Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)

1992-12-01 / 4. szám

Szemészet, 129 (1992) 111-114

A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Süveges Ildikó) és Idegsebészeti Klinikájának' (igazgató: Bodosi Mihály) közleménye

Az a. ophthalmica és az agyi erek keringésviszonyainak meghatározása EME TC-2-64B transcranialis Dopplerkészülékkel kora- és egészséges újszülöttekben, valamint inaktív stádiumú ROP-os és egészséges kontrollszemeken

Nagy Zoltán Zsolt, Barzó Pál*, Pelle Zsuzsanna

A retinopathia prematurorum (ROP) patogenezise ma sem tisztázott minden vonatkozásában. A szerzők vizsgálataikkal arra kerestek választ, hogy az a. ophthalmica-kban a vér áramlási sebességében van-e különbség koraszülöttek és érett újszülöttek esetében - az agyi erekben mért áramlási különbséghez hasonlóan és ha igen, ez befolyásolhatja-e a betegség végső stádiumára jellemző fibrovaszkuláris proliferáció kialakulását. A szerzők transcranialis Doppler EME TC-2-64-B készülékkel mérték a főbb agyi erek és az a. ophthalmica-k keringési sebességét kora- és újszülöttek csoportjában, valamint inaktív stádiumú idősebb ROP-os és kontroligyermekek csoportjában. Eredményeik alapján a szerzők azt tapasztalták, hogy az agyi erek esetében az áramlási különbségek szignifikánsan alacsonyabbak a koraszülöttek és a ROP-os gyermekcsoportokban a kontroll újszülött és a kontroll gyermekcsoporthoz viszonyítva. Az a. ophthalmica-k vonatkozásában ez a különbség nem volt szignifikáns. Szerzők eredményeik alapján arra következtetnek, hogy a ROP kialakulásában - a korábbi megfigyelésekkel összhangban -, lokális, a retina szintjében zajló folyamatról van szó az a. ophthalmica-k érintettsége nélkül, továbbá az agyi erek lassabb keringési sebessége a volt koraszülöttek esetén a későbbi életkorban is fennmarad.

Kulcsszavak: retinopathia prematurorum (ROP), agyi véráramlási sebesség, a. ophthalmica véráramlási sebesség, Doppler-készülék

The pathogenesis of retinopathy of prematurity (ROP) is not clear in every respect even today. Authors would have liked to find out is there any change of ophthalmic artery blood flow velocities (OA-BFV) similar to the change of the cerebral artery blood flow velocities (C-BFV). If any difference is found, does have any role of the altered OA-BFV in the pathogenesis of characteristic fibrovascular proliferation in final ROP stages. C-BFV

and OA-BFV were measured (cm/s) by pulsed transcranial Doppler sonography in group of preterm and term infants and in group of elder children with inactive ROP stages 3-5 and in healthy control children eyes. Conclusions: C-BFV increases with gestational age, in children with inactive ROP C-BFV was significantly slower than in control healthy children eyes. The OA-BFV did not increase with gestational age and no difference was found between elder children with inactive ROP disease and control eyes. Authors conclude that in the pathogenesis of ROP there is only a local retinal vascular change, without involvement of the OA-BFV, - which is in concordance with the previous observations. Besides this the slower C-BFV is maintained in the group of preterm infants in elder ages as well.

Keywords: retinopathy of prematurity, cerebral blood flow velocity, ophthalmic artery blood flow velocity, Doppler ultrasonography

A retinopathia prematurorum, vagyis a koraszülöttek hyperoxiás retinopathiája (továbbiakban ROP) a koraszülöttek és a vitális indikációjú neonatalis respiratios distress syndroma oxygen-kezelése miatt kialakuló súlyos, a látást veszélyeztető szövődménye, különösen olyan koraszülött-ellátást végző intézményekben, ahol az artériás oxygen monitorizálás nem megoldott.

A kórképet 1942-ben elsőként Terry (20) írta le.

Az 1940-50-es évektől kezdődően, vagyis a perinatalis intenzív ellátást végző centrumok világméretű elterjedésével - a korlátozás nélküli oxygen-kezelés miatt a ROP a gyermekkori vakság leggyakoribb oka lett. Az „oxygen-teória” felismerése után, ill. az oxygen-adagolás szabályozása és az oxygen-szint folyamatos monitorizálása a ROP-os esetszám jelentős csökkenését eredményezte, azonban az egyre kisebb súlyú koraszülöttek tartós oxygen-kezelése miatt még a legfejlettebb országokban sem sikerült a kórképet véglegesen felszámolni.

A ROP patogenezisét és stádiumbeosztását illetően a nemzetközi és hazai irodalom adataira utalunk (8, 9,10,12,13,14, 15,16,17,18, 19, 20). Ezek áttekintéséből kitűnik, hogy a ROP patogenezise ma sem tisztázott minden vonatkozásában. Ismeretes az, hogy a gesztációs idő függvényében az agyi erek áramlási sebessége változik (4), koraszülöttek esetén az agyi áramlási sebesség lassabb a vazoregulációs mechanizmusok fejletlensége következtében.

Korábbi irodalmi adatok felvetették a retinalis véráramlás (retinal blood flow = RBF) szerepét a ROP patogenezisében (11), ill. a retinalis haemodynamika megváltozását a betegség akut stádiumában (10). Ezért saját vizsgálataink során arra kerestünk választ, hogy az ismert, agyi ereken megfigyelhető áramlásváltozás érinti-e az a. ophthalmica-kat is, illetőleg a ROP kialakulásában szerepet játszhat-e a szemet ellátó legnagyobb ér, az a. ophthalmica áramlási eltérése.

A hemodinamikai státusszal kapcsolatos in vivo vizsgálatok elvégzését a non-invazív transcranialis Doppler-ultrahangkészülék kifejlesztése tette lehetővé. (1, 2). Ezzel az eljárással meghatározható az agyi véráramlás különböző ereken: a. cerebri anterior, a. cerebri media, a. carotis interna (cerebral blood flow velocity = CBF-V), továbbá mérhető a véráramlási sebesség az a. ophthalmicán (ex a. carotis interna) is.

Az a. ophthalmica és a cerebralis véráramlási sebességek arányával Lindner és munkatársai foglalkoztak először 1988-ban (11), elsősorban gyermekgyógyászati szempontok alapján.