Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)

1993-08-01 / 3. szám

Szemészet, 130 (1993) 181 Színlátása Ishihara-féle pszeudoisochromatikus táblával vizs­gálva ép; a kritikus fúziós frekvencia (CFF) csökkent, 22, illetve 28 Hz. Kontrasztérzékenység Snellen „E”-teszttel [16] jobb oldalon 75, bal oldalon 50%. Elektrofiziológia; hatvanperces minta­nagyságú sakktábla mintaváltással ingerelve mindkét oldalon a normális értéket 10%-kal meghaladó latenciájú, a jó vízus elle­nére jelentősen csökkent amplitúdójú vizuálisan kiváltott kérgi válaszokat (VEP) regisztráltunk. A VEP-vizsgálatkor szimul­tán elvezetett PERG (mintával kiváltott elektroretinogram) vá­laszok jobb oldalon subnormálisak, bal oldalon amlitúdójuk csökkent, hullámalakjuk leegyszerűsödött (2. ábra). Az elektroretinográfia ép retinális válaszokat mutatott mind a pálcikák, mind a csapok részéről, az oszcillációs potenciálok sem károsodtak (3. ábra). A Pécsi III. számú Honvéd Kórház nagy forgalmú (400 beteg/ év) égéstraumatológiai osztályának beteganyagában az áram­ütés miatti sérülések (Ictus Electricus) mintegy 0,5%-ban for­dulnak elő. Az utolsó 5 év alatt kezelt 9 beteg közül 7 beteget sikerült szemészeti vizsgálatra behívnunk. Valamennyien fér­fiak voltak, átlagéletkoruk 41 év (16-52 év). A betegek közül 1 villámcsapástól, a többi magasfeszültségű (10-26 000 volt) áramütéstől sérült, közülük 4 munkahelyi baleset során. Több betegnél a felső vagy alsó végtag részleges csonkolását kellett elvégezni, illetve kiterjedt II.-III. fokú égési sérülések miatt kerültek a traumatológiai osztályra. A sérülések jellegéből az áram bemeneti, illetve kimeneti helyére következtethetünk, ezek szerint fején vagy nyakán egyik beteg sem sérült. Szemé­szeti panasza szubjektíve egyik betegnek sem volt. Valamennyi betegnél részletes szemészeti vizsgálatot végez­tünk. A látásélesség minden esetben 0,8-1,0 volt. Szemnyo­másmérés után mydriasisban történt a réslámpavizsgálat, len­­cseborússágot nem találtunk. A szemfenék vizsgálata direkt és indirekt tükrözéssel történt, valamennyi esetben ép látóideg­főt, a kornak megfelelő érrendszert láttunk. A színlátást Ishiha­­ra-féle pseudoisochromatikus táblával, a centrális színlátást scotométerrel néztük, negatív eredménnyel. Ugyancsak nem találtunk értékelhető kóros eltérést a kritikus fúziós frekvencia (CFF), valamint az elvégzett elektrofiziológiai vizsgálatok (ERG, VEP, PERG) során. Goldmann-periméterrel történt látótérvizsgálattal négy esetben megnagyobbodott vakfoltot és szűkebb látótérhatárokat találtunk. Megbeszélés Villámlás okozta cataracta kialakulásáról St. Yves már 1722- ben beszámolt. Himly 1843-ban ugyancsak megfigyelt catarac­­taképződést villámlás után, míg az első részletes leírást Sae­­misch (1864) közölte. Leber (1882) 6 esetet gyűjtött össze, Wa­genmann (1924) már 35 esetet közölt. Brixa (1900) volt az első, aki megfigyelte, hogy elektromos áramütés a villámláshoz ha­sonlóan cataractát okozhat, és az új megfigyelést számos közle­mény követte; 1910-ben Robinson már több mint 40 esetet gyűj­tött össze az irodalomból, míg Wagenmann 1920-ig 64 esetet ta­lált [3]. Kísérletes cataracta electricát állatszemeken Hess (1888), Frese (1922), Cornberg (1936), újabban Long (1963), valamint Thomas és Hanna (1974) hoztak létre [12, 15]. A szemeket eltávolítva Bellows és Chinn (1941) végezte az el­ső tanulmányokat, míg izolált lencséket Kuwabara (1909) és Croci (1932) vizsgált először. Kuwabara a lencsék jelentős fe­hérjevesztését találta. Bellows és Chinn az ascorbinsav és a glu­­tathion változását vizsgálva kimutatták, hogy ezek mennyisége nem lesz kevesebb, de a lencse vízfelvevő képessége (ha desztil­lált vízbe helyezik) jelentősen csökken [2, 3]. Kísérletes körül­mények között állatokon sokkal hamarabb alakul ki cataracta electrica, mint emberen, sérülés kapcsán. Különböző feszültsé­gű áramok okozhatnak szürkehályogot, és nem minden esetben van összefüggés a feszültség és a cataracta kialakulásának ideje, illetve foka között. Bistis (1906) által leírt esetben 500 volt hatá­sára már pár hét után pontszerű borússágok, 4 hónap alatt ma­­tur cataracta alakult ki, míg Rollet (1928) közleményében a 80 000 volt csak egy hónap után vezetett vakuolák képződésé­hez, és a lencseborússág 10 hónap után sem volt teljes. A villámlás okozta cataracta kétoldali, míg az áramütés kö­vetkeztében legtöbbször csak az egyik oldali (rendszerint a be­hatolás oldalán levő) szem érintett, sőt a lencsén belül ún. szeg­mentális borússág is kialakulhat ezen az oldalon. Az általunk ismertetett betegnél nem ismert a behatolási kapu helye, de a kétoldali matur cataracta és a három végtag sérülése alapján fel­tételezhető, hogy az egész testen áthaladt az áram. A klinikailag kimutatható borússág kialakulásáig jelentős időkülönbségek lehetnek. Villámlás után a latenciaidő mindig rövidebb (Meyhöfer: 1 nap; Silex, Silfvast: 2-3 nap; Gonin: 4 nap), áramütés után 1-18 hónapig terjedhet, átlagosan 2-4 hónap (Genet: 10 hónap; Gabriélidés: 11 hónap; Zwiauer: 12 hónap, Robinson és Navratil: 18 hónap). Esetünknél 2-3 hóna­pos látencia idő feltételezhető az anamnézis alapján. Kétoldali cataracta kialakulása áramütéstől igen ritka, iro­dalmi adatot nem találtunk. Villámlás esetén a kétoldali cata­racta kifejlődése között az időkülönbség a behatolási helyhez közelebb lévő szem javára 1-5 hónap (Roche), 6-10 hónap (Ko­­moto), 01. 5-9 hónap (Brandes) lehet. A lencse sérülékenysége függ a beteg életkorától is. Fiatal korban a lencse sokkal sérülékenyebb, mint idősebb korban a sclerotikus lencse (Freysz). Ahogy az I. táblázatból kitűnik, az elektromos áram hatására gyakorlatilag a szem bármelyik része sérülhet. A feszültségtől függően cataracta előfordulása elektromos sérüléseknél átlagosan 6% [9], ami az esetek 77-82%-ban prog­­rediál annyira, hogy műtétet kell végezni [5,7,8]. I. táblázat Elektromos áram okozta szemészeti szövődmények Szemhéj blepharospasmus, égés, necrosis Szaruhártya átmeneti pontszerű, vonalszerű vagy diffúz állományi borússág, hegképződés, corneaérzékenység csökkenése, necrosis, perforáció Kötőhártya chemosis Pupilla mydriasis vagy miosis Szivárványhártya iritis, iridocyclitis Lencse cataractaképződés Hátsó pólus foltszerű chorioidea atrophia, choroida ruptura, retina oedema és haemorrhagia, arteriolaszűkület, vénatágulat, maculaoedema, maculalyuk-képződés, pigmentelváltozások Látóideg egy- vagy kétoldali opticus neuritis, opticus atrophia Egyéb photophobia, átmeneti vakság látható elváltozás nélkül, külső szemizom bénulása, nystagmus, fúziós képesség csökkenése, akkomodáció csökkenése, látótérdefektus, hypotonia

Next

/
Thumbnails
Contents