Szemészet, 1990 (127. évfolyam, 1-4. szám)
1990-02-01 / 1. szám
Szemészet 127. 37—39. 1990. A Fővárosi Tanács István Kórház-Rendelőintézet (főigazgató: Podhorányi György) szemészeti osztályának (főorvos: Medgyaszay Attila) közleménye Mezopikus körülmények és a mélységlátás teljesítőképessége KÁLMÁN ZSUZSANNA A Nemzetközi Világítástechnikai Társaság az egyes nemzeti társaságokon keresztül felmérést végzett arról, hogy milyen fényerejű legyen a látóélesség vizsgáló táblák megvilágítása; mennyi fényre van szükség az egységnyi — azaz 5/6 — látóélesség vagy a teljes látóélesség (5/5<?) meghatározásához. A kérdés egyik aspektusa az, hogy amennyiben a megvilágítás a jelenlegi normáink szerint marad, úgy a szürkületi látási teljesítményt rosszabbnak mérjük, mint amilyen valójában. Vizsgáltuk, hogy a mélységlátás vonatkozásában mi e téren a helyzet. Célunk volt, hogy összehasonlítsuk fotopikus és mezopikus körülmények között a mélységlátási teljesítményt. Fokozatosan csökkenő fényerősség mellett, különböző megvilágítási szinteken vizsgáltuk a mélységi különbségek felismerhetőségét. Az élet valós körülményei között gyenge megvilágításnál, kontrasztszegény tárgyakat látunk, amelyeket fel kell ismerni. Pl: éjszakai gépjárművezetéskor 10—15 lux az út megvilágítása; a gépkocsivezető látását fényszóróinak fénye és az út megvilágítása állandóan mezopikus tartományban tartja [1]. Az azonnali vagy momentán adaptáció a mezopikus látás tartományában működőképes. A világossághoz alkalmazkodott állapot után pár perc szükséges a szürkülethez való alkalmazkodáshoz, amint azt nyctometerrel nyert adatok bizonyítják t2» 4, 5]. Tekintettel arra, hogy idős korban romlik a momentán adaptáció, jelen munkánkban 40 év alattiakat vizsgáltunk. Vizsgálatok 50 emmetropiás egyént vizsgáltunk, az átlagéletkor 35 év. Kontroll csoportként 60 emmetropiás egyén fotopikus körülmények Között mért mélységlátási értékei szerepeltek, átlagéletkoruk 38,8 év. A vizsgáltak fotopikus és mezopikus látóélességét l,0-nek mértük [7]. Módszer A látóélességet Kettessy táblán, a mélységlátást Howard—Dolman készülékkel határoztuk meg: a Howard—Dolman készülék háromdimenziós teszt; két függőleges pálca egymáshoz viszonyított távolsága méri a mélységlátást [8]; a megvilágítás 900, 600, 200, 90 és 10 lux volt. Az egyes megvilágítási szintek között 1 perc után határoztuk meg a mólységlátást. Eredmények és megbeszélés Eredményeinket az I. és a II. táblázatban foglaltuk össze. Vizsgálatainkból arra következtetünk, hogy nem a megvilágítás fokozása jelenti a szemnek a legnagyobb teljesítményre való törekvést. A megvilágítás bizonyos határig való csökkentésekor is megmarad a mélységlátási teljesítmény. A 90 luxnál mért teljesítmény megegyezik a 900 luxnál mérttel. A különbség a fotopikus körülmények között mért 0,76 cm mélységlátási érték és a mezopikus állapotban mért 0,95 cm között van. 37
