Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)

1993-05-01 / 2. szám

88 Szemészet, 130 (1993) Eltérések H— Regresszió Pol.reg. 8. ábra. GT->T sorrendű mérések (T-GT) eltérések lineáris és polynomiális regressziós görbéje Megbeszélés Hessemer és munkatársai [5] a Tono-Pen mérési eredményeket manométeres értékekkel hasonlították össze és in situ cadaver szemeken az eszközt vízszintesen tartva mértek. Úgy találták, hogy 17 Hgmm alatt a Tono-Pennel mért szemnyomás kissé ala­csonyabb, 17 Hgmm felett kissé magasabb volt a manóméter­­értéknél. A legnagyobb különbség 2,5 Hgmm volt. Eredmé­nyeik jobbak voltak, mint a Mackay-Marg tonométer-manomé­­terhez viszonyított értékei. A műszert mérés közben függőlege­sen tartva [8], 3-6 órával a halál után mértek, a halál után a szemrést azonnal zárták. Mérési eredményeiket a Goldmann­­tonométer-manométer nyomásértékek összefüggésével össze­hasonlítva [4] az alacsony és magas szemnyomásértékek eltéré­sének iránya különböző volt, de a Tono-Pen-manométer eltéré­sek mértéke a Goldmann-tonométer-manométer eltérések mértékét csak kismértékben haladta meg. Minckler és munkatársai [12] klinikai körülmények között hasonlították össze a Goldmann applanációs tonométer és a Tono-Pen eredményeit, ép comeájú betegeken, véletlensze­rűen választva a két műszerrel a mérési sorrendet. A mérést és a leolvasást mindkét esetben különböző vizsgálók végezték. A 6-24 Hgmm-es szemnyomástartományban a Tono-Pen-ered­­mény átlagosan 1,7 Hgmm-rel volt magasabb, mint a Gold­­mann applanációs tonométerrel mért szemnyomásérték. Ha a két érték nagymértékben különbözött egymástól, ennek oka a szem elváltozása, pl. jelentős asztigmatizmus, vagy a szemgolyó Tonopen 4— Reg.egyenes Pol.reg. 9. ábra. T->GT sorrendű mérések lineáris és polynomiális regressziós görbéje helyzetét változtató orbitabetegség volt. Frenkel és munkatár­­sai [3] először Goldmann applanációs tonométerrel mértek és közvetlenül utána Tono-Pennel. A Goldmann-mérést addig is­mételték, míg az értékek különbsége az 1 Hgmm-t nem haladta meg, a Tono-Pennel pedig addig, míg a méréscsomagok 5%-os ingadozáson belül maradtak, ehhez átlagosan 1,3 méréssoro­zatra volt szükség. A méréshatár 4-45 Hgmm volt. 63%-ban a két műszerrel mért érték ±2 Hgmm-rel, 4%-ban ±7 Hgmm-rel különbözött egymástól. A különbség a 11-20 Hgmm-es tarto­mányban pedig 1,27±2,62 Hgmm volt. Az ismételt Tono-Pen­­mérések során nem észleltek jelentős szemnyomáscsökkenést. Kao és munkatársai [9] szerint 9 Hgmm alatt a Tono-Pen-érték magasabb a Goldmannénál, 30 Hgmm felett alacsonyabb, szemben Minckler és munkatársai eredményével. Draeger és munkatársai [1] enukleált disznószemeken a Tono-Pen-értéke­­ket a manométeres értékekkel azonosnak találták, humán enukleált szemeken, a Tono-Pen magasabb értékeket mért, mint a manóméternyomás, és az értékek szórása is nagyobb volt. A Draeger-féle kézi applanációs tonométerrel történt ösz­­szehasonlítás szerint a Tono-Pen átlagosan 4,5 Hgmm-rel ma­gasabb nyomást mért. E mérési sorozatban 30 mp-ként történt Tono-Pen-felhelyezés, összesen tíz alkalommal. A sorrend: Goldmann tonométeres mérés -> Tono-Pen-mérés volt, ez­után csak Tono-Pen-mérés, felváltva ülő és fekvő helyzetben. A Tono-Pen-mérés szórása nagyobb volt, mint a kézi applaná­ciós tonométeré, ez független volt attól, hogy a Tono-Pen-es so­rozatot megelőzte-e Goldmann-mérés vagy sem.

Next

/
Thumbnails
Contents