Szemészet, 1990 (127. évfolyam, 1-4. szám)
1990-02-01 / 1. szám
elérhető, hogy PERG és VEP vizsgálatokhoz egyaránt alkalmas méretű stimulust használjunk [20, 25, 26, 34]. Megfelelő fényerő alkalmazása esetén elkerülhető, hogy ne fokális ERG-t vezessünk el ami a retina photoreceptor és bipoláris sejtjeinek rétegeiben keletkezik [17]. ERG technikával lehetőség van az ideghártyát globálisan érintő betegségek kizárására, így nagy valószínűséggel ki lehet szűrni azokat a betegeket, akiknek csak a fovea tája vagy a látóidege beteg; ugyanis ezeket a betegeket hagyományos ERG technikával vizsgálva kóros eltérést nem tapasztalunk. Amennyiben a PERG vizsgálatok során kóros válaszokat kapunk, meg kell állapítanunk, hogy a csökkent ganglionsejt aktivitást maculopathia következményeként létrejövő ganglion-sejtpusztulás okozza-e, vagy az elváltozás hátterében esetleg egy látóidegsorvadás következtében létrejövő retrográd degeneráció [2, 9, 12, 15, 23, 31]. Amennyiben a patológiás PERG válaszokat egy kezdődő maculopathia okozza, nem biztos, hogy a ganglionsejtek pusztulása felelős a patológiás válaszokért. Hiszen ha ilyen esetekben akár a csapok, akár a bipoláris sejtek rétegében fordul elő a laesio, a ganglionsejtek nem kapnak „trigger” impulzusokat, így ki se mutatható a működésük. Mivel maculopathiák esetén az ideghártya felületének csak nagyon kis része érintett, ilyen esetekben hagyományos ERG vizsgálattal nem állapítható meg a csap aktivitás csökkenése, ezért az sem állapítható meg, hogy a retina melyik rétege felelős a patológiás válaszokért. Kezdődő maculopathiák esetén a szimultán rögzített kérgi kiváltott válaszok vagy normálisak, vagy csak mérsékelten patológiásak [1, 7]. ezért a folyamat jellegéről nem szolgáltatnak kellő információt. PERG módszerrel kezdődő maculopathia 1,0 látásélesség esetén is megállapítható. Amennyiben a látóideg betegségeiben végzünk PERG és szimultán VEP vizsgálatokat, megállapítható, hogy a látóideg érintettségén túl a ganglionsejtek rétegében is van-e degeneráció [4, 8, 9]. Ezzel a módszerrel pl. sclerosis multiplexes betegek vizsgálata esetén, akiknek a látóidegjén körülbelül 90 %-ban vannak demyelinizációs plaque-ок, lehetőség nyílik annak megítélésére, hogy a demyelinizáció mellett milyen mértékű az axonális degeneráció. Mivel az axonális degeneráció az idő múlásával retrográd ganglionsejt-pusztulást okoz, lehetőségünk van annak megítélésére, hogy milyen mértékű a degeneráció. Amennyiben a látóidegen csak demyelinizáció van, akkor normális PERG válaszokat rögzíthetünk. Ha patológiás PERG jeleket rögzítünk ebben a betegségcsoportban, ez nagy valószínűséggel arra utal, hogy a demyelinizáció mellett elkezdődött a látóideg degenerációja is [4, 8]. Az ismertetett vizsgálati módszer viszonylag gyors, a beteget nem terheli meg. Olyan betegségek diagnosztikájában alkalmazva, melyek a maculatájat és/vagy a látóideget érintik, lehetőség van arra, hogy az eddigi elektrofiziológiai módszereknél pontosabb diagnózisokat kapjunk vagy esetleg olyan diagnózist állítsunk fel, melyre eddig sem elektrofiziológiai, sem más módszer segítségével nem volt mód. Összefoglalás A retina ganglionsejtrétege noninvazív elektrofiziológiai módszerrel csak az utóbbi években elterjedőben levő sakktábla-mintaváltásos ingerléssel vizsgálható. Ilyen stimulációs technika alkalmazása lehetővé teszi, hogy az így nyerhető elektroretinogramok rögzítésével egyidőben a látókérgi kiváltott potenciált is regisztráljuk. A két elektromos jel tulajdonságai jellegzetesen változnak különböző szem- és látóidegbetegségek esetén, ami az eddigi elektrofiziológiai 26
