Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)

1993-05-01 / 2. szám

Szemészet, 130 (1993) 103 3. a), b) ábra. a 2. a), b) ábrán bemutatott körfolyamat sagittalis síkban vizsgálva. a) Sagittalis echogram a bal szem felett ábrázolja a septummal tagolt cysticus képletet (a kurzorok a határait jelölik). b) Sagittalisan rekonstruált CT scan mutatja a sinus frontálisban bal oldalt elhelyezkedő cysticus térszűkítést (nyíl-*-), mely az orbitába terjed. A bulbus (В) kifejezetten előre és lefelé tolt. Sinus frontalis mucocelet véleményeztünk, melyet a műtét igazolt. esetben az extraconalis térszűkítés (dermoid) echográfiával nem ábrázolódott. Neurofibromatosisos betegünk nagyfokú ékcsonthiánya nyugalmi helyzetben nem volt közvetlenül ész­lelhető. Csupán a Valsalva-manőver pozitivitása - mivel a tem­­porális lebeny herniatioja következtében az orbita képletei elő­refelé diszlokálódtak; a bulbus protrusiós helyzetbe került - hívta fel a figyelmet az orbitafal defektusára. Egy másik bete­günknél a könnymirigy-megnagyobbodást mindkét módszerrel ábrázoltuk ugyan, de pathológiai karakterét, műtét hiányában, még nem sikerült tisztáznunk. Eredményeink alapján végül is körvonalaztuk az echográfia és a CT alkalmasságát az orbita kivizsgálásában. Az echográfia helye az orbita diagnosztikában A környezettől akusztikusán elkülönülő orbitális kórfolyama­tok UH-vizsgálattal ábrázolhatok [2, 3, 7, 10, 12, 13]. Készülé­künk előnye a speciális UH-diagnosztikai készülékkel szem­ben, hogy kisebb frekvencia miatt a nagyobb penetráció révén jobban áttekinthető az elváltozás és környéke. A magasabb frekvenciájú, kisméretű transducerrel viszont a célkészülék a kóros képlet és közvetlen környezete szerkezetét részletdúsab­­ban jeleníti meg. Az orbitacsúcs nem vizsgálható, de itt elhe­lyezkedő betegség anyagunkban nem volt. Az intraconális kórfolyamatok mindig ábrázolódtak. Az echográfia ajánlható azoknak az endocrin orbitopathiak­­nak a kórismézéséhez és ellenőrzéséhez, amikor a kórfolyamat­ban a belső egyenes szemizom is részt vesz [1,6]. Készülékünk­kel ez az izom mindig látható és vastagsága meghatározható. Az extraconalis körfolyamatok korlátozottan értékelhetők, főleg a meglehetősen nagyméretű linearis transducer miatt ár­nyékoló csontos orbitaperem következtében. Esetenként el­dönthető a lézió infiltrativ jellege különböző irányú tekintés­kor, folyamatosan, monitoron követve. Az orbitafal nagyobb hiánya Valsalva-manőverrel bizonyítható. Elegendőnek bizo­nyulhat az echográfiás ellenőrzés azokban a kórképekben, amelyeket korábban tisztáztunk. Az echográfiás lelet befolyá­solja a CT-vizsgálat technikáját (pl. negatív echogram esetén az agykoponya áttekintésére is számítani kell!). A CT helye az orbita diagnosztikában Az orbita kórfolyamatok pontos elhelyezkedése és szerkezete kitünően ábrázolható CT-vel. Kontrasztanyag adása ritkán szükséges, elsősorban az intraorbitális-intracraniális és a peri­­sellaris betegségekben hasznos. A kórfolyamat pontos ossealis vagy regionalis összefüggései CT-vel tárhatók fel. Az orbita CT-vizsgálata sebészeti beavatkozás előtt és sugárterápia terve­zésekor nélkülözhetetlen. Összefoglalva tehát azt találtuk, hogy a rendelkezésünkre ál­ló Picker LSC 7000 real-time UH-készülékkel az orbitabetegsé­­gek döntő többsége diagnosztizálható, különösen bulbus közeli körfolyamatok esetében. CT-vel valamennyi orbita kórfolya­mat pontosan ábrázolódott. Műtét vagy sugárterápia esetén a CT nem nélkülözhető. Irodalom 1. Barta M, Miletits E: Computer tomographia és ultrahangvizsgálat szerepe endocrin orbitopathiában Magy. Radiol. 64, 341 (1990). 2. Berges О, Bilaniuk LT: Orbital Ultrasonography: Ocular and Orbi­tal Pathology. In: Radiology of the Eye and Orbit. Raven Press, New York, Modern Neuroradiology; Vol. 4,1990. 7.1. 3. Bertényi A: Echoophthalmografia. Újabb eredmények a szemé­szetben!, 34(1985). 4. Char DH, Unsold R, Sobel DF, Salvolini U, Newton TH: Comput­ed Tomography: Ocular and Orbital Pathology. In: Radiology of the Eye and Orbit. Raven Press, New York, Modern Neuroradio­logy; Vol. 4,1990. 9.1. 5. Deák Gy, Lányi F: Az orbita radiológiai diagnosztikája. Szemészet 125, 199 (1988).

Next

/
Thumbnails
Contents