Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)
1992-12-01 / 4. szám
116 Szemészet, 129 (1992) adatot kell beírni. így az adatbevitel gyors és biztonságos, továbbá pedig lehetőséget nyújt bármilyen feltételrendszer szerinti kigyűjtésre további statisztikai feldolgozás céljából. 1. ábra: Az ambuláns betegnyilvántartó és -követő rendszer logikai vázlata. Sok orvosi munkát emésztett föl a helpmenük tartalmának helyes kialakítása, különösen a diagnózisokat (BNO) és a beavatkozásokat (WHO) tartalmazó help listák elkészítése. A lehetséges többezer diagnózist kétszintű helpben helyeztük el. Ez úgy működik, hogy az első lapon a diagnosztikus csoportot kell kiválasztani, és azután abba belépve lehet a konkrét diagnózist kikeresni egy abc sorrendű második helplistából. A 2. ábra kétszintű helpre mutat példát. Alt. adatok »Anamnézis Státusz Műtétek ANAMNÉZIS Panasz:.....................—> Kiszűrték: Tünet fenáll: Családban van szembetegség: Öröklődés: z________ PANASZ HKp 1 Dlplóple Fejfájás KANCSAL Hunyorog Befelé táró jobb szem Kóros fejtsrtá Közelről Ir, ol Felfelé téré jobb szem Kőzetről nézi Felfelé téré bal szem Pislogás Kifelé téró jobb szem Szemtekerge Kifelé téré bal szem Egyéb Lefelé téré jobb szem Lefelé téré bal szem / 2. ábra: A kétszintű help példája. Az anamnesztikus adatok bevitelénél az első kérdés a panaszra vonatkozik. Az első helplistából (bal oldali keret) maximálisan 5 tétel kiválasztására van lehetőség. A „kancsal” tünetnél egy második helplista behívásával (jobb oldali keret) lehet pontosítani a panaszt. A számítógépesített ambuláns betegadat-nyilvántartás munkamenete klinikánkon a következő. A beteg megérkezése után az ambulancián dolgozó adminisztrátornál jelentkezik, aki minden új beteg esetén felveszi és a számítógépbe beírja a beteg általános adatait (1. ábra). Ez új beteg esetén 15 kérdés megválaszolását jelenti. Ha viszont a beteg már szerepel a számítógépes nyilvántartásban (visszatérő beteg), akkor csak a korábban bevitt adatok előkeresése és az esetleges változások átírása szükséges. Az általános adatok bevitele vagy előhívása utáni második lépés az orvosi adatok rögzítése. Ez történhet interaktív módon a beteg vizsgálatával párhuzamosan, vagy pedig utólagosan. Ezeket az adatokat az orvos, asszisztens vagy orvosírnok viszi be a számítógépbe. Visszatérő beteg esetén az előző vizsgálat(ok) eredményei a képernyőn megtekinthetők. Az adatbevitel után nyomtathatók a szükséges dokumentumok a beteg részére, illetve, biztonsági szempontból, a párhuzamos papíron való tárolás céljából. Megbeszélés A számítástechnika és a számítógépek megjelenése a szemészetben nem új jelenség, de csak az elmúlt években kezd alkalmazásuk általánossá válni (14). Az I. táblázatban felsoroltuk a számítógépek szemészetben való fontosabb alkalmazási területeit. Németországban 1991 végén a szemészeti magánrendelések 20%-ában működött számítógép, és évi 12-15%-os bővüléssel számolnak az elkövetkezendő években (9). Hazánkban a szemészeti osztályokon, szak- és magánrendeléseken néhány helyen már alkalmaznak számítógépet a betegadatok nyilvántartására, és egyre több helyen tervezik ambuláns vagy osztályos számítógépes nyilvántartás bevezetését a közeli jövőben. A betegnyilvántartó és -követő programokkal szemben támasztott főbb követelmények: tartalmazza a beteg azonosító adatait, a megjelenés körülményeit, az elvégzett vizsgálatokat és beavatkozásokat, azok eredményeit, illetve lefolyását és a diagnózis(oka)t. Feltétlenül szükség van a régi adatok gyors elérhetőségére összehasonlítás céljából. Emellett igen fontos a biztonságos adattárolás, adatvédelem és az adatok utólagos megváltoztathatatlansága. Mindez úgy kell megvalósuljon, hogy a számítógépesítés során az adminisztratív munka könynyebbé, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Természetesen ehhez - még a tervezés időszakában - szükséges a munkamenet logikájának alapos átgondolása, átértékelése és racionalizálása. Külön tervet kell kidolgozni a dolgozók oktatása és a program (fokozatos) bevezetése tekintetében. Ha ez nem biztosít kellő adaptációs időt és megfelelően nyugodt körülményeket, akkor a kezdeményezés könnyen elbukhat a leendő alkalmazók ellenállásán. A program képernyőinek felépítése és tartalma a szakmai munkamenet fázisait kell kövesse. Nagyon fontos, hogy a képernyőkön feltett kérdések és a helpmenükben felajánlott válaszlehetőségek teljesen lefedjék az alkalmazók (orvos, orvosírnok) igényeit, és alkalmazkodjanak az intézetben megszokott nomenklatúrához. Ez is lehet a magyarázata annak, hogy különböző intézetekben eltérő listákat fejlesztettek ki (13,17). A program fejlesztésében részt vevő orvosok számára a legnehezebb szakmai munkát éppen a munkamenet megfelelő kialakítása és a helpmenük tartalmának meghatározása jelenti. Klinikánkon az elmúlt években kilenc személyi számítógépből álló lokális hálózatot építettünk ki, amely kapcsolódik az egyetemi központon keresztül az egyetemi, valamint az országos és nemzetközi hálózatokhoz is. Az egyetemi hálózat szolgáltatásai: levelezés az intézetek között, laboreredmények továbbítása. A szemészeti klinikán kiépített lokális hálózat munkaállomásai a következők: betegfelvételi iroda (server+3 gép), általános és szakambulanciák (3 gép), osztály (1 gép), titkárság (1 gép). A serverre telepített programok és adatbázisok bármely gépről elérhetők, ha a kezelő ismeri a megfelelő jogosultságot nyújtó kódot. Mivel az alkalmazott programok különböző forrásból származnak, ezért közöttük és adatbázisaik között nincsen átjárhatóság az alkalmazói szinten. így például az ambuláns, és a bentfekvő betegadat-nyilvántartás klinikánkon egymástól függetlenül zajlik. Ez sajnos fölösleges ismételt adat
