Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)
1993-08-01 / 3. szám
Szemészet, 130 (1993) 181 Színlátása Ishihara-féle pszeudoisochromatikus táblával vizsgálva ép; a kritikus fúziós frekvencia (CFF) csökkent, 22, illetve 28 Hz. Kontrasztérzékenység Snellen „E”-teszttel [16] jobb oldalon 75, bal oldalon 50%. Elektrofiziológia; hatvanperces mintanagyságú sakktábla mintaváltással ingerelve mindkét oldalon a normális értéket 10%-kal meghaladó latenciájú, a jó vízus ellenére jelentősen csökkent amplitúdójú vizuálisan kiváltott kérgi válaszokat (VEP) regisztráltunk. A VEP-vizsgálatkor szimultán elvezetett PERG (mintával kiváltott elektroretinogram) válaszok jobb oldalon subnormálisak, bal oldalon amlitúdójuk csökkent, hullámalakjuk leegyszerűsödött (2. ábra). Az elektroretinográfia ép retinális válaszokat mutatott mind a pálcikák, mind a csapok részéről, az oszcillációs potenciálok sem károsodtak (3. ábra). A Pécsi III. számú Honvéd Kórház nagy forgalmú (400 beteg/ év) égéstraumatológiai osztályának beteganyagában az áramütés miatti sérülések (Ictus Electricus) mintegy 0,5%-ban fordulnak elő. Az utolsó 5 év alatt kezelt 9 beteg közül 7 beteget sikerült szemészeti vizsgálatra behívnunk. Valamennyien férfiak voltak, átlagéletkoruk 41 év (16-52 év). A betegek közül 1 villámcsapástól, a többi magasfeszültségű (10-26 000 volt) áramütéstől sérült, közülük 4 munkahelyi baleset során. Több betegnél a felső vagy alsó végtag részleges csonkolását kellett elvégezni, illetve kiterjedt II.-III. fokú égési sérülések miatt kerültek a traumatológiai osztályra. A sérülések jellegéből az áram bemeneti, illetve kimeneti helyére következtethetünk, ezek szerint fején vagy nyakán egyik beteg sem sérült. Szemészeti panasza szubjektíve egyik betegnek sem volt. Valamennyi betegnél részletes szemészeti vizsgálatot végeztünk. A látásélesség minden esetben 0,8-1,0 volt. Szemnyomásmérés után mydriasisban történt a réslámpavizsgálat, lencseborússágot nem találtunk. A szemfenék vizsgálata direkt és indirekt tükrözéssel történt, valamennyi esetben ép látóidegfőt, a kornak megfelelő érrendszert láttunk. A színlátást Ishihara-féle pseudoisochromatikus táblával, a centrális színlátást scotométerrel néztük, negatív eredménnyel. Ugyancsak nem találtunk értékelhető kóros eltérést a kritikus fúziós frekvencia (CFF), valamint az elvégzett elektrofiziológiai vizsgálatok (ERG, VEP, PERG) során. Goldmann-periméterrel történt látótérvizsgálattal négy esetben megnagyobbodott vakfoltot és szűkebb látótérhatárokat találtunk. Megbeszélés Villámlás okozta cataracta kialakulásáról St. Yves már 1722- ben beszámolt. Himly 1843-ban ugyancsak megfigyelt cataractaképződést villámlás után, míg az első részletes leírást Saemisch (1864) közölte. Leber (1882) 6 esetet gyűjtött össze, Wagenmann (1924) már 35 esetet közölt. Brixa (1900) volt az első, aki megfigyelte, hogy elektromos áramütés a villámláshoz hasonlóan cataractát okozhat, és az új megfigyelést számos közlemény követte; 1910-ben Robinson már több mint 40 esetet gyűjtött össze az irodalomból, míg Wagenmann 1920-ig 64 esetet talált [3]. Kísérletes cataracta electricát állatszemeken Hess (1888), Frese (1922), Cornberg (1936), újabban Long (1963), valamint Thomas és Hanna (1974) hoztak létre [12, 15]. A szemeket eltávolítva Bellows és Chinn (1941) végezte az első tanulmányokat, míg izolált lencséket Kuwabara (1909) és Croci (1932) vizsgált először. Kuwabara a lencsék jelentős fehérjevesztését találta. Bellows és Chinn az ascorbinsav és a glutathion változását vizsgálva kimutatták, hogy ezek mennyisége nem lesz kevesebb, de a lencse vízfelvevő képessége (ha desztillált vízbe helyezik) jelentősen csökken [2, 3]. Kísérletes körülmények között állatokon sokkal hamarabb alakul ki cataracta electrica, mint emberen, sérülés kapcsán. Különböző feszültségű áramok okozhatnak szürkehályogot, és nem minden esetben van összefüggés a feszültség és a cataracta kialakulásának ideje, illetve foka között. Bistis (1906) által leírt esetben 500 volt hatására már pár hét után pontszerű borússágok, 4 hónap alatt matur cataracta alakult ki, míg Rollet (1928) közleményében a 80 000 volt csak egy hónap után vezetett vakuolák képződéséhez, és a lencseborússág 10 hónap után sem volt teljes. A villámlás okozta cataracta kétoldali, míg az áramütés következtében legtöbbször csak az egyik oldali (rendszerint a behatolás oldalán levő) szem érintett, sőt a lencsén belül ún. szegmentális borússág is kialakulhat ezen az oldalon. Az általunk ismertetett betegnél nem ismert a behatolási kapu helye, de a kétoldali matur cataracta és a három végtag sérülése alapján feltételezhető, hogy az egész testen áthaladt az áram. A klinikailag kimutatható borússág kialakulásáig jelentős időkülönbségek lehetnek. Villámlás után a latenciaidő mindig rövidebb (Meyhöfer: 1 nap; Silex, Silfvast: 2-3 nap; Gonin: 4 nap), áramütés után 1-18 hónapig terjedhet, átlagosan 2-4 hónap (Genet: 10 hónap; Gabriélidés: 11 hónap; Zwiauer: 12 hónap, Robinson és Navratil: 18 hónap). Esetünknél 2-3 hónapos látencia idő feltételezhető az anamnézis alapján. Kétoldali cataracta kialakulása áramütéstől igen ritka, irodalmi adatot nem találtunk. Villámlás esetén a kétoldali cataracta kifejlődése között az időkülönbség a behatolási helyhez közelebb lévő szem javára 1-5 hónap (Roche), 6-10 hónap (Komoto), 01. 5-9 hónap (Brandes) lehet. A lencse sérülékenysége függ a beteg életkorától is. Fiatal korban a lencse sokkal sérülékenyebb, mint idősebb korban a sclerotikus lencse (Freysz). Ahogy az I. táblázatból kitűnik, az elektromos áram hatására gyakorlatilag a szem bármelyik része sérülhet. A feszültségtől függően cataracta előfordulása elektromos sérüléseknél átlagosan 6% [9], ami az esetek 77-82%-ban progrediál annyira, hogy műtétet kell végezni [5,7,8]. I. táblázat Elektromos áram okozta szemészeti szövődmények Szemhéj blepharospasmus, égés, necrosis Szaruhártya átmeneti pontszerű, vonalszerű vagy diffúz állományi borússág, hegképződés, corneaérzékenység csökkenése, necrosis, perforáció Kötőhártya chemosis Pupilla mydriasis vagy miosis Szivárványhártya iritis, iridocyclitis Lencse cataractaképződés Hátsó pólus foltszerű chorioidea atrophia, choroida ruptura, retina oedema és haemorrhagia, arteriolaszűkület, vénatágulat, maculaoedema, maculalyuk-képződés, pigmentelváltozások Látóideg egy- vagy kétoldali opticus neuritis, opticus atrophia Egyéb photophobia, átmeneti vakság látható elváltozás nélkül, külső szemizom bénulása, nystagmus, fúziós képesség csökkenése, akkomodáció csökkenése, látótérdefektus, hypotonia
