Szemészet, 1991 (128. évfolyam, 1-4. szám)
1991-09-01 / 3. szám
82 Szemészet, 128 (1991) A közeli binokularitás 16 betegnél 0 foknál, 18 betegnél ±3 foknál, 6 betegnél +4 foknál volt vizsgálható. Szinoptoforral határoztuk meg betegeinknél a fúziós szélességet is, ami 7 és 43 fok között változott, átlagosan 19 fok volt. 1. ábra: Távoli szférikus korrekciók megoszlása -lábra. Távoli szférikus korrekciók megoszlása Szemek száma Megbeszélés Az általunk használt teszteken kívül számos egyéb teszt ismeretes a binokularitás vizsgálatára. (Remy-féle diploszkóp, Howard-Dolmann-próba, Schober-próba, Wirth-teszt, Polateszt), közülük némelyekkel távolra (5 m), másokkal közeire (40 cm) vizsgálhatjuk a binokuláris funkciókat. Mivel az említett tesztek érzékenysége különböző, a távoli és közeli binokuláris funkciókban is lehetnek eltérések a vizsgáló módszertől függően. Ugyancsak eltérő lesz a távoli és közeli binokularitás, pl. konvergenciagyengeség esetén, amikor jó távoli binokularitás mellett nem mutatható ki közeli binokuláris funkció, vagy divergencia excessus fennállásakor, amikor fordított a helyzet. A binokuláris látás kialakulása és fejlődése kora gyermekkorban, megfelelő vizuális körülmények között kezdődik, és 8- 9 éves korban fejeződik be (5, 6). A vizuális érettség elérése után a kétszemes látás átmeneti zavara nem bontja meg a binokularitást az esetek nagy részében (2, 3). Hosszabb idejű (több évig, évtizedekig fennálló) egyszemes látás azonban szinte biztos, hogy valamilyen mértékben károsítja a binokuláris funkciókat (4). A binokularitásnak ez a károsodása jelentkezhet képszétcsúszásként, de extrém esetben manifeszt kancsalság is kialakulhat, ami akkor sem áll helyre, ha a két szem külön-külön 1,0-s vizussal rendelkezik, sőt zavaró kettőslátás kialakulása miatt a beteg rosszabbnak érzi látását, mint a műtét előtt, s foglalkozását sem tudja folytatni (1, 7). Ilyen esetben kancsalságellenes műtét után is csak hosszabb idővel áll helyre a binokularitás. Eseteinkben hasonló zavar a binokularitásban nem fordult elő. Ennek oka abban kereshető, hogy egyrészt a két szem mű-I. táblázat: Pszeudofákiás szemek korrekció nélküli távoli, valamint optimális korrekcióval mért távoli és közeli látásélessége. I.táblázat: Pszeudofákiás szemek korrekció nélkül távoli, valamint optimális korrekcióval mért távoli és közeli látásélessége. Távoli látásélesség Korrekció nélkül Optimális korrekcióval 0.1 - 0.3 0.3 - 0.6 0.6 - 1.0 9 szem 2 7 szem 44 szem 10 szem 70 szem Közeli látásélesség Csapody VI. 2 szem Csapody V. 20 szem Csapody IV. 58 szem tétje között nem telt el túl sok idő, illetve a második szem a hályog kialakulásáig részt vett a kétszemes együttlátásban, másrészt pedig a kétoldali pszeudofákia eredményeként a két retina nagyon hasonló képet kap és ez megkönnyíti a fúziót. Irodalom 1. Donén W: Binocularfunction bei einseitigen Pseudophaken, Kiin. Monatsbl. Augenheilkunde 185, 250 (1984). 2. Eustis H, Parks M: Acquired Monofixation Syndrome, J. of Ped. Ophthalm. Strab. 26, 169 (1969). 3. Higham V: Stereopsis and aniseikonia in unicolar aphakia, Br. J. of Ophthalmology 61, 30 (1977). 4. Nádrai Á, Tóth M: A kétszemes látás helyreállítása cornea lencsével egyoldali aphakiás betegeknél, Szemészet 116, 247 (1979). 5. Noorden G: Klinische Aspekte der Deprivations-amblyopie, Kiin. Monatsbl. Augenheilkunde 173, 464 (1978). 6. Pratt-JohnsonJ, Tiltson G: Unaliateral Congenital Cataract: Binocular Status After Treatment, J. of Ped. Ophthal. Strab. 26, 72 (1989). 7. Römhild H, Schlote W, Kiihnrich E: Zur Qualität des stereoskopischen Shens bei Kunstlinsentragern, 2. Kongress der Deutschen Gesellschaft für Intraokularlinsen Implantation, Ferdinand Enke Verlag Stuttgart 147 (1989).
