Szemészet, 1991 (128. évfolyam, 1-4. szám)
1991-03-01 / 1. szám
16 Szemészet A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: dr. Albertit Béla) közleménye Intraocularis tumorok Ruthenium irradiatiójával szerzett tapasztalataink I. Az első négy év eredményei Berta András, Kolozsvári Lajos, Rigó Gyula, Damjanovich Judit és Alberth Béla Összefoglalás A szerzők a debreceni Szemklinikán 1986. január 1. és 1989. december 31. között végzett 21 Ruthenium applicator kezelés eredményeiről számolnak be. A módszert más szerzők és saját eredményeik alapján, arra alkalmas intraocularis tumorok esetén, az enucleatio helyett választható therápiás lehetőségnek ajánlják. Kulcsszavak: intraocularis tumor. Ruthenium irradiatio, izotóp applicatorok. Our experience with the Ruthenium irradiation of intraocular tumors I. The results of the first four years The authors report the results of 21 Ruthenium applicator treatments performed at the Department of Ophthalmology University Medical School of Debrecen between January 1 1986 and December 31 1989. Based on their own results and those of others they recommend this method in cases with suitable intraocular tumors as a possible form of treatment to be chosen instead of enucleation. Keywords: intraocular tumor. Ruthenium irradiation, izotóp applicators. A debreceni Szemklinikán 1986 óta foglalkozunk intraocularis daganatok contact beta-sugárkezelésével. A kezeléssel kapcsolatos elveinket és a betegek kiválasztásának szempontjait korábbi közleményekben ismertettük (1,2). Az irradiatióhoz a Lommatzsch és Volmar (3) által kifejlesztett kagyló alakú applicatorokat használjuk, melyek anyagukban egyenletesen elosztva tartalmazzák a sugárzó izotópot. A Ruthenium applicatorokat az NDK Izotóp Intézetétől szerezzük be (4). A különböző nagyságú és elhelyezkedésű daganatok kezelésére többféle méretű és alakú applicator van forgalomban. A daganat pontos localisatiója után a megfelelő applicatort műtéti körülmények között varrjuk fel a sclerára a tumor bázisának megfelelő helyen, és a szükséges besugárzási idő elteltével újabb műtét során távolítjuk el a szemről. A besugárzási időt a Ruthenium felezési idejének, az applicator gyártási idejének és a tumor méreteinek figyelembevételével úgy határozzuk meg, hogy a daganat belső felszínén levő sejtek is tumorölő dózist kapjanak, ugyanakkor az applicatorhoz legközelebb eső sclerafelszín ne károsodjon. A debreceni Szemklinikán 1986. január 1. és 1989. december 31. között 21 alkalommal végeztünk Ruthenium irradiatiót. Az első évben 1, a másodikban 4, 1988-ban 6, az elmúlt évben 10 alkalommal került sor Ruthenium applicator beültetésére. Az esetek évenkénti és diagnózis szerinti megoszlását mutatja az I. táblázat. Az intraocularis tumorok méretét két adattal, a legnagyobb alapátmérővel és a legnagyobb prominentiával jellemezzük. Az általunk irradiált tumorok legnagyobb alapátmérője átlagosan II, 6 mm volt. A legkisebb daganat alapján 7,0, a legnagyobb bázisán 16,5 mm-t mértünk. A legnagyobb prominentia átlagosan 3,5 mm, a legkisebb tumor esetén 1,5 mm, a legnagyobb daganatnál 5,0 mm volt (2. táblázat). A daganatok elhelyezkedés szerinti megoszlása a következő volt: 7 daganat a hátsó póluson, 11 az aequator közelében, 3 a pars planán helyezkedett el. Az irradiatióval kapcsolatos adatokat tartalmazza a 3. táblázat. Az összdózis az alapon chorioidea melanoma esetén átlagosan 800 gray, retinoblastoma esetén 500 gray; a csúcson melanomáknál átlagosan 250 gray, retinoblastomáknál 150 gray volt. A várhatóan tumorölő dózist irodalmi adatok alapján melanoma esetén 100, retinoblastoma esetén 50 graynek vettük. A számítások szerint a daganatok minden esetben teljes tumorölő dózist kaptak. Ha a tumor az irradiatio után növekedett enucleatio mellett döntöttünk. Változatlan daganatméretek mellett újabb irradiatiót végeztünk. Megfelelő ütemű tumorregresszió esetén a betegeket observáltuk (őket jelenleg is rendszeresen ellenőrizzük). Ha a daganat zsugorodását valami miatt siettetni akartuk, kiegészítő Krypton lézerkezelést végeztünk. 12 betegen tapasztaltunk megfelelő ütemű tumorregressziót. 4 esetben végeztünk újabb applicator beültetést. Egy chorioidea melanomás beteg szemét az irradiált terület széléről induló tumornövekedés miatt el kellett távolítani. Reapplicatiót végeztünk 3 chorioidea melanomás és egy retinoblastomás esetben. Egy idős monoculus betegünk esetében a megmaradt szemben növekvő chorioidea melanomát kellett összesen három alkalommal irradiálni. Egy másik esetben azért került sor újabb besugárzásra, mert a beteg a megajánlott enucleatiót visszautasította. Egy kétoldali retinoblastoma esetén, az egyik szem eltávolítása után, a másik szemben levő daganatot irradiáltuk. A daganat megnyugtató hegesedése után a szemfenék ellenkező oldalán újabb retinoblastomás csomó keletkezését észleltük, mely miatt egy másik applicat őrt kellett felvarrni. Másik daganatról lévén szó ez nem is nevezhető reapplicatiónak. Kiegészítő lézerkezelést végeztünk 3 betegen Krypton-lézerrel összesen 7 alkalommal. Egy betegünket egy más intézetben, az irradiatio előtt ismételten sikertelenül kezelték Argon-lézerrel. Elméleti megfontolások és eddigi tapasztalataink alapján a Krypton-lézer az irradiált daganatok utókezelésére az Argonlézernél alkalmasabbnak látszik (2). A 4. táblázat az irradiatio utáni visuseredményeket mutatja. Javult a visusa 3 betegnek, változatlan maradt 7-nek és romlott 5 esetben. Ez utóbbiak közül 4 beteg daganata a hátsó póluson helyezkedett el, és az irradiatio a macula területét is érintette. Az 5. táblázatban foglaltuk össze a tapasztalt komplikációkat. Két esetben a besugárzás után serosus ablatio retinae keletkezett, mely mindkét betegen átmenetinek bizonyult. Egy esetben radiogen papillitist, egy másik betegen macula degeneratiót tapasztaltunk. Radiogen cataractát nem észleltünk. A táblázatban feltüntettük azokat az eseteket is, ahol a daganat a macula közelében helyezkedett el, és a besugárzás a maculát is érintette. Az irradiált területen jelentkező maculakárosodást nem szokták a komplikációk közé sorolni, hiszen itt olyan elváltozásról van szó, melyre már az irradiatio előtt számítani lehet. A követési idő (a legrégebben végzett irradiatio esetén 4 év, a legfrisebb, még értékelt esetben fél év) a túlélésre, metastasis
