Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)
1992-09-01 / 3. szám
Szemészet, 129 (1992) 103 Könyvismertetés András Berta: Enzymology of the tears - CRC Press, USA, 1992. Berta András könyve „A könny enzimológiája” a szerző eddigi munkásságának és a téma irodalmának összefoglalásával hézagpótló munka a dakryológiában. Ez az első alkalom, hogy magyar szemésznek Magyarországon írt munkája önálló könyvként jelenik meg az Egyesült Államokban. A könyv terjedelme 328 oldal. Bár a számozás szerint a fejezetek száma 19, az önálló fejezetnek megfelelő alfejezetekkel együtt ténylegesen 36 fejezetben taglalja a témát, ami már maga is jelzi a munka alaposságát! Az egyes fejezetek és alfejezetek bőséges irodalomjegyzékkel zárulnak. A könnyre vonatkozó alaptudnivalók rekapitulálása után ismerteti a könny-protein meghatározásának módszereit. Az enzimek szerkezete, működése és osztályozása, illetve az enzimmeghatározási módszerek összefoglalása két fejezetet foglal el. Ezután nagy teret szentel a könny-lysosymnak, majd a szaruhártya kollagénjének, összefüggésben a könny-collagenaséval. Igen fontos része a könyvnek a könny plasminogen aktivátorplasmin rendszerével foglalkozó rész, négy alfejezettel. Az emberi könny fibrinolyticus rendszerének részletezése után rámutat arra, hogy a könny plasminogen aktivátor tartalma és a plasminogen-aktivátor aktivitásának változása összefüggésben van a sejtkárosodás mértékével, jelzi a gyógyulási folyamat stádiumát és a prognózisra is lehet belőle következtetni a szem elülső szegmentumának különböző betegségei esetében. E kórképekről 13 igen jó minőségű színes ábra is készült. A könny metabolikus enzimeiről 4 alfejezet szól. A könyv második fele a téma klinikai vonatkozásaival foglalkozik. Megismerhetjük az enzimek és enzimgátlók szerepét corneafekélyek, bakteriális és gombás keratitis esetében. 4 alfejezetben foglalkozik a könyv a cornea sebgyógyulása és a könnyenzimek kapcsolatával, ismertetve a fibronectin, plasminogen aktivatorplasminogen aktivátor gátló rendszer, a collagenase-collagenase gátló rendszer szerepét a folyamatban. Külön fejezetekben olvashatunk az enzimek szerepéről herpeses keratitis és egyéb vírusos eredetű szaruhártya-betegségek, allergiás és immunológiai eredetű szembetegségek, keratoconjunctivitis sicca eseteiben. Figyelemre méltó a „szemfelszín-betegség” (ocular surface disease”) nálunk szokatlan összefoglaló kifejezésének használata. Ezalatt a cornea és conjunctiva legkülső hámrétegének különböző eredetű károsodása értendő, ami megakadályozza stabil könnyfilm kialakulását. Az ilyen esetekben előforduló cornea-fekélyek kezelésére szerző kidolgozta a könny proteinase-inhibitor tartalmának meghatározásán alapuló adaequat inhibitor-therapiát. Három alfejezet foglalkozik a kontaktlencse viselésének a könnyre és annak enzimtartalmára vonatkozó hatásaival. Külön fejezetekben foglalja össze a szerző a könnyenzimek változásait genetikai és anyagcsere-betegségekben, A-vitamin-hiány esetében. A gyakorló szemorvos számára nagyon hasznos a kémiai maródások nyomán bekövetkező könnyenzimváltozásokkal foglalkozó fejezet. Szerző új osztályozása szerint négy szakasz különíthető el a szem maródásos sérülése után: 1. korai necroticus szakasz, 2. invazív, gyulladásos szakasz, 3. ulceratív szakasz és 4. a gyógyulás szakasza. Kidolgozta az egyes szakaszok adaequat terápiáját a könnyenzimvizsgálatok eredményei alapján. Az utolsó fejezet az enzimek és enziminhibitorok szerepét taglalja a cornea gyulladásos betegségei kezelésében, kitérve a localis steroid terápia, a cystein és acetylcystein terápia, a collagenase-gátló kezelés (EDTA, Ca-EDTA) és az aprotinin terápia részleteire. Berta András könyve nem könnyű olvasmány, de a téma iránt érdeklődő kutató és klinikus egyaránt megtalálja benne a számára hasznos információkat. Úgy gondolom, hogy a dakryológiával foglalkozni kívánók számára még sokáig alapmunka marad. Pintér László A SOTE I. Sz. Szemészeti Klinikájának igazgatója, dr. Süveges Ildikó vendégprofesszori meghívást kapott finn egyetemekre. Előadás-sorozatot tartott a koraszülött retinopathia, proliferativ vitreoretinopathia és az ideghártya-betegségek tárgyköréből. Ez évben dr. Süveges Ildikó tanszékvezető egyetemi tanárnak ítélték a Magyarország legrégebbi kórháza alapítójának tiszteletére létrehozott díjat. A Markhot Ferenc emlékérmet az egri Markhot Ferenc Kórház igazgatója és tudományos tanácsának elnöke adta át. Dr. Süveges a harmadik szemorvos, aki a fenti kitüntetést elnyerte; eddig Radnót Magda és Alberth Béla szemész professzorok részesültek hasonló kitüntetésben.
