Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)
1992-03-01 / 1. szám
Szemészet, 129 (1992) 5-10 Az Augenklinik der Ludwig-Maximilians Universität München (igazgató: Otto-Erich Lund egyetemi tanár)2 és a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikájának (igazgató: Kovács Bálint egyetemi tanár)1 közös közleménye Retinális keringési idők mérése scanning laser ophthalmoscophoz kapcsolt digitális képanalizáló rendszerrel: az átáramlási idők reprodukálhatósága, információs értéke Pámer Zsuzsannaг* és Joachim E. Nasemann2 * A tanulmány a Német Akadémiai Cserebizottság (DAAD) támogatásával készült. A szerzők a retina egy-egy szegmentumának átáramlási idejét mérik festékdilúciós módszerrel. Scanning laser ophthalmoscoppal készült videoangiogramokról digitális képanalizálóval az erek fluoreszcein átáramlását jelző dilúciós görbéket vesznek fel. Az artériás és vénás görbék közötti időkülönbségeket hét eltérő matematikai módszerrel analizálva meghatározzák az arteriovenosus átáramlási időket, elemzik azok információs értékét. 23 angiogram 92 érszegmentumának kétszeri kiértékelésével vizsgálják az általuk használt rendszer mérési pontatlanságát. 10 beteg ismételt angiográfiás vizsgálatával meghatározzák a keringési idők intraindividuális reprodukálhatóságát. A hét különböző módszerrel meghatározott cirkulációs idők összehasonlító analízisével az LGT50 módszert (az artériás és vénás dilúciós görbe felső felének súlyvonala által meghatározott arteriovenosus differencia idő) találják a legjobban reprodukálhatónak. Kódszavak: video-angiográfia, scanning laser ophthalmoscop, festékdilúciós technika, arteriovenosus átáramlási idők, digitális képanalizáló rendszer, reprodukálhatóság. Determination of the retinal circulation times using scanning laser ophthalmoscope equipped with digital image analysing system: reproducibility and clinical significance of the circulation times Arteriovenous circulation times of the retinal segments were analysed using fluorescein dye-dilution technique. Dilution curves have been recorded using digital imageprocessing techniques from videofluorescein angiograms taken with scanning laser ophthalmoscope. Arteriovenous difference times (AVDT) were calculated as the time displacement between the arteriolar and venular dilution curves. The clinical significance of the circulation times is discussed. The technical reproducibility of the circulation times were analysed from twice repeated measurements on 4-4 vascular segments of 23 angiograms. The intraindividual reproducibility of the circulation times determined on double angiograms of ten patients was also analysed. Compared the circulation times determined by 7 different methods, the AVDT LGT50 (calculated as the time difference of the lines of gravity of the areas under the upper halves of the dilution curves) showed the best reproducibility. Keywords: videoangiography, scanning laser ophthalmoscope, fluorescein dilution technique, arteriovenous circulation times, digital image processing technique, reproducibility. A szemfenéki erek vérátáramlásának quantitativ vizsgálata elősegíti vasculáris kórképek pathomechanizmusának pontosabb megismerését, a betegséglefolyás nyomonkövetését, a vérkeringést befolyásoló terápiás eljárások hatásainak objektív értékelését. Az első haemodinamikai vizsgálatokat Hickam és Frayser végezte 1965-ben [10]. Fluoreszcein angiográfia során 1,5 secundumonként készített felvételek densitometriás mérésével ún. dilúciós görbéket szerkesztettek. Az artériás és vénás görbe matematikai analízisével [7,27] kiszámították a közepes retinális cirkulációs időt. A későbbiekben egy más munkacsoport ugyanezen technikával a retina egy-egy szegmentumának cirkulációs idejét is meghatározta [2]. Cinematográfiával, a lényegesen nagyobb képfrekvencia révén (25 Hz), pontosabb dilúciós görbék szerkesztése vált lehetővé [4, 11]. Az 1970-es évek elején kifejlesztett fotoelektronikus technikákkal (direkt fluorometria) a dilúciós görbék a vizsgálat alatt közvetlenül regisztrálhatók voltak, mely meggyorsította a mérési technikát [1, 3, 20], de több érág vizsgálatához többszöri fluoreszcein injekcióra volt szükség, és a beteg szemmozgása gyakran kiértékelhetetlenné tette a felvételeket. Nagy előrelépést jelentett a videofluoreszcein angiográfia klinikai alkalmazása [8]. A felvételek visszajátszásakor a képernyőről photodetektorokkal valamenynyi tetszés szerinti érágról nyerhető dilúciós görbe [5, 9, 15]. A cinematográfiával összehasonlítva a felvételek képfrekvenciája nagyobb (50 Hz), a vizsgálat kisebb fényterhelést jelent a betegnek. A scanning laser ophthalmoscop [6,19,21] jobb térbeli felbontású [8 £im) videoangiogramokat biztosít, kisebb fényenergia (100 /aW) alkalmazása miatt a beteg számára kényelmesebbé teszi a vizsgálatot, törőközegi borússágok esetén is jó felvételek készíthetők [19]. A digitális képanalizáló rendszerekkel [12,14, 22] lényegesen gyorsítható, automatikussá tehető a kiértékelés. A rohamosan fejlődő technika miatt évről évre változó vizsgálati módszerek mellett a különböző munkacsoportok eltérő matematikai módszereket alkalmaztak a cirkulációs idők meghatározásához [16, 23, 24, 26, 28], mely nehezítette az eredmények összehasonlítását. Tanulmányunk célja az általunk használt digitális képanalizáló rendszer mérési pontatlanságának meghatározása mellett a különböző matematikai módszerekkel számított cirkulációs idők reprodukálhatóságának vizsgálata. Az eltérő átáramlási idők fiziológiai információs értékét tárgyalva keressük a klinikai vizsgálatokhoz leginkább alkalmas módszert. Beteganyag és módszer Scanning laser ophthalmoscop A fluoreszcein video-angiográfiához használt scanning laser ophthalmoscop (SLO: Rodenstock) fő működési elve a következő [17,18,21]: Egy fókuszált lézersugár (fluoreszcein angiográfia esetében az argon lézer 488 nm-es tartománya) igen nagy sebességgel pontról pontra, sorról sorra (625 sor/kép) letapogatja a fundus 40° átlójú téglalap alakú területét. A fundus egy-
