Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)
1992-12-01 / 4. szám
Szemészet, 129 (1992) 113 2. ábra: Az a. cerebri media és az a. ophthalmica keringésviszonyai inactív ROP-os és kontroll gyermekszemekben. Megbeszélés Az agyi véráramlást tekintve eredményeink jól korrelálnak Bode és munkatársai (4, 5) eredményeivel, vizsgálataik szerint az agyi véráramlási sebességértékek szignifikánsan magasabbak egészséges, időre született újszülöttekben, mint koraszülöttekben. A születés után bekövetkező hemodinamikai változások miatt a főbb agyi artériák és arteriolák jelentős vazoaktivitása következtében a születés utáni első három héten a véráramlási sebesség gyorsul (koraszülöttek esetében ez a növekedés nagyobb mértékű, mint egészséges újszülötteknél). A maximális értékeket 5-6 éves kor között mérték, melyek 3-4-szer magasabbak az élet első napjaiban mért értékekhez viszonyítva. Ezután egy lassú csökkenés következik be, amely kb. 18 éves kor körül állandósul és a maximálisan mért értékeknek kb. 70%-a. Drayton és Skidmore (6) szerint az a. cerebri anterior és az a. cerebri media áramlási sebessége a születés utáni első 48 órában koraszülöttek esetében megduplázódik, normál terhesség után 40. hétre született újszülöttek esetén nincs ilyen jelentős áramlási sebességnövekedés. Drayton szerint születéskor az agyi erek dilatált állapotban vannak, melyek a megváltozott körülmények miatt (légköri oxygen-tenzió, szén-dioxid-koncentráció, hőmérséklet-különbség) a születés utáni első 48 órában fokozatosan szűkülnek. Az agyi erek és az a. ophthalmica keringésviszonyait értékelve saját vizsgálataink során választ kaptunk arra, hogy koraszülöttekben és az idősebb ROP-os gyermekekben a nagyobb agyi artériák áramlási sebessége szignifikánsan lassabb a kontrollcsoportokkal összehasonlítva, valamint választ kaptunk arra is, hogy az a. ophthalmica-k vonatkozásában nincs szignifikáns különbség az áramlási sebességek viszonylatában sem a kora- és újszülött, sem a ROP-os kontroll gyermekcsoport között. Az a kezdeti feltételezésünk, hogy az a. ophthalmica-kban az agyi erekhez hasonlóan szignifikáns áramlásváltozás következhet be a koraszülöttség ténye miatt, nem igazolódott. Lindner és munkatársai (11) korábban megállapították, hogy az a. cerebri anterior és az a. ophthalmica-k vonatkozásában az áramlási sebességek aránya szignifikánsan különbözött a kora- és újszülöttek csoportjában. Vizsgálatainkkal igazoltuk, hogy ezt az arányváltozást nem az a. ophthalmicában létrejött csökkent keringés, hanem az agyi erek dilatációja okozta. Saját eredményeink alapján az a. cerebri anterioron kívül más agyi erek (a. cerebri media, a. carotis interna) vonatkozásában is megerősíthetjük ezt a keringési különbséget. Ezek alapján feltételezzük, hogy az agyi erek dilatációja miatt beállott áramlásváltozás nem tevődik át az a. ophthalmica-kra, így a ROP-ra jellemző retinális szintű vascularis változások nincsenek oki kapcsolatban a szemet ellátó legnagyobb ér keringésváltozásaival. A ROP patogenezisében tehát - a korábbi feltételezésekkel összhangban- valószínűleg csak a temporális retinarész (32. gesztációs hétig avaszkularis zóna) lokális vazokonstrictiójáról, majd vazoproliferációjáról van szó, egyrészt a koraszülöttség, továbbá az oxygen-kezelés következményeként. A kontrollálatlan oxygen-adagolás a retina ereiben vazokonstrikciót okoz, az avaszkuláris retinaterületen vazoproliferatív anyag hatására (15, 16) érújdonképződés indul meg. Természetesen meg kívánjuk jegyezni, hogy a ROP kialakulása multikauzális jelenség, és nem magyarázható kizárólag az oxygen-kezeléssel, ill. a retina éretlen voltával; elég csak arra gondolni, hogy egy gyermek két szeme között is akár 1-3 ROP stádium-különbség lehet. Újabb vizsgálatok (14) felvetik az ún. szabad gyökök és a szelénhiány szerepét is, egyéb ismert tényezők mellett. Az agyi ereken és az a. ophthalmican Doppler-készülékkel történő áramlási sebességértékek vizsgálata retinopathia prematurorumban nem bizonyult diagnosztikus értékű módszernek. Egy betegség patogenezisének megértéséhez azonban több olyan vizsgálat szükséges, amely egy adott szervet, vagy szervrendszert a környezetébe helyezve, in vivo vizsgál. Véleményünk szerint ez a módszer, amely a bulbus keringését az agyi keringés relációjában vizsgálja, alkalmas arra, hogy megállapítsuk a szemet érintő, általános keringési eltérés nem játszik szerepet a ROP kialakulásában. Azonban az agyi erek relatíve lassabb keringése, amely a későbbi életkorban is megmarad, bizonyíthatja a koraszülöttség tényét. A SZOTE Gyermekgyógyászati Klinika PIC Centrumában évek óta folyik az oxygen monitorizálás (17), ennek köszönhetően a súlyos stádiumú ROP-os esetszám az országos statisztikához képest itt minimális. Vizsgálatainkat a gyermekgyógyászok által az inkubátorban beállított oxygen-szaturáció mellett végeztük, etikai szempontok alapján az áramlási sebességértékek változását természetesen nem vizsgáltuk az oxygen-szaturáció függvényében.
