Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)
1993-05-01 / 2. szám
98 Szemészet, 130 (1993) Falvastagság (mm) 2. ábra. A bulbus faivastagsága 10 glaukómás szemben trabeculectomia előtt és után. Faltérfogat (mm3) 3. ábra. A szemgolyó hátsó felének faltérfogata 10 glaukómás szemben trabeculectomia előtt és után. Az elülső csarnok mélysége átlagosan 0,31 mm-rel csökkent, azonban ezt nem találtuk szignifikánsnak. A szemlencse vastagsága és az üvegtesti tér hossza változatlan maradt. A szembelnyomás és a hátsó fal vastagsága és térfogata között gyenge inverz korreláció állt fenn (r=-0,4, p>0,l). Megbeszélés Közleményünkben glaukómás betegek trabeculectomia műtété előtt és után elvégezett ultrahangos biometria mérési eredményeit értékeljük. A műtét előtt mért adatokhoz képest, négy nappal a műtét után a szem tengelyhossza és az elülső csarnok mélysége csökkent, míg a bulbus hátsó falának vastagsága és térfogata növekedett. Enyhe fokú, fordított irányú összefüggést találtunk a szembelnyomás és a hátsó fal vastagsága és térfogata között. A csökkent szemtengelyhossz - mely lényegében a csökkent mélységű elülső csarnokból és a változatlan szemlencsevastagságból, valamint üvegtesti tér hosszból tevődik ös^ze - mutatja, hogy a szem belső térfogata a műtét után csökkent. Mivel a szemtengelyhossz és a falvastagság méretváltozását azonos nagyságúnak találtuk, így a bulbus össztérfogata (belső térfogat + faltérfogat) változatlannak mondható. Ebből következik, hogy az elülső csarnok mélységének csökkenését a szemlencse előre helyeződése és a bulbus faivastagságának fokozódása kompenzálja; illetve az is elképzelhető, hogy a hátsó fal megvastagodása miatt helyeződik előrébb a szemlencse, és az elülső csarnok pedig sekélyebb lesz. A megfigyelt elváltozások oka tehát a posztoperatív hypotoniában vagy gyulladásban keresendő [7-9]. Brubaker és Pederson [1] korábban már felvetették, hogy a sebészi trauma és az intraoperativ hypotonia az uvea gyulladásos elváltozását hozhatja létre, megnövelve ezáltal a chorioidea folyadéktartalmát. A posztoperatív hypotonia kialakulhat a csarnokvízelfolyás csökkent ellenállása és/vagy a csökkent csarnokvíztermelés következtében [1, 10, 13], és ez szintén oka lehet a hátsó fal megvastagodásának [7-9, 12]. Ismeretes az összefüggés a posztoperatív hypotonia, a sekély elülső csarnok és a serosus chorioidea leválás közötti [1, 2,3, 5, 10]. Feltételezhetjük, hogy a megnövekedett hátsó fal vastagság és térfogat a viszonylag ritkán kialakuló chorioidea leválás megelőző stádiuma. Eredményeink azt mutatják, hogy ez a falvastagság-fokozódás közönséges, gyakori poszt operatív komplikáció, mely az általunk vizsgált minden beteg esetében fellépett. A modern mikrosebészet célja, hogy csökkentse mind a műtéti traumát, mind pedig a posztoperatív hypotoniát. Eredményeink azt mutatják, hogy glaukómaellenes műtétek után, ultrahanggal nyomon lehet követni a szemben lezajló változásokat. Módszerünk segítségével az új sebészeti eljárások, módosítások hatékonyságát is meg lehet állapítani. Irodalom 1. Burney EN, Quigley HA, Robin AL: Hypotony and choroidal detachment as late complications of trabeculectomy. Am J Ophthalmol 103, 685-688 (1987). 2. Capper SA, Leopold IH: Mechanism of serous choroidal detachment. A review and experimental study. Arch Ophthalmol 55, 101-113(1956). 3. Goins K, Smith T, KinkerR, Lewis .1: Axial anterior chamber depth after trabeculectomy. Ophthalmologica 200, 177-180(1990). 4. Guthoff R, Berger RW, Draeger J: Ultrasonographic measurement of the posterior coats of the eye and their relation to axial length. Graefe’s Arch Clin Exp Ophthalmol 225, 374-316 (1987). 5. Mills KB: Trabeculectomy: a retrospective long term follow up of 444 cases. Br J Ophthalmol 65, 790-795 (1981). 6. Németh J: A szemgolyó falvastagságának változása glaukómában. Szemészet 126, 107-111(1989). 7. Németh J: The posterior coats of the eye in glaucoma. An echobiometric study. Graefe’s Arch Clin Exp Ophthalmol 228, 33-35 (1990). 8. Németh J, Süveges I: Diffuse type alteration of the ocular wall in different eye diseases. Acta Ophthalmol 70, 353-356 (1992). 9. Németh J, Horóczi Z: Changes in the ocular dimensions after trabeculectomy. Int Ophthalmol, in press (1992). 10. Spaeth GL: Ophthalmic surgery. Philadelphia, WB Saunders, pp 344-353(1982). 11. Stewart WC, Shields MB: Management of anterior chamber depth after trabeculectomy. Am J Ophthalmol 106, 41-44 (1988). 12. Tané S, Kohno J: The microscopic biometry of the thickness of the human retina, choroid and sclera by ultrasound. In: Acta XXV Concilium Ophthalmologicum. Proceedings of the XXVth International Congress of Ophthalmology, Rome 1986, Kugler and Ghedini, Amsterdam, Berkeley, Milano, pp 275-277 (1987). 13. Zaidi AA: Trabeculectomy: a review and 4-year follow up. Br J Ophthalmol 64, 436-439(1980). Cím: I)r. Horóczi Zoltán Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinika 6701 Szeged, Pf. 407
