Szemészet, 1990 (127. évfolyam, 1-4. szám)
1990-05-01 / 2. szám
A hibaszámokat az egymás mellé került korongok sorszámkülönbségeinek összege adja, ezt ábrázoljuk a teszt értékeléséhez használatos sémán. A diszkriminációs zavar számszerű értékét az összhibaszám fejezi ki; ennek korcsoportonkénti normál eloszlását Verriest és mtsai közölték nagyszámú egészséges, normál színlátású egyénen végzett vizsgálataik alapján; eredményeik viszonyítási alapul szolgálnak [9]. A színdiszkrimináció teljes hiányának megfelelő, random kirakás átlaghibaszáma 1202, görbéje a minták négy dobozra való elosztása miatt nem egyenletes, ezt az értékeléskor figyelembe vesszük (2. ábra) [10]. A diszkriminációs zavar kvalitatív jellemzésére a hibaszámok korongok szerinti megoszlását mutató görbe ad lehetőséget. A hibaszámok megoszlásának egyenletessége vagy halmozódásuk bizonyos konfúziós zónákban sokszor már az ábra megtekintésekor szembeötlő. Felmerült azonban a követelmény, hogy e görbék polaritását, tengelyállását és ennek szignifikanciáját egzakt matematikai formában írhassuk le. Számos próbálkozás [3, 6, 8, 11] után több szerző [1, 10, 12] a Fourier-analízis alkalmazásában találta meg ennek lehetőségét. A módszer leírása A harmonikus (Fourier-) analízis alapján egy tetszőleges görbét különböző fázisú és amplitúdójú sinus-görbék véges összegével közelíthetünk [2]. 85 mintából álló görbénk esetében: S(i) = Au + 2 A„cos ( 2 Tin -i 85 1) Ennek eltérése az eredeti görbétől akkor minimális, ha 85 i = 1 (2) An = / я2п + Ь2« és <pn = atn ■ an (2)-ben E(i) az eredeti hibaszámok, an és bn pedig a-n — 1 85 85 У', E(i)cos г = 1 2 nn ■i ~~8fT~ 85 5ft = —2 K(i)sin i = 1 2 an ■i 85 Az egyes Fourier-együtthatók (An) amplitúdója az и-fázisú polaritás mértékét, tpn fázisszög ennek irányát adja meg. Az In — ArJA , harmonikus indexek a polaritás szignifikanciáját fejezik ki [10]. Commodore—64-re szerkesztett számítógépes programunk az FM—100 teszt komplex analízisét lehetővé teszi (3. ábra). A vizsgált egyén által kirakott sorszám-sorrend begépelése után először elvégzi a score-számítást, majd a kívánt számú — általában 10 — Fourier-együttható meghatározását. Ezután képernyőre rajzolja vagy kinyomtatja az eredeti görbét, vagy ennek n számú Fourier-együtthatóból alkotott közelítését. A beteg és a vizsgálat legfontosabb adataival együtt lemezre vihetjük a Fourier-együtthatókat, így a vizsgálat eredménye 85 szám helyett 10 adatpár formájában tárolható, és további feldolgozás céljából bármikor behívható. A feldolgozás történhet különböző szempontok szerinti kigyűjtés formájában. 98
