Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)
1993-05-01 / 2. szám
Szemészet, 130 (1993) 71-73 A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Szemészeti Klinika (igazgató: Süveges Ildikó egyetemi tanár) közleménye Pterygium műtét autológ conjunctiva/ limbus transzplantációval Kerényi Agnes Szerző a limbussal kapcsolatos újabb kutatási eredmények alapján a szakirodalomban javasolt új műtéti eljárással, az autológ conjunctiva/limbus transzplantációval kombinált kúszóhártya-eltávolítással nyert saját eredményeiről számol be. A módszer lényege az, hogy ugyanazon szem temporális-felső részéről nyert vékony conjunctiva/limbus lebeny szabad átültetésével fedjük a pterygium teljes eltávolítása után csupaszon maradt sclera/ limbus felületet. A szerző 12 beteg 14 szemén végezte a műtétet olyan pterygiumok esetén, amelyeknél kiújulásra hajlamosító tényezők álltak fenn. Legalább egyéves követési idő után egy, az előzőleg fennálló pterygium területét nagyrészt befedő, és egy - a transzplantátum szélénél létrejött - részleges recidiva lépett fel. Kulcsszavak: pterygium, autológ conjunctiva/limbus transzplantáció Limbal autograft transplantation for pterygium Experiences with limbal autograft transplantation for pterygium - a reported treatment for ocular surface disorders and pterygium based on a new concept of limbal epithelial stem cells - are presented. The operative technique involves complete excision of the pterygium followed by covering the bare sclera and limbus by a free graft of thin conjunctiva and limbal epithel from the superotemporal region of the same eye. Clinical results in 14 eyes of 12 patients with high risk of reccurence of the pterygium with follow-up of 12 months or more have shown one recurrence and a partial recurrence at the margin of the graft. Keywords: pterygium, limbal autograft transplantation Bevezetés A kúszóhártya eltávolítására számos műtéti megoldás ismeretes. A ma is elterjedt műtétek közös vonása az, hogy a pterygium teljes eltávolítására törekszenek, de a recidivák elkerülése céljából a különböző iskolák változatos eszközökkel egészítik ezt ki. A javaslatok szerint maradhat a sclera csupaszon [10, 25], fedhetjük a lecsupaszított sclerát szájnyálkahártyával [25], conjunctivával [1,16,25], recidiváló pterygiumok esetén végezhetünk lamelláris keratoplasztikát [18, 20, 25], extracorneális keratoplasztikát [4], vagy sclerokeratoplasztikát [22], kiegészíthetjük a műtétet radioterápiával [19], Thiotepa [6] vagy Mitomycin C [7] kezeléssel, használhatunk gyémántcsiszolást [12], vagy excimer lasert [9] a szaruhártya felszínének simává tételéhez - a műtétek után azonban általában számolni kell valamilyen recidivarátával [1,2,6,7,9,12,18,19,25]. A limbussal kapcsolatos újabb kutatási eredményeket [11, 13, 23, 24] felhasználva Koch és mtsa [17] autológ conjunctiva/ limbus transzplantációval kombinálta a kúszóhártya eltávolítását jó eredménnyel. A műtéti eljárás lényege az, hogy ugyanazon - esetleg a másik - szem temporális-felső részéről nyert conjunctiva/limbus lebeny szabad átültetésével fedjük a pterygium eltávolítása után csupaszon maradt sclera/limbus felületet. Jelen közleményben az általuk leírt módszerrel szerzett saját tapasztalatainkról számolunk be. Betegek és módszer Közleményünkben azon eseteinkről számolunk be, amelyekben a conjunctiva/limbus transzplantációval kombinált pterygium-eltávolítás után legalább 1 év volt a követési idő. A műtétek 12 beteg 14 szemén történtek a szerző által (I. táblázat). No. 5 és 6, valamint No. 11 és 12 ugyanazon beteg két szemét reprezentálja. A pterygium minden esetben nasalisan helyezkedett el (pterygium internum), legalább 2 mm-rel haladta meg a limbust, 2 esetben a szaruhártya centrumát is elérte, illetve fedte (No. 10 és 14). Eseteinket úgy választottuk meg, hogy mindegyiknél fennállt legalább egy, némelyiknél több olyan tényező, mely hajlamosít a pterygium kiújulására. Ezek a kockázati tényezők: a beteg fiatal kora (<40 év), előző recidiva az érintett szemen, a másik szemen bekövetkezett recidiva, a pterygium erősen erezett, vaskos volta, valamint extrém nagy kiterjedése. Ezeknek a tényezőknek a meglétét tényezőnként 1-1 ponttal jelöltük, és a pontok összegét rizikófaktornak neveztük el, mely betegenként 0-5 közötti érték lehetett (I. táblázat). A műtéteket retrobulbaris érzéstelenítés mellett operációs mikroszkóp segítségével végeztük. A műtétek során a kúszóhártya és a hegszövet teljes eltávolítására, és eközben sima, lépcsők nélküli felület létrehozására törekedtünk. A pterygium fejét vagy zsilettel fejtettük le a corneáról, vagy tompán választottuk le onnan. A kúszóhártya eltávolítása után ugyanazon a szemen temporálisan-felül - tehát a szemhéj által egyébként fedett területen - egy megfelelő méretű, közel trapéz alakú, limbus alapú kötőhártyalebenyt képeztünk a Tenon megkímélésével, majd a lebenyt a hozzá tartozó szaruhártya hámjának egy keskeny sávjával együtt tettük szabaddá (1. ábra). Az így létrehozott vékony, a lehetőségekhez képest kötőszövetmentes transzplantátumot - a felszínek és a szélek helyes helyzetére vigyázva - a pterygium eltávolításakor létrehozott szövethiány megfelelő helyére tettük, és ott rögzítettük. Ehhez a limbusban 1-1 csomós, 10/0 nejlonvarratot használtunk, a kötőhártya felé a. 1. ábra. A műtéti eljárás sémás rajza (Koch és mtsa nyomán)
