Szemészet, 1994 (131. évfolyam, 1-4. szám)
1994-02-01 / 1. szám
Szemészetül (1994) óó Megbeszélés A glaukómás betegek orbitalis vérkeringésére vonatkozó Doppler-ultrahangvizsgálatok eredményei ellentmondóak. A szemgolyó vérellátásában közvetve, illetve közvetlenül szerepet játszó erek közül a következőket vizsgálták már glaukómásokban: carotis artériák [8,21], arteria ophthalmica [7,19,21,22], arteria centralis retinae [7,9,22], és hátsó rövid ciliaris artériák [1,2,7]. Vénákra vonatkozó irodalmi adatot nem találtunk, így feltételezzük, hogy jelen cikkünk az első közlés e tekintetben. A carotis artériákban Tané és Hashimoto [21 ] nem találtak a normálistól szignifikánsan különböző keringési sebességet. O'Brien és mtsai [18] viszont kimutatták, hogy féloldali, nagy oldaldifferenciát mutató glaukómás betegekben az arteria carotis interna RI és PI szignifikánsan magasabb volt a súlyosabb látótérkiesést mutató oldalon. Véleményük szerint az arteria carotis interna fokozott rezisztenciája predispozíciót teremt a látóidegfőt ellátó keringés perfúziós nyomásának csökkenésére és ezáltal az emelkedett szembelnyomás mellett járulékos oka lehet a súlyosabb látóideg károsodásnak. Az arteria és vena ophthalmicában szignifikánsan csökkent vérkeringési sebességet mértünk glaukómában. Az arteria ophthalmica Doppler-indexei szignifikánsan alacsonyabbak voltak glaukómásokban mint egészségesekben. Eredményeink e tekintetben egybevágnak és megerősítik a korábbi vizsgálatok adatait, amelyek kimutatták az arteria ophthalmica keringési sebességének csökkenését különböző típusú glaukómás betegekben [7,19, 22]. A sebességcsökkenés - feltételezésünk szerint - az átáramló vér mennyiségének csökkenésével állhat kapcsolatban. Az arteria centralis retineae Doppler-indexei (RI, PA, S/D) anyagunkban szignifikánsan magasabbak voltak glaukómásokban, mint normális kontrollegyének esetén. Ezek az eredményeink azt jelzik, hogy glaukómában a vascularis rezisztencia fokozódása az arteria centralis retinae szintjében kimutatható.Galassi és mtsai [7], saját vizsgálatainkkal egy időben, szintén kimutatták az arteria centralis retinae és a ciliaris erek RI-nek növekedését gVdukómában. AugustyniakésSwietliczko [ \, 2] a hátsó rövid ciliaris artériákban a pulzatilitási index fokozódását mutatták ki glaukómás szemekben. Ellentmondóak az adatok a glaukómások arteria centralis retinae és hátsó ciliaris rövid artériák vérkeringési sebességeire vonatkozóan. Saját vizsgálatunk során az arteria centralis retinaeben emelkedett systolés csúcs- és csökkent végdiastoles sebességet mértünk. Ezzel ellentétben Tané és mtsai [22] az arteria centralis retinaeben, Augustyniak és Swietliczko [1,2] pedig a hátsó rövid ciliaris artériákban úgy találták, hogy csökken a véráramlás sebessége a glaukóma progressziójával párhuzamosan. Guthoff és mtsai [9] azt mutatták ki, hogy egészségesekben mesterségesen megnövelve az intraocularis nyomást, az arteria centralis retinaeben a keringés fokozatosan csökken. Az eltérő eredményeknek számos oka lehet. Lényeges különbségeket okozhat, ha az egyes vizsgálatok betegei egymástól eltérőek. Ennek megállapítása azonban nem lehetséges, mivel a közlemények nem tartalmazzák eléggé részletesen a szükséges betegadatokat (nem, életkor, glaukóma típusa, fennállási ideje, stádiuma, esetleges antiglaukómás kezelés, műtét, a vizsgálatkor fennálló szembelnyomás és vérnyomás, általános állapotra, vascularis vagy anyagcsere-betegségre vonatkozó adatok). Saját vizsgálatunk során ezeknek a - véleményünk szerint fontos - befolyásoló tényezőknek a vizsgálata és korrelációinak elemzése a kis esetszám miatt nem volt lehetséges. További, nagyobb betegcsoportot bevonó vizsgálatunk során tervezzük ezen paraméterek befolyásoló hatásainak analízisét. További különbségeket okozhat az eredményekben a vizsgálati módszerek eltérő volta. A vizsgálatok egy részében a sebességméréseket transcraniális Doppler-módszerrel végezték, amely módszer az általunk is használt color Doppler-metódusnál kevésbé pontos méréseket tesz lehetővé [15]. Véleményünk szerint magyarázhatja az ellentmondó leleteket az autoreguláció megléte vagy hiánya is a vizsgált betegek artéria centrális retinaejében. Saját vizsgálatunk során az arteria centrális retinaeben észlelt systoles keringési sebességgyorsulásban ugyanis az autoreguláció kimutatható jelét véljük felismerni. Nevezetesen, hogy a glaukóma miatti fokozott rezisztenciával szemben és annak kompenzálására a vérkeringés átlagos- és systolés csúcssebessége megnő. Véleményünk szerint a glaukóma előrehaladottabb stádiumban más szerzők [7, 9, 22] által az arteria centralis retinaeben is észlelt systoles csúcssebesség csökkenés viszont már az autoregulációs mechanizmus kiesését jelzi. További különbségeket eredményezhetnek a glaukómásokban észlelhető vérviszkozitás változások. Hamard és mtsai [11] kimutatták, hogy glaukóma Simplexes betegekben a látóidegfő capillárisaiban laser Doppler-sebességméréssel áramláscsökkenés észlelhető és ugyanakkor a vörösvértest aggregációs képesség fokozott. A két elváltozás között összefüggést feltételeznek, annak ellenére, hogy közöttük nem volt szignifikáns korreláció. A korreláció hiányának okát a papilla erei autoregulációjának és variábilitásának módosító hatásában látják. Saját előzetes eredményeink rámutatnak a glaukómás betegek orbitalis keringésében észlelhető kóros változásokra. Vizsgálatunk kis esetszáma ellenére szignifikáns különbségeket regisztráltunk a glaukómások és az egészséges kontrollok között. Jelen közleményünk célja a color Doppler ultrahang módszerrel glaukómás betegek orbita keringéséről szerzett első tapasztalataink leírása volt. Természetesen további vizsgálatok szükségesek előzetes eredményeink igazolására, nagyobb betegcsoport adatainak statisztikai feldolgozásával. További fontos tisztázandó kérdés a szembclnyomásnak és a korábban említett egyéb befolyásoló tényezőknek (glaukóma típusa, stádiuma, általános állapot, vascularis betegségek stb.), az észlelt eltérések kialakulásában játszott szerepének megállapítása is. \. Augustyniak E., Swietliczko 1.: Comparative evaluation of blood flow velocity and pulsation curve in the posterior ciliary arteries supplying the choroid and the anterior part of the optic nerve. Klin Oczna 93, 191-193 (1991). 2. Augustyniak E., Swietliczko /.: Cases of simple glaucoma with interrupted perfusion of blood in posterior ciliary arteries. European J Ultrasound 1, Suppi. 1. S79 (1994). 3. Balázs E., Rózsa L.: Diagnosztikus lehetőségek a szemészetben transcraniális Doppler-szonográfiával. I. Vaculáris betegségek. Szemészet 125, 168 (1988). 4. Balázs E., Rózsa L., Szabó S.: A carotideo-cavemosus fisztulákat követő véráramlás-változások. Szemészet 129, 159-162, (1992). 5. Balázs E., Rózsa L., Szabó S.: Véráramlás sebessége az arteria ophthalmicában. Szemészet 130, 153-155 (1993). 6. Drance S. M. (ed): International Symposium on Glaucoma, Ocular Blood Flow, and Drug Treatment. Williams & Wilkins, Baltimore (1992). 7. Galassi Nuzacci G., Sodi A., Casi P., Vielmo A.: Color Doppler imaging in evaluation of optic nerve blood supply in normal and glaucomatous subjects. Int Ophthalmol 16, 273-276 (1992). 8. Glazer L. C.: Methods for determination of optic nerve blood flow. Yale J Biol Med 61, 51-60 (1988). 9. Guthoff R. F., Berger R. W., Winkler P., Helmke К., Chumhley L. С. : Doppler Ultrasonography of the Ophthalmic and Central Retinal Vessels. Arch Ophthalmol 109, 532-536 (1991). Irodalom
