Szemészet, 1991 (128. évfolyam, 1-4. szám)

1991-09-01 / 3. szám

Szemészet, 128 (1991) 83-84

A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: dr. Alberth Béla egyetemi tanár) közleménye

A szemfenék vizsgálata réslámpával, nagy törőerejű konvex lencse segítségével

Jaross N.

A szerző beszámol a nagy törőerejú (90 D-ás) konvex lencse használatáról. Ismerteti optikai tulajdonságait, leírja az eddig általánosan használt Goldmann- és Hruby-lencsével szembeni előnyeit. Bemutat egy +90 D-ás lencsével készült retinafotót.

Kulcsszavak: réslámpa vizsgálat, szemfenék, nagy törőerejú konvex lencse

Slit-lamp examination of the eye-ground, by using a convex lens of high refractive power

The author reports on the use of a convex lens of high refractive power (90 D). He informs on the optical peculiarities of the lens, its advantages against the commonly used Goldmann and Hruby lenses. A retinal photo taken with the lens of +90 diopters is shown.

Keywords: slit lamp examination, eye-ground, convex lens of high refractive power

Minden szemész előtt nyilvánvaló, hogy a rutin szemészeti vizsgálat egyik része a vitreoretinális tér tágított pupillán át történő vizsgálata. Különösen fontos ez azokban az esetekben, mikor a vitreoretinális térben zajló patológiás történésekre van gyanúnk.

Napjainkban egyre szélesebb körben használják az indirekt binocularis ophthalmoscopot. Különösen hasznos ez a módszer azokban az esetekben, mikor a retina perifériáján lévő elváltozásokkal állunk szemben (pl. periférián lévő retinalyuk, a retina perifériáján lévő degenerációk, ROP esetében).

A részletek megítélésére több módszert használhatunk:

a) Hruby-lencse

b) Goldmann-féle hármas tükör

c) +90 D-ás lencse (1. ábra)

Mivel a Hruby-lencse és a Goldmann-féle lencse használata már széles körben elterjedt, részletesen a Volk cég által gyártott +90 D-ás lencsét ismertetem, az előző két lehetőségről csak röviden szólok.

A Hruby-lencséről tudjuk, hogy az egy nagy törőerejú koncáv lencse, mely a réslámpa fókusztávolságát a retináig kitolja. Elsősorban a papilla és a centrum elváltozásainak megítélésében használjuk. Előnye „non-contact” volta, hátránya az igen kis (mindössze 5-8° körüli) látószög, mely alkalmazásának gátat szab.

A Goldmann-féle hármas tükör segítségével kitűnő minőségű képet nyerhetünk a retina minden részéről, azonban a vizsgálat okozta kellemetlenségek miatt (betétel-kivétel), a vizsgálat körülményes volta miatt (érzéstelenítés, lencsemosás, Methocell-cseppentés - légbuborék (!), a beteg szemének kimosása, lencsemosás) mindennapi rutinszerű alkalmazásától, ahol lehet, eltekintünk.

1. ábra: A retina vizsgálata a Volk +9(1 D-ás lencse segítségével fotoréslámpával

2. ábra: A Volk +90 D-ás lencse képalkotása (Barker szerint). Az optikai tengely felett lévő tárgy képe az optikai tengely alatt keletkezik. Ha az orvos a réslámpát lefelé mozdítja, akkor az eredeti terület feletti retinarészeket vizsgálhatja, a) mikroszkópfej, b) a réslámpa elmozdulás iránya, c) gyűjtőlencse, d) a retináról keletkezett kép, e) a réslámpa mozgatásakor vizsgálható terület a retinán.

A nagy törőerejú konvex lencse használatáról El-Bayadi leírása óta (5) több szerző is beszámol (2,4,7). A lencse képalkotását a 2. sz. ábra mutatja. Ebből kiderül, hogy a +90 D-ás lencse a retináról valódi, fordított, kicsinyített képet ad, mely a lencse és a réslámpa között keletkezik. A legnagyobb látószöget (30-40°) akkor kapjuk, mikor a lencsét a 3. sz. ábrának megfelelően tartjuk. Ekkor a lencse (emmetropiás szem esetén) a beteg szemétől kb. 1 cm-re van.

Helyes technikát alkalmazva, a beteget különböző irányokba nézetve a lencsével a retina szinte egész területét áttekinthetjük (2) (4. ábra), azonban saját tapasztalatunk alapján a legperifériásabb retinarészletek megítélésére biztonságosabbnak érezzük - a használatakor jelentkező kellemetlenségek ellenére is - a Goldmann-féle hármas tükröt.

A lencse használata a beteg számára nem kellemetlen. Ehhez hozzájárul annak „non-contact” volta mellett az a tény is, hogy a lencse sárga színe a vizsgálatkor jelentkező, az erős fény okozta kellemetlen könnyezést jelentősen csökkenti. A 480 nm alatti hullámhosszúságú sugarak kiszűrésével a retina fotokémiai ká-