Szemészet, 1991 (128. évfolyam, 1-4. szám)
1991-09-01 / 3. szám
98 Szemészet, 128 (1991) 1-3. ábra: Különböző hátsótok-elváltozások múlencse-beültetés után. Táblázat: I. 20 elülső, II. 20 hátsó csarnok lencsés, III. 1 megvastagodott hátsó tokú, teljes látóélességü, IV. 1 opalescáló hátsó tokú, teljes látóélességü, V. az utóbbi, 4 hónap alatt megvastagodott hátsó tokú, 0,8-as visusú beteg káprázásérzékenységi adatai. VI. A Cataractométer normális átlag határértékei és VII. a kóros értékhatárok. I. II. III. IV. V. VI. VII. 6. fokozatú-187±7 —176±5-072-150-110-240 -180-110> 7. fokozatú kápráztató fény használata esetén-224 ±9-233 ±7-170-300 -200-150> Vizsgálati tapasztalatainkból szükségesnek tartunk azonban két esetet kiemelni - a fenti gyanú igazolására. Az egyik esetben (táblázat III. oszlop) egy 58 éves betegnél a hátsó csarnok lencse beültetés után néhány héttel a hátsó tok körülírt megvastagodása következett be. Miközben a látóélessége teljes (1,0) volt, a káprázásérzékenysége annyira fokozódott, hogy a Cataractométeren a 7-es fokozatú kápráztató fény használata mellett az már mérhetetlenné vált. A másik esetben (táblázat IV. oszlop) egy 71 éves betegnél a hátsó csarnok lencse beültetés után ugyancsak néhány héttel - teljes látóélesség mellett - a hátsó tok enyhe, diffúz megvastagodása következett be, és a káprázásérzékenység fokozódása a kóros határ közelébe jutott, (7-es fokozatú kápráztató fény mellett 170-es kijelzést találtunk.) Négy hónappal később ugyancsak ezen a betegen (táblázat V. oszlop) a hátsó tok további elváltozása következtében a látóélesség 0,8 lett, a káprázásérzékenység viszont annyira fokozódott, hogy 7-es fokozatú kápráztató fény alkalmazása mellett a műszeren már nem tudtuk a romlás fokát regisztrálni. Mindkét esetben csak a 6-os fokozatú kápráztató fény mellett jutottunk olyan értékek birtokába, amelyek egyértelműen kóros állapotot igazoltak. Nagy statisztikák (1) szerint az éjszakai közúti balesetekben vétkes minden negyedik gépkocsivezető fokozott káprázásérzékenységben szenved. Mindezek alapján nem lehet közömbös, hogy az éjszakai közúti közlekedésben résztvevő extracapsularis hályogműtéten átesettek mennyire veszélyeztetik a saját és a forgalom biztonságát. Annál inkább szükséges ezeknél az egyéneknél a káprázásérzékenység fokozott figyelése az ellenőrzések alkalmával, mivel laser beavatkozással nemcsak a látóélesség romlását lehet megszüntetni/megelőzni, hanem műtét után a káprázásérzékenység fokozódása is csökken (2). Rövid közleményünknek az a célja, hogy felhívja a figyelmet az extracapsularis műtéten átesetttek rendszeres ellenőrzésének fontosságára, főként azoknál, akik mint gépkocsivezetők részt vesznek az éjszakai közúti forgalomban. Az általunk használt Cataractométer alkalmas az ellenőrzés gyors és egzakt keresztülvitelére. Irodalom: 1. V. Hebenstreit В: Sehvermögen und Verkehrsunfälle Klin. Mbl. Augenheilk. 185, 86 (1984). 2. Knighton R W, Slomovic A R, Parrish R K: Glare Measurements Before and After Neodymium-YAG Laser Posterior Capsulotomy Am. J. Ophthalmol. 100, 708 (1985). 3. Lakatos I, Lukács Mária, Hrehuss Gy: Vizsgálatok egy új szemészeti diagnosztikus műszerrel MTA KFKI 1984-04 kiadvány. 4. Lakatos I, Lukács Mária: Újabb adatok az éjszakai gépkocsivezetésre való alkalmasság elbírálásához, Szemészet 123, 93 (1986). Cím: Dr. Futó Gábor, Komárom Megyei Tanács Egyesített Kórház- Rendelőintézete Szemészeti Osztálya, Komárom.
