniridia, luxatio lentis 1 Contusio bulbi 1 Eredmények A műtéteket az előzőekben leírt módon végeztük. A kriopexia 21 esetben csak 2 quadráns terjedelmű volt, 19 szemet mind a 4 quadránsban, egy ülésben operáltunk. Tíz szemen előbb 2 quadránsban, majd pár nap múlva a másik 2 quadránsban is elvégeztük a krioapplikációt, mert a szem állapota ezt megkíván­ta. Négy esetben a kezelést pár hónap múlva megismételtük a nyomás emelkedése miatt. A négyből 3 szemen az első műtét alkalmával csak 2 quadránsban fagyasztottunk, a negyedik eset­ben körkörösen. A műtét előtti látóélesség mindössze 5 esetben volt jobb, mint 0,1, kml-0,1 volt 12, fényérzés vagy fényérzés nélküliség 33 szemen. A krioapplikáció előtt 15 szemen történt egy vagy több anti­­glaukómás műtét. A fagyasztás után mindössze I aphakiás eset­ben végeztünk cyclodialysist. A műtét után 7 szemen jelentkezett nagyobb izgalom. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a conjunctiva belöveltség mellett pár napig tartó chemosist észleltünk. Spontán csamokvérzés 3 eset­ben következett be, egyszer pedig a cornea kb. 1/5-ére terjedő hámkikopás. A műtéttel a következő eredményeket értük el. Lokális keze­léssel vagy anélkül jó volt a nyomás 17 (34%) esetben. A tenziót teljesen nem tudtuk kompenzálni, de a szem fájdalommentessé vált 13 (26%) esetben. Ezt a 30 esetet (60%) sikeresnek tekintjük. Közepes eredményt értünk el 5 szemen (10%), ahol az addig magas nyomás szubkompenzálttá vált, vagy normalizálódott ugyan, de a lokális kezelés mellett ehhez másodnaponkénti Fonurit bevételre volt szükség. Eredménytelen volt 9 beavatkozás (18%). Hat beteg nem jelentkezett többé, ez a 12% tehát ismeretlen kimenetelűnek tekinthető. A krioapplikáció után szinte minden esetben nyomáscsökke­nés következik be, amelyet jó esetben további lassú nyomáscsök­kenés követ és az 5-6. naptól jó szinten állandósul a tenzió. A jellegzetes kezdeti csökkenés után a 4—5. napon újabb emelkedés is kezdődhet, ami kedvező esetben helyi antiglaukómás szerekkel kompenzálható.

Next

/
Thumbnails
Contents