Szemészet, 1994 (131. évfolyam, 1-4. szám)

1994-02-01 / 1. szám

ли ozerneszei ui (i ууч-)

Az erősebb nagyítású képen (6. ábra) a kollagén állomány változásait mutatjuk be, melyek foltokban jelentek meg. Ezen területek szélén a kollagénrostok normális szerkezete megszűnt, ez a fibroblast tevékenység következménye lehet.

Az ereket valamennyi készítményben épnek találtuk. Az idegrostok szerkezete közelebb áll a normálishoz, mint az argon lézerrel kezelt anyagban. Az idegrostok túlnyomó részében szórványos vakuolizálódás és a neurofibrillumok mennyiségének kismértékű csökkenése figyelhető meg (7. ábra).

Hat héttel a Nd:YAG kezelés után ('S. ábra) szétzilált trabecularis kötegek láthatók. A hegesedési folyamatot a fibroblastok megjelenése jelzi. Az intertrabecularis rések szűkebbek, mint az előző stádiumban, a réseket kollagénrostok töltik ki, amelyek elrendeződéséből arra következtethetünk, hogy ezek a hegszövet újonnan képződött rostjai.

Megbeszélés

A leletek értékelésekor tekintetbe kell vennünk a házinyúl csarnokzugának az emberétől eltérő felépítését. A zugot, a réseket felmutató ligamentum pactinatum kötegei szelik át és a cornea endotheljének folytatásaként az ún. trabecularis endothel béleli [6]. A főemlősökben, így az emberben is kifejlett Schlemmcsatorna helyett csamokvizet szállító rések [6, 24] találhatók. Ezeket a réseket az irodalomban plexus aquaeosus angularisként emlegetik [23]. A trabecularis hálózat tömege kisebb, mint emberben és nagy része lazább szerkezetű, tömörebb részlete csak a plexus aquaeosus rései közelében helyezkedik el. A lemezrendszer gerendáit is zárt endothelréteg borítja. A trabecularis endothelsejteknek és a lemezrendszert borító endothelsejteknek valószínűleg jelentős szerepe van a csamokvíz elvezetésében [6]. A trabecularis hálózaton keresztül a csarnokvíz a plexus aquaeosus angularis réseibe szivárog. Ezek a rések összeköttetésben vannak a sclerában lévő vénás hálózattal.

Az argon és Nd:YAG lézer trabeculoplastica hatását összehasonlítva megállapítható, hogy a hőhatás okozta elváltozások kiterjedtebbek és súlyosabbak, mint a másik beavatkozás esetében. Ez a megfigyelés természetesen csak a gócok közötti szövetek elváltozásaira vonatkozik. Említésre méltó gyulladásos reakciót egyik módszer alkalmazása során sem láttunk. A trabecularis hálózat rugalmasságának csökkenése és hegesedése következtében a sugárizom összehúzódása okozta szívó hatás [18, 25] kevéssé vagy alig érvényesül.

A trabeculoplastica hatásmechanizmusa részleteiben nem ismert. A mechanikus nézet szerint, a trabecularis hálózatban keletkezett nyílások a csarnokvíz elfolyását fokozzák, ezt tonográfiás [21] és fluorofotometriás [7] vizsgálatokkal klinikailag is alátámasztották. Az argonlézer kezelés után a trabecularis hálózatban törmelékképződés, a trabecularis gerendák alakjának megváltozása, az endothelsejtek pusztulása mutatható ki, de a megmaradt sejtek fokozott osztódása is észlelhető és vándorlásuk agóc felé [3]. Ezek a sejtek a csarnokvíz elfolyási ellenállásra valószínűleg úgy is hatnak, hogy az extracellularis matrix proteoglikán szintézisét befolyásolják [1,2]. Mermound és munkatársai [16] feltételezik ezen felül, hogy a beavatkozás után néhány héttel a prosztaglandin termelés olyan mértékű, hogy hozzájárul a szemnyomás csökkenéséhez, de nem hat a vér csarnokvíz-gát permeabilitására.

Talán a mechanikus destrukción és a hegesedésen kívül, a lézer sejtregenerációt serkentő hatása is érvényesül. További vizsgálatokat igényel, hogy ezek a tényezők mennyiben segítik elő a csamokvízel folyás fokozódás stabilizációját és az ennek hatását rontó szövet reparációt, hegesedést.

További vizsgálatokat igényel ezenkívül az idegek sérülésének hatása a trabeculum funkciójának alakulására- eseteinkben a kétféle lézer-beavatkozás során különbség tételezhető fel az idegsérülés mértékében.

Az irodalmi adatok és saját vizsgálataink alapján is feltételezhetjük a trabeculoplastica hatásának összetett mechanizmusát és az argon és Nd:YAG lézer szöveti hatásának különbözősége alapján ez az összetett mechanizmus még sokrétűbbé válik. További klinikai és morfológiai vizsgálatok szükségesek e mechanizmusok és ezek alapján a hatásosság és hatáscsökkenés okainak kiderítésére.

Irodalom

1. Acott T. S., Kingley P.D., Samples .1. R. és mtsai: Human trabecular meshwork organ culture: morphology and glycosaminglycan synthesis. Invest. Ophthalmol. Vis. Sei. 29, 90 (1988).

2. Acott T. S., Samples J. R., Bradley L. M. B. és mtsai: Trabecular repopulation by anterior trabecular meshwork cells after laser trabeculoplasty. Am. J. Ophthalmol. 107, 1 (1989).

3. Alexander R. A., Grierson I.: Morphological effects of argon laser trabeculoplasty upon the glaucomatous human meshwork. Eye, 3, 719 (1989).

4. Alexander R. A., Grierson I.: Argon laser trabeculoplasty: morphologic effects on the trabecular meshwork. Glaucoma, 14,48 (1992).

5. Amon M., Menapace R , Papapanos P. és mtsai: Der Einfluss der Argonlaser-Trabekuloplastik auf die Abflussleichtigkeit des Kammerwassers bei Augen mit Glaucoma simplex. Klin. Monatsbl. Augenheilkd., 200, 25 (1992).

6. Bergmanson J. P. G.: The anatomy of the rabbit aqueous outflow pathway. Acta Ophthalmol. (Kbh), 63, 493 (1985).

7. Brubaker R. F., Liese gang T. J. .Effect of trabecular photocoagulation on the aqueous humour dynamics of the human eye. Am. J. Ophthalmol., 96, 139 (1983).

8. Buskirk van E. M.: Pathophysiology of laser trabeculoplasty. Surv. Ophthalmol., 33, 264 (1989).

9. Bylsma S. B., Samples ./. R., Acott T. S. és mtsai: Trabecular cell division after argon laser trabeculoplasty. AMA. Arch. Ophthalmol. 106, 544 (1988).

10. Coakes R.: Laser trabeculoplasty. Brit. J. Ophthalmol. 76, 624

(1992) .

11. Hager H.: Besondere mikrochirurgische Eingriffe. 2. Teil: Erste Erfahrungenmitdem Argon Laser. Gerät 800. Klin. Mbl. Augenheild. 162, 437 (1973).

12. Krasnov M. M.: Laser puncture of the anterior chamber angle in glaucoma. Vestn. Oftalmol. 75, 674 (1973).

13. Krause A., Varga M. és Daróczy J.: Finom szerkezeti vizsgálatok nyúlszemen végzett laser trabeculoplastica után. Szemészet 121, 141 (1984).

14. Kwasniewska S., Frankhauser F., Larsen S. E. és mtsai:The efficacy of cw Nd:YAG laser trabeculoplasty. Ophthalmic. Surg. 24, 304

(1993) .

15. Masuyama Y.: Laser trabeculoplasty. Histological study of anterior chamber angle after laser trabeculoplasty in cynomolgus monkeys. (Macaca ints). Acta Soc. Ophthalmol. Jap. 88, 1007 (1984).

16. Mermound A., Pittet N.. Herhort C. P.: Inflammation patterns after laser trabeculoplasty measured yitli the laser flare meter. AMA Arch. Ophthalmol. 110, 368 (1992).

\l.Nagy Z.: Argon laser trabeculoplastica glaucoma simplex előrehaladotteseteiben. Szemészet, 129, 84 (1992).

18. Rohen J. W.: Über den Ansatz der Ciliannuskulatur in Bereich des Kammerwinkels. Ophthalmologica (Basel) 131, 51 (1956).

19. Shingleton B../., Richter C. U., Dliarma S. K. és mtsai: Long term efficacy of argon laser trabeculoplasty. A 10-year follow-up study. Ophthalmology, 100, 1324 (1993).

20. Spitznas M. und Kreiger A. E.: Experimentelle Argonlaser-Trabeculopunktur an Rhesusaffen. Klin. Mbl. Augenheild. 165, 165 (1974).

21. Thomas ./. V., Simmons R. ./., Belcher C. D.: Argon laser