Szemészet, 1990 (127. évfolyam, 1-4. szám)

1990-11-01 / 4. szám

Eredmények A mucopolysaccharidosis I. (Hurler-syndroma) és II. Hunter-syndroma) típusában a legjellegzetesebb eltérésnek a nagyszámú cytoplasmatikus vacuo­­lum megjelenését találtuk, melyek egyaránt előfordultak a kötőhártya hám­sejtjeiben, fibroblastjaiban és a capillarisok endothelsejtjeiben is. A hámsej­tekben lévő vacuolumok (I. ábra) különböző méretűek (többségük 0,5—0,1 gm átmérőjű), egyrétegű unit membránnal határoltak, belsejükben finom fib­­rillogranularis anyag található. A subepithelialis kötőszöveti sejtek cytoplas­­májában is nagyszámú vacuolum foglal helyet (2. ábra). A fibrillogranularis anyag mellett egyes esetekben amorph, granularis vagy membranozus mye­­linfigur képletek láthatók (3. ábra). A vacuolumok valószínűleg a Golgi-appa­­rátusból keletkeznek lefűződés útján (4. ábra). MPS I. típusában egyes fibro­­blastok ballonszerűen kitágulnak a vacuolumok hatalmas mérete következ­tében, más esetekben az endoplasmás reticulum ultrastruktúráját is megvál­toztatta a felszaporodott fibrillogranularis anyag (5. ábra). MPS II. típusában a Hurler-syndrománál talált extrém mértékű fibrillogranularis anyagfelsza­­szaporodás, illetve a hatalmas, ballonszerű óriás vacuolumok kialakulása nem fordult elő. A betegeinknél végzett enzymvizsgálatok eredményét az I. táblázat mutatja. III. típusú mucolipidosisos betegeinknél a kötőhártya hámsejtjeiben (6. áb­ra) és fibroblastjaiban (7. ábra) hasonlóképp számos intracytoplazmatikus inclusio látható. A vacuolumok tágult lysosomáknak felelnek meg, mucopoly­­saccharidokat is tartalmaznak, a párhuzamosan vagy koncentrikusan elrende­ződött lamellák főként lipidtartalmúak. 2 betegünk leukocyta homogeniza­­tumból és szérumból végzett enzymvizsgálatainak eredményét a II. táblázat­ban foglaltuk össze. 1. ábra. Nagyszámú, különböző méretű vacuolum a hámsejtekben. MPS I. 7000 X 208

Next

/
Thumbnails
Contents