Szemészet, 1991 (128. évfolyam, 1-4. szám)

1991-03-01 / 1. szám

Szemészet 11

szerint azért nem támad ilyenkor proliferativ retinopathia, mert nem maradnak endothelsejtek életben, hogy új ereket képezhessenek. Az elvezetődni nem tudó tejsav az üvegtesten át előre diffundálhat a csarnokvízbe és ha a rubeosis kialakulásának többi feltétele adva van, kialakulnak az új erek az iris és a csarnokzug felszínén. A 6. ábra a carotiselzáródás utáni helyzetet jelzi. Ilyenkor, de pl. intraocularis malignus chorioidea tumorok eseteiben is intakt a retina keringése és ezért el tudja szállítani a többlettejsavat és nem támad szemfenéki érproliferáció. Ugyanakkor azonban a szem többi, szintén hypoxiás részéből, vagy a daganatból a tejsav előre diffundálva gyakran okoz haemorrhagiás glaukomát. A 7. ábra a diabeteses retinopathiára jellemző állapotot tünteti fel. Ilyenkor károsodik a vénás keringés is és a vénák a rossz perfusiójú területek által termelt tejsav egészét nem tudják elszállítani. Ezért lassan fokozódik a tejsavkoncentráció magukban az endothelsejtekben is, és ezeknek a sejteknek fel kell használniuk a tejsavat, különben elpusztulnak. Önvédelem céljából kell tehát felhasználják a tejsavat, és emiatt fokozódik az anyagcseréjük, aktiválódnak. DNS-t szintetizálnak és esetleg glykogént is, megindul a proliferációjuk, tehát megkezdődik az érújdonképződés. Glykogén felhalmozódást retrolentális fibroplasiában a fejlődő erek előtti mesenchymális sejtekben Serpell (1954), a corneában pedig mi mutattunk ki (Imre és Bőgi, 1964), és feltételeztük, hogy a glykogénfelhalmozódás az érképződés energiaszükségletét biztosítja. Kiterjedt rossz perfusióju retinaterületek jelenlétekor a tejsav egy része előre diffundál és ezért gyakori az iris rubeosis, illetve a haemorrhagiás glaukoma diabeteses proliferativ retinopathiával kapcsolatosan is.

Vizsgálataink és az ismertetett adatok bizonyítják a tartósan fokozott tejsavkoncentráció aktív szerepét az érújdonképződések mechanizmusában. A tejsav aktiválhatja az érképző endothelsejteket. Az endothel sejtek önvédelem céljából kell felhasználják a tejsavat, ezáltal aktiválódnak.

Irodalom

1. Ashton, N.: Amer. J. Ophthal. 44, 7-17, 1957. 2. BenEzra, D.: Amer. J. Ophthal. 86, 455-461, 1978. 3. Castor, C. W., Yuron, M.: Arthr. Rheum. 12, 374-386, 1969. 4. Chan, С. С, Little, Н. L.: Ophthalmology, 96, 256-262, 1979. 5. Chernova, A. A.: Vestn. Oftal. Nr. 3. 28-32, 1968. 6. Cogan, D. G.: Arch. Ophthal. (Chicago) 41, 406-416, 1949. 7. Comstock, J. P., Udenfriend, S.: Proc. Nath. Acad. Sei. 66, 552-557, 1970. 8. Cunha-Vaz, J.: In: Blutzirkulation in der Uvea, in der Netzhaut und im Sehnerven. 5. Kongress d. Europ. Ges. f. Ophthal. Hamburg, 1976. Ed.: J. Francois, 247-253. Stuttgart, Enke, 1978. 9. Deem, C. W., Futterman, S., Kalina, R. E.: Invest. Ophthal. Visual Sei. 13, 580-585, 1974. 10. Deutsch, T. A., Hughes, W. F.: Amer. J. Ophthal. 87, 536-540. 1979. 11. Eliason, J. A.: Invest. Ophthal. Visual Sei. 17, 1087-1095,1978.12. Fromer, С. H., Klintworth, G. K.: Amer. J. Pathol. 79, 537-550, 1975. 13. Goldbaum, M. M., Cleveland, P., Wickham, M. G., Allen, K.: Invest. Ophthal. Visual. Sei. 19 (Suppl.), 138,1980. 14. Goldmann, H.: Ophhtalmologica 121, 94-100, 1951. 15. Gospodorowicz, D., Bialecki, H., Thakral, T. K.: Exp. Eye Res. 28, 501-505, 1979. 16. Graymore, C. N., Brown, H.: Exp. Eye Res. 4, 364-369, 1965. 17. Heffernan, J. T., Futterman, S., Kalina, R. E.: Invest. Ophthal. Visual Sei. 17, 565-568, 1978. 18. Henkind, P.: Amer. J. Ophthal. 85, 287-301,1978. 19. Hohorst, H. J. In: Methoden der enzymatischen Analyse (Ed.: H. U. Bergmeyer) 266, Verlag Chemie, Weinheim, 1962. 20. Imre, G.: Brit. J. Ophthal. 48, 75-82, 1964. 21. Imre, G.: Acta morph. Acad. Sci. hung. 14, 99-104,1966.22. Imre, G.: Acta morph. Acad. Sci. hung. 17, 171-173, 1969. 23. Imre Gy.: Szemészet 106, 99-101, 1969. 24. Imre, G.: Albrecht v. Graefes Arch, kiin. exp. Ophthal. 201, 263-266, 1977. 25. Imre, G.: IRCS Med. Sei.: Biochemistry; Connectic Tissue, Skin and Bone; The eye; Metabolism and Nutrition; Pathology 8, 469, 1980. 26. Imre Gy.: Újabb eredmények a szemészetben 16-26, 1986. 27. Imre, G.: Doc. Ophthal. Proc. Series 50, 511-516, 1987. 28. Imre Gy., Bőgi J.: Szemészet 101,

4. ábra

Rossz perfusiójú

л

területek

__________з

с------------------A tejsav felhalmozódása intra és praeretinalisan

i____________

Retinalis érújdonképződés

4

Vérzések

Diabeteses proliferativ retinopathia

218-219, 1964. 29. Imre, G., Bőgi, J.: Internat. Congr. and Symp. Series 40, 233-235, 1981. 30. Imre, G., Bőgi, J.: Kiin. МЫ. Augenheilk. 189, 383-384, 1986. 31. Imre, G., Csonka, É.:2nd. Internat. Symp. on Ocular Circulation and Neovascularization, sept. 25-27, Baltimore, 1989. 32. Imre, G., Hudomel, J., Salacz, G.: IRCS Med. Sei.: Cancer; The eye; Metabolism and Nutrition 2, 1597, 1974. 33. Imre, G., Pál, M.: Acta med. Acad. Sei. hung. 25, 97-100,1968. 34. Imre Gy., Pál M., Salacz Gy.: Szemészet 109, 34-36, 1972. 35. Imre, G., Pálfalvi, M.: IRCS Med. Sei.: Biochemistry; Cell and Membrane Biology; Cardiovascular System; Developmental Biology and Medicine; The Eye 5, 231, 1977. 36. Kittlick, P. D., Neupert, S.: Exp. Path. 7, 125-136,1972. 37. Langham, M. E., Ridge, J. W.:h Physiol. 124, 26-27,1954. 38. Lee, P. F., Trotter, R. R.: Arch. Ophthal. (Chicago) 58, 4074T6, 1957. 39. Levene, R., Shapiro, A., Baum, J.: Arch. Ophthal. (Chicago) 70, 242-252, 1963 . 40. Miller, J. E., Keskey, G. R., Becker, B.: Arch. Ophthal. (Chicago) 58, 401406, 1957. 41. Polverini, P. J., Cotran, R. S., Gimbrone, M. A. Jr., Unanue, E. R.: Nature, 269, 804-806, 1977. 42. Seiden, S. C., Jerdan, J. A., Hyer, К., Tucker, R. W., Glaser, В. Л7.: 2nd Internat. Symp. on Ocular Circulation and Neovascularization, sept. 25-27, Baltimore, 1989. 43. Serpell, G.: Brit. J. Ophthal. 38, 460-471,1954. 44. Shabo, A. L., Maxwell, D. S., Shintaku, I. P., Kreiger, A. E., Straatsma, B. R.: Invest. Ophthal. Visual Sei. 16, 343-352, 1977. 45. Shorb, S. R., Irvine, A. R., Kimura, S. J., Morris, B. W.: Amer. J. Ophthal. 82, 171-178, 1976. 46. Szeghy, G.: Klin. МЫ. Augenheilk. 155, 57-61, 1969. 47. Tietz, N. W. (editor): Fundamentals of clinical chemistry. Philadelphia-London-Toronto, Sanders, 1970.

Cím: Prof. dr. Imre György, II. Sz. Szemészeti Klinika, 1085 Budapest, Mária u. 39.