Szemészet, 1990 (127. évfolyam, 1-4. szám)

1990-08-01 / 3. szám

igénye fokozottabb. Belső labilitását jól kompenzálhatják a környezetébői származó pozitív visszajelzések. Az MMPI vizsgálat klinikai skálái a pszichoszomatikus betegségre jellemző profilgörbét mutatják [1]. Mindezek alapján a feltételezett patomechanizmus a következő:

tartós stressz fokozott

(terhesség és szomatizációs

megváltozott hajlam

nemi szerepek)

vazomotor instabilitás locus minoris

a chorioideában resistentiae

retinopathia centralis serosa Összefoglalás

A szerzők két, egymást öt évvel követő normális terhességben ismételten előforduló retinopathia centralis serosa esetét ismertetik. A betegség mindkét terhesség 7. hónapjában kezdődött, és a szülés után spontán, illetve másodszor kezeléssel még a szülés előtt gyógyult. Feltételezték, hogy a megbetegedések hátterében a terhesség okozta hormonális és hemodinamikai változások mellett a graviditás által kiváltott pszichés tényezők állnak, ezért a személyiségstruktúrát MMPI és Rorschach tesztekkel vizsgálták. Az eredmények alapján a nemi szerepek terhesség alatti megváltozását —- mint tartós stresszt — tartják a vazomotor instabilitást kiváltó döntő kóroki tényezőnek, mely fokozott szomatizációs hajlam és veleszületett Bruch membrán defektusok megléte esetén retinopathia centralis serosa kialakulásához vezethet.

IRODALOM: 1. Bagdy E., Pressing L., Bugán A., Zétényi T.: Az MMPI próba: elmélet és alkalmazás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986. — 2. Balacco-Qabrieli, C., Asciano, F., Beibaldi, A., Santoro, M.: Ophthalmologica (Basel) 181, 251 (1980). — 3. Bedrossian, R. H.: Amer. J. Ophthalmol. 78, 152 (1974). — 4. Chumbley, L. C., Frank, R. N.: Amer. J. Ophthalmol. 77, 158 (1974). — 5. Cruysberg, J. R. M., Deutman, A. F.: Brit. J. Ophthalmol. 66, 240 (1982). —6. Duke-Elder: System of Ophthalmology Vol. X. Kimpton London 1967. — 7. Fastenberg, D. M., Ober, R. R.: Arch. Ophthalmol. 101, 1055 (1983). — 8. Fastenberg, D. M., Fektenhour, C. L., Choromokos, E., Shock, D. E. : Amer. J. Ophthalmol. 89, 362 (1980). — 9. Horniker, E.: Klin. МЫ. Augenheilk. 98, 487 (1937). — 10. Klien, В. A.: Amer. J. Ophthalmol. 51, 231 (1961). — 11. Lipowski, Z. J., Kiriakos, R. Z.: Psyohosomaties 12, 398 (1971). — 12. Potts, A. M.: Trans. Amer. Acad. Ophthal. Otolar. 70, 1058 (1966). — 13. Salacz Gy., Iván L., Szabados E., Vámos R.: Szemészet 123, 189 (1986). — 14. Sie—Böen—Lián: Ophthalmologica (Basel) 148, 263 (1964). — 15. Vincze P., Wildmann M., Czuczi M., Korompai K.: Szemészet f24, 209 (1987). — 16. Werry, H., Arends, C.: Klin. МЫ. Augenheilk. 172, 363 (1978). — 17. Wolkowicz, M. I.: Amer. J. Ophthalmol. 42, 531 (1956).

Vincze P., Wildmann M., Tóth I.: Repeated occurrence of serous central retinopathy in pregnancy

In two normal pregnancies with an interwal of 5 years serous, central retinopathy occurred. The alteration started in the seventh month of both pregnancies and ceased after delivery in the first case spontaneously, in the second in the course of treatment before delivery. It was suggested that not only changes of the hormonal and haemodynamic system but psychic factors caused also by pregnancy may be in the background of the disease. Therefore the structure of personality was examined by MMPI and Rorschach tests. According to the results the change of sexual roles in pregnancy — as a prolonged stress — is suggested as trigger mechanism which is the main cause of vasomotor instability which leads to the development of central serous retinopathy in case of increased somatic susceptibility and existence of congenital Bruch membrane defects.

terhesség alatti hormonális és keringési változások

190