Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)
1993-03-01 / 1. szám
8 Szemészet, 130 (1993) elvégezhető a koagulálás [7, 8]. A xenon fény széttartó sugarai esetében az energiagyengülés sokkal kifejezettebb. A leadott energia mennyisége jól dozírozható (század mW-ként állítható), helyes energia és expozíciós idő megválasztása esetén a kezelés helyén halvány, szürkés-fehér, pontszerű koagulum keletkezik. Az argonlézer-kezelés gyors (tized másodperces expozíciós idő), szemben a xenon fény hosszú (sec-к) expozíciós idejével. Az argon endolézersugár mind a vitrectomiához használt BSS folyadékon, mind gázon át, mind szilikonfeltöltés után a szilikonon át is alkalmazható (a xenon endolézer gázban nem használható az eszköz gáztérben való felmelegedése miatt [2, 8]. Az intraoperativ lézerkezelés számos előnyét kihasználva alkalmaztuk a módszert különböző indikációk alapján végzett vitrectomiák során. Jelen munkánkban a perforáló bulbussérülések primer és szekunder sebellátása során nyert tapasztalatokról számolunk be. Beteganyag és módszer Klinikánkon 1989. június és 1990. december között 6 beteg bulbust perforáló sérülése miatt végzett vitrectomia kapcsán alkalmaztuk az argon endolézer koagulációt. A betegek adatait, a diagnózist és a műtét formáját foglalja össze az I. táblázat. Primer sebellátás történt 72 órán belül az 1-4. esetben, ahol a bulbus perforációjakor idegentest került a szemgolyó belsejébe. Az idegentest egy esetben sem volt mágnesezhető, a 4. esetben réz volt. Két esetben az idegentest a hátsó pólus közelében helyezkedett el: az első esetben a papilla alatt, a 2. esetben a maculától temporálisan egy papillányira feküdt a retinán. A 3-4. esetben az idegentest a periférián, a bulbusfalban rögzülve volt található. A bulbus perforáció és intraocularis (i. о.) idegentest mellett egy esetben masszív üvegtesti vérzést (2. eset), egyben (4. eset) - amelyben az idegentest réz volt és a sérülés után több mint két nap telt el - endophthalmitist találtunk, amelyhez ideghártyaleválás társult. Minden esetben pars plana vitrectomiát végeztünk, az 1^4. esetben partialist, az 5-6. esetben totálist. Két esetben a lencse extractióját a lencse sérülése (1. és 4. eset), egy esetben (5. eset) a már korábban kialakult katarakta miatt végeztük el. Négy esetben (3-6.) a vitrectomiát cerclage előzte meg. Az 5. esetben gáz, a 6-ban szilikonolaj-feltöltés történt. Az endolézer koagulálást HGM típusú léghűtéses, argon endolézerrel végeztük. 60-80 mW energia mellett 100-200 msec idővel. A koagulumok átmérője 300-800 um között változott. A lézerkoagulumokat a vitrectomia után az idegentest körül két 1. táblázat Nem, kor Dg: bulbus perf. Műtét: vitrectomia 1. ffi 14 é i.o. idegentest katarakta +extr. kát. 2. ffi 28 é i.o. idegentest üt-i vérzés 3. ffi 51 é i.o. idegentest +cerclage 4. ffi 42 é i.o. idegentest-(-cerclage +endophthalmitis +abl. rét. +extr. kát. 5. nő 72 é PVR +cerclage -fextr. kát. +gáz 6. ffi 14 é dupla perforáció +cerclage +PVR-(-szilikonolaj 2. ábra. A hátsó pólus perforáló sérülésének vitrectomia és endolézer-kezelés utáni képe sorban helyeztük el azokban az esetekben, ahol az idegentest a retinát és a chorioideát is perforálva helyezkedett el (2. ábra). Az 1. és 2. esetben az eltávolított idegentest helyét koaguláltuk. Az 5. esetben a primer sebellátás után kialakult PVR műtété során végzett relaxatiós retinotomia kapcsán alkalmaztuk az endolézert. A 6. esetben a dupla perforáció hegeit érintetlenül hagyva a részben rhegmatogen, részben trakciós ablatio demarkációját végeztük endolézer-kezeléssel. Műtét közben egy esetben lépett fel chorioidealis vérzés (4. eset) a bulbus falat is érintő idegentest eltávolítása közben, amely az i. o. nyomás növelésével megállítható volt. Az i. o. idegentesttel szövődött esetekben minden beteg parenterális antibiotikumot és steroidot kapott. Lokális kezelésként minden esetben a fentieken kívül pupillatágítót alkalmaztunk. Az idegentest kimutatása képalkotó eljárásokkal és ultrahanggal történt. Az ötödik esetben más intézetben távolították el a mágnesezhető idegentestet, amely után ideghártya-leválás alakult ki. Az ideghártya-leválást trakció okozta, amely az ekvátor tájékon elhelyezkedő perforációs nyílás hege területéből indult ki. A 6. esetben sörétdarab okozott dupla perforációt. A perforációs nyílások (temporalisan az ekvátorban, paramacularisan a bulbus hátsó falán) között kialakult masszív hegesedés trakciós hatása okozta a bulbus temporalis felső felében kialakult ideghártya-leválást. Eredmények Az i. o. idegentestet minden esetben sikerrel, a retina károsodása nélkül eltávolítottuk. A 11-25 hónapig terjedő megfigyelési idő alatt nem észleltünk késői komplikációt. A PVR ablatio műtété után az ideghártya visszafekvése részleges, a macula tapadása mellett a periférián fixált ablatio látható, amely 17 hónapja változatlan. A látásélesség az i. o. idegentesttel szövődött esetekben igen
