Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)
1993-05-01 / 2. szám
Szemészet, 130 (1993) 113 Tünetek Panaszok O.nap iwyxwwá 14.nap 28.nap Ilii O.nap ! ! 14.nap 28.nap 3. ábra. Tünetek szórása A Cetirizine-kezelés hatására a tünetekben és a betegek panaszaiban kialakult változásokat grafikonon rögzítettük. Láthatjuk az objektív tünetek pontszám szerint súlyozott értékeit. Ezeket az orvos ítélte meg. Megállapítható, hogy a második hét végére „gyenge”, a „középsúlyos” és a „súlyos” tünetek egyaránt mérséklődtek, a negyedik hét végére csaknem megszűntek. A betegek saját értékelése szerint a tünetek általában súlyosabbak voltak a tabletta szedése előtt, mint az objektív klinikai kép, de a szubjektív tünetek is jelentősen csökkentek a kezelés végére. Láthatjuk az összehasonlító értékelést a tünetek pontszám szerint súlyozott értékeit az orvos és a betegek megítélése alapján. Az objektív értékelés szórása kisebb, tehát a betegek értékelése nem olyan megbízható. Megbeszélés Vizsgálataink, tapasztalataink alapján megállapíthatjuk, hogy az általunk kezelt huszonnyolc szezonális allergiás conjunctivitisben szenvedő beteg négyhetes kezelési periódus alatt a Cetirizine igen kedvező hatást gyakorolt a tünetek összességére. Szedése közben mellékhatást nem észleltünk. A naponta egyszeri bevétele kellemetlenséget nem okozott, szedése folyamatos volt. Előnye, más antihisztaminokkal szemben az, hogy naponta csak egyszer este kell bevenni. Álmosságot, szájszárazságot nem tapasztaltunk. A tüneteket gyorsan, néhány napon, legfeljebb két héten belül csökkenti. Az újabb allergológiai vizsgálatok felvetették a szövetekben létrejövő eosinophylsejtes infiltráció [8] jelentőségét a késői allergiás típusú reakciók és hyperergiás reakciók létrejöttében. A Cetirizine gátolja az eosinophylsejtes infiltrációt [9]. Ez a hatás különbözik a Hl [4, 5, 9] hisztamingátlástól. így a Cetirizine alkalmazása beleillik a modern kezelési elvekbe, miszerint nemcsak az azonnali gyulladásosjelenségek ellen kell küzdeni, hanem a késői típusú allergiás reakciók ellen is. A központi idegrendszerre csak minimálisan hat, nincs szedatív hatása, jelentős perifériás hisztamingátlást okoz. Már két órával a bevétel után kifejti hatását, 24 órán át tartja, nincs tachyphylaxis, krónikus adagolás mellett sem csökken a hatása [5]. Mindezen kedvező tulajdonságok a szer farmakokinetikájával függnek össze: a Cetirizine felszívódása gyors és egyenletes, lebomlása lassú, felezési ideje ideális hatástartamot biztosít [6]. Véleményünk szerint a tablettás kezelés előnye, hogy a kötőhártya-érzékenység, a szemhéjduzzanat, szemhéj vörössége, könnyezés, viszketés miatt évek óta alkalmazott, de gyakran kellemetlen helyi kezelést nem kellett alkalmazni. Az amúgy is érzékeny, vérbő kötőhártyát nem kellett a helyi kezeléssel megterhelni. Egyes betegek azonban éppen a cseppentés helyi érzését hiányolták, a megszokott hűsítő hatást várták volna. A kezelést abbahagyó két betegnek éppen ez volt a fő panasza a tablettás kezelés ellen. Tervezzük, hogy újabb betegcsoportokon, glaukómásokon is kipróbáljuk a szer kedvező hatásait. Vizsgálataink alapján az irodalmi adatokkal megegyezően, De Vos C, Rihoux JP, Davies RJ tanulmányai alapján a vizsgált Cetirizine 10 mg-os tablettája hatásos Hl hisztamingátló szernek bizonyul szezonális allergiás kötőhártya-gyulladásban is, nem csak szénanáthában, illetve allergiás dermatitisben alkalmazható. Szemészeti indikációként szezonális allergiás conjunctivitis kiegészítő, illetve alternatív kezelésére, szemészeti szakrendelő szemész szakorvosa társadalombiztosítás terhére 85%-os térítéssel felírhatja. Irodalom 1. Maesen FPV, SmeetsJJ, jwa MKT, etal. Influence of a new Hl antihisztamine drug (Cetirizine, UCB P071) on bronchial hyperactivity, pp. 82-84. Symposium, “Cetirizine a new era in allergotherapy”. Brussels, March 27-30 (1987). 2. Snowman A, Syder S: Receptor effects of cetirizine. Health, Science Review. 31, 1-4 (1989). 3. Coulie P, De Vos C, Ghys L, Rihoux JP: Pharmacologic modulation by Cetirizine 2 HCL and loratadine of the histamine-induced skin reacktion in mice and humans. Drug Development Research 17,199-206 (1989). 4. De Vos C, Rihoux JP, Körner M, Redouane K: Comparison between cutaneous anti-Hl action and occupation of cerebral HI receptors with cetirizine 2HCL in mice. Xlllth Congress of the European Academy of Allergology and Clinical Immunology Budapest 1986, p. 312 (Abstract Book). 5. Rihoux JP: Effects of cetirizine on inflammatory cell infiltration. Allergy Forum (Monograph), pp. 15-17, Professional Postgraduale Services, 1988. 6. Seidel WF, Cohen S, Bitwise NG, Dement WC: Cetirizine effects on objective measures of daytime sleepiness and performance. Annals of Allergy 59, 58-62(1987). 7. Ghys L, Rihoux JP: Pharmacological modulation of cutaneous reactyvity to histamine: a double-blind acute comparative study between cetirizine, terfenadine and astemizole. Journal of International Medical Research 17, 24-27 (1989). 8. Capron M, Leprevost C, De Vos C, et al: In vitro activity of cetirizine on eosinophils. Health Science Rewiew 5-7 (1989). 9. Fadel R, Herpin-ichard N, Rihoux JP, Henocq E: Inhibitory effect of cetirizine 2HCL on eosinophil migration in vivo. Clinical Allergic 17, 373-379 (1987). Cím: Dr. Sényi Katalin Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Szemészeti Klinika 1083 Budapest, Tömő u. 25-29.
