Szemészet, 1991 (128. évfolyam, 1-4. szám)
1991-06-01 / 2. szám
58 Szemészet, 128 (1991) ték közül a legnagyobb és legkisebb különbségét véve kiszámoltuk az eltérések átlagát az egyes alcsoportokban. Az eltérések átlaga jóval nagyobb volt a staphylomával bíró szemeken, mint a szabályos alakú vagy lelapult hátsó pólus esetében (10/a, b ábra). Ez azt jelenti, hogy az А-módszerrel történt tengelyhosszmérések megbízhatóságát nagymértékben befolyásolja a nagyfokú myopiában tapasztalható szabálytalan konfiguráció (6). Emellett csupán А-módszerrel sosem tudjuk biztosan megítélni, hogy a hátsó pólus mely területének corneától való távolságát mérjük az adott pillanatban. Ezzel szemben, vízelőtét alkalmazásával, а В képen (amely a szemgolyó metszetét adja) jó közelítéssel mérhetjük meg a számunkra érdekes távolságokat (pl. cornea-papilla, cornea-staphyloma csúcs), ugyanakkor topográfiai információt is nyerünk. Megbeszélés A myopiás szemek ultrahangos vizsgálata, különös tekintettel a hátsó pólus formájára, a fent leírtak szerint több szempontból is fontos lehet (5). A hátsó pólus konfigurációjának ismeretében elkerülhető a szemgolyó perforációja a retrobulbáris injekció során (1). Saját gyakorlatunk szerint főleg a temporálisan elhelyezkedő kiboltosulások és extrém tágult szemgolyók esetén általános anesztéziában végezzük a műtéteket. Megnagyobbodott, de szabályos alakú vagy csak kisfokú deformitást mutató bulbusok esetén pedig a beteget egyenesen előre nézetve adjuk a retrobulbáris injekciót. A tengelyhosszértékek nagy szórása miatt, különösen szürkehályog esetén, az А-módos mérést B- képen történt méréssel egészítjük ki. A betegek követéses vizsgálata révén lehetséges, hogy ki tudjuk majd választani a scleramegtámasztásra legalkalmasabb szemtípusokat és meg tudjuk határozni a műtéti beavatkozás optimális idejét. 2. ábra: Az 1. csoport négy altípusának ultrahangos képe. Fent balra: szabályos gömb alakú forma (1. alcsoport). Fent jobbra: papillánál kicsúcsosodó, egyébként gömbölyded forma (2. alcsoport). Lent balra: papillától excentrikusán elhelyezkedő kiboltosulást mutató gömbölyded forma (3. alcsoport). Lent jobbra: a hátsó pólus lelapulását mutató forma (4. alcsoport). II. OVÁLIS 1. szabályos 2. a papilla területének kiboltosulásával I. GÖMBÖLYŰ 3. a papinától excentrikus kiboltosulással 1. szabályos 2. a papilla területének kiboltosulásával 3. a papillától excentrikus kiboltosulással 4. a hátsó pólus lelapulásával 1. ábra: A progresszív myopiás szemek hátsópólus konfigurációinak I. csoportja (gömbölyű), illetve ennek négy alcsoportja. 3. ábra: A progresszív myopiás szemek hátsópólus konfigurációinak II. csoportja (ovális), illetve ennek három alcsoportja. 4. ábra: A II. csoport három altípusának ultrahangos képe. Fent: szabályos ovális forma (1. alcsoport). Lent balra: papillánál kicsúcsosodó, egyébként ovális forma (2. alcsoport). Lent jobbra: papillától excentrikusán elhelyezkedő kiboltosulást mutató ovális forma (3. alcsoport).
