Szemészet, 1991 (128. évfolyam, 1-4. szám)

1991-09-01 / 3. szám

Szemészet, 128 (1991) 89

az a CH-t valószínűsíti. A látótérkiesést a tumor feletti idegrost-réteg cystikus elfajulása okozza, és akkor is kialakulhat, ha a tumor kicsiny. Hasonló méretű melanoma a tumor nagyságával és alakjával nagyjából megegyező scotornát ad (9, 11).

A fluoreszcein angiográfia értékéről megoszlanak a vélemények. Az angiogram első ránézésre annyira hasonlíthat melanomára - különösen az arteriovenosus fázis szemcsés rajzolata miatt -, hogy csak ennek alapján lehetetlen a diagnózist felállítani. Wessing (18) haemodinamikai jellegzetességnek tartja, hogy a CH-ban 1-1,5 másodperccel hamarabb jelenik meg a festék, mint az art. centr. retinae-ben, amit magunk is tapasztaltunk. Közismert azonban, hogy a papilla mellett belépő hátsó rövid ciliaris erek miatt ez az ép funduson is megfigyelhető. Ezért juxtapapillaris lokalizáció esetén fenntartással kell értékelni ezt a jelenséget. A FLAG során az első 3-6 másodpercben az egész CH durva, foltos, szivacsszerú festődést mutat. Egyes területek azonnal festődnek, mások hosszabb ideig sötétek maradnak. Ezek a festődési sajátosságok a CH szövettani szerkezetével vannak összhangban. A CH különböző nagyságú véröblökből tevődik össze, közöttük kötőszöveti szeptumokkal. A késői diffúz festődés oka az erek falának fokozott permeabilitása és az interstitialis térbe kijutott festék. Tapasztalatunk szerint a tumor kiterjedésének változatlan volta mellett az egyes FLAG-felvételek között festődési eltérések mutatkozhatnak, ami különösen a korai artériás fázisban volt megfigyelhető. Differenciál diagnosztikai segítséget jelenthet, hogy a kisméretű carcinoma metastasis, ül. malignus melanoma ritkán mutat ilyen korai festődést, ilyen változatos festődési képet a kontrollok során. A késői vénás fázisban, főképp a carcinoma metastasis széli részén, de ritkábban a malignus melanoma körül is tűszúrásnyi pontokban festékszivárgást mutató zóna látható (7, 12, 13).

Az ultrahangvizsgálat értékes adatokat ad a diagnózis felállításához. А В képen a CH lapos, vagy konvex alakja jól kirajzolódik még akkor is, ha a fundusképben egy serosus leválás ezt a jellegzetes képet takarja. Ilyen alakú lehet a melanoma, vagy a metasztatikus carcinoma is. A nagy melanomákra jellemző gomba, vagy inggomb forma, mely a tumornak a Bruch membránon való áttörését jelzi, a CH esetében nem fordul elő. A hangelnyelődés a CH-n belül csekély, ezért nem észlelhető a melanomában gyakran előforduló, a sűrű, egyenletes sejteloszlással összefüggő akusztikus üreg és a tumor mögött az orbitában látható akusztikus árnyékolás (4, 14). A hangelnyelődés mértékét befolyásolja a tumor szövettani szerkezete. Szabó és mtsai (17) összefüggést találtak a melanoma pigmenttartalma és az akusztikus árnyékolás között. A chorioidea excavatio jelensége, mely az ép chorioidea és a tumor eltérő reflektivitásából

adódik, a CH esetében soha nem tapasztalható. Ha hasonlóan kisméretű, domború felszínű tumor alapján kimutatható, akkor az a malignus melanomát valószínűsíti (4,8). A CH A képes jellemzője a tumorból kapott visszhangok egyenletesen magas amplitúdója. Egy esetünkben a megváltozott reflektivitást a fotokoagulációt követő kötőszövetes átalakulás magyarázhatja. A véráramlásból adódó spontán mozgásról a vélemények megoszlanak (2, 8,14), mi egyetlen esetünkben sem tapasztaltuk.

Szükségesnek tartjuk a rosszindulatú chorioidea elváltozások kizárását. Ezért igen fontos a beteg gondos kivizsgálása is. Mindazonáltal Shields felmérése szerint (15) metasztatikus carcinomában a szemészeti tünetek felléptekor 30%-ban még nem ismert a primer tumor.

A felsorolt vizsgálatok egy része szubjektív módszereken alapul, s így bizonyos hibalehetőségeket rejtenek magukban. Az objektív vizsgáló módszerek (fundusfotó, FLAG, UH-echográfia, komputeres látótérvizsgálat) értékesebb adatokkal szolgálnak a helyes diagnózis felállításában. A kapott leletek gondos mérlegelése mellett a beteg megfigyelését tartjuk a legfontosabbnak.

Irodalom

1. Anand R, Augsburger JJ, Shields JA: Circumscribed Choroidal Hemangiomas Arch. Ophthal. 107, 1338(1989). 2. BertényiA: Kandidátusi értekezés 1980. 3. Bonnet M: Cavernous Hemangioma of the Choroid. Clinical Review of 10 Cases Ophthalmologica 182, 2 (1981). 4. Coleman DJ, Lizzi FL, Jack RL: Ultrasonography of the Eye and Orbit Lea and Febiger Philadelphia 1977. 5. Ferry AP: Lesions Mistaken for Malignant Melanoma of the Posterior Uvea Arch. Ophthal. 72, 463 (1964). 6. Gábriel I: Haemangioma chorioideae-diagnosztikus nehézségek Szemészet 116, 151 (1979). 7. Gass JDM: Stereoscopic Atlas of Macular Diseases: Diagnosis and Treatment Mosby Co. St Louis 1987.

8. Guthoff R: Ultraschall in der ophthálmologischen Diagnostik Ferdinand Enke Verlag, Stuttgart 1988. 9. Jones IS, Cleasby GW: Hemangiomas of the Choroid: A Clinicopathological Analysis Amer. J. Ophthal. 48, 612 (1959). 10. Kerek A, Deák Gy: Ablatiót okozó chorioidea haemangioma. Szemészet 120, 243 (1983). 11. McLean A, Maumenee AE: Hemangioma of the Choroid Amer. J. Ophthal. 50, 3 (1960). 12. Rosen ES: Atlas of Fluorescein Angiography Butterworth. London 1969. 13. Schatz H: Essential Fluorescein Angiography Pacific Medical Press San Anselmo California 1983. 14. Shammas HJ: Atlas of Ophthalmic Ultrasonography and Biometry Mosby Co St Louis Toronto 1984. 15. Shields JA: Diagnosis and Management of Intraocular Tumors Mosby Co St Louis 1983. 16. Shields JA, Zimmermann LE: Lesions Simulating Malignant Melanoma of the Posterior Uvea. Arch. Ophthalmo. 89, 466 (1973). 17. Szabó Á, Nyíri S, Németh J, GyenesA: Melanoma malignum chorioideae echomorfológiája В-képek elemzése alapján. Szemészet 126, 159 (1989). 18. Wessing A: Fluoreszenzangiographie der Retina Thieme Verlag, Stuttgart 1958.