Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)
1992-03-01 / 1. szám
Szemészet, 129 (1992) 15 íoo 50 о-3» 4. ábra: Véráramlási viszonyok a v. ophthalmica superiorban traumás carotideo-cavernosus fistula műtété előtt (felső regisztrátum) és közvetlenül utána (alsó regisztrátum) OP 2. ábra: Az a. ophthalmica és a v. ophthalmica superior sebességpulzusgörbéjének együttes regisztrálása-> i 3. ábra: Retrograd áramlás a v. ophthalmica superiorban Megbeszélés Barrow és mtsai 1985-ben a carotideo-cavernosus fistulákat a fistulán átáramló vér áramlási sebessége és a fistulákat tápláló artériák eredete alapján 4 csoportra osztották, etiológiájukat tekintve pedig traumás és spontán eredetűekre különítették el. Az А-típusú, ún. direct fistulák esetén közvetlen összeköttetés van az a. carotis interna intracavernosus szakasza és a sinus cavernosus között. Többnyire, Parson és mtsai (14) szerint 75%ban traumás eredetűek, de congenitalis, illetve szerzett érfalgyengeség következtében spontán is kialakulhatnak (5, 6, 7,10, 12, 18). Haemodynamikai szempontból a gyors áramlás és a nagy nyomás a jellemzőjük (7, 8). Mivel az orbita és sajátos fiziológiai viszonyai miatt különösen a szem optimális vérellátásához szükséges arteriovenosus nyomásgradienst drasztikusan lecsökkentik, az ismert kísérő tünetei, így előfordulási gyakoriságuk sorrendjében a pulzusszinkron surranás, a pulzáló exophthalmus, a kötőhártya vérbősége és chemosisa, a diplopia, a látásromlás stb. drámai gyorsasággal alakulnak ki. A súlyos ischaemia miatt nagyfokú vízusromlást vagy vakságot okoznak (16). A tünetek markáns volta és gyors kifejlődése miatt a direct fistulák differenciál diagnosztikai nehézséget nem jelentenek. Az ún. duralis fistulák esetén az a. carotis interna (В-típus), vagy az a. carotis externa (C-típus), vagy mindkettő vékony meningeális ágai (D-típus) állnak összeköttetésben közvetlenül a sinus carvenosussal vagy a környezetében lévő vénás sinusokkal (4,11). Haemodynamikailag általában a lassúbb áramlás és a relatíve alacsony nyomás jellemzi azokat (6,13,17). A meningeális ágak kisfokű tágulata esetén ez a lassú áramlás csak angiográfiával igazolható, jelentősebb dilatációjukkor azonban az áramlási sebesség, amely ilyenkor fokozott is lehet, transcranialis Doppler-szonográfiával is mérhető. A duralis fistulák spontán és általában lassan alakulnak ki. Gyakran kétoldaliak. Kísérő szemtünetei enyhék vagy hiányoznak (16), bár ez mindig az aktuális shunt vagy shuntök volumenétől függ. Éppen
