Szemészet, 1990 (127. évfolyam, 1-4. szám)
1990-08-01 / 3. szám
Szemészet 127. 173—175. 1990. Az Orvostovábbképző Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Brooser öábor egyetemi tanár) közleménye Pozicionáló párna ablatios betegek postoperativ kezeléséhez HATVANI ISTVÁN, BEOOS1E GÁBOR Az ablatio retinae megoldására alkalmazott eljárásokat forradalmasította a különböző gázok (SF« , C2Fe ,C3F8 ) használata [1, 2], majd a vitrectomia [3]. Az endocularis tamponád a vitreoretinalis műtétek után sem maradhat el, ha a retinán szakadások vannak. Azt is mondhatnánk, hogy a belső tamponád elengedhetetlen feltétele a sikernek. Általában ilyenkor is lassan felszívódó gázok vagy nem felszívódó anyagok, leggyakrabban szilikonolajok fizikai tulajdonságait használjuk ki [6]. A befecskendezett gáz, vagy olaj a szem belsejében lévő folyadék fölött helyezkedik el, ezért a műtét során és után speciális módszerek alkalmazására van szükség, ha sikert akarunk elérni. Természetes, hogy a szakadások belső tamponálása akkor tökéletes, ha a gáz vagy az olaj teljesen kitölti az üvegtesti teret. Ezt nem könnyű elérni, ha a túltöltéssel járó komplikációkat is el akarjuk kerülni. A gázzal történő műtétekhez alkalmazott peroperatív technikai felszerelések közül a rotációs ágy [5] használata, amin a beteg műtét közben hason fekszik, az operatőr pedig alulról manipulál, számunkra túlságosan drága és szükségtelen. A postoperativ pozicionálás alapelve az, hogy a subretinalis folyadék a szakadáson át az üvegtest felé tudjon ürülni, miközben a belső tamponálásra használt anyag úgy helyezkedik el, hogy ezt a folyamatot segítse. A betegség természetéből adódik, hogy miután a subretinalis folyadék kiürült, akár az üvegtesti tér felé, akár a sclerán ejtett punctios nyíláson át kifelé, a szembe juttatott anyag a szakadást mindaddig tamponálja, amíg a cryo-, vagy photo-coagulatio permanens zárást nem biztosít. A hason fekvés (prone position) különösen gyakori kívánalom. Erre külön ágyat is szerkesztettek [4], mivel a hagyományos betegágy kényelmetlen és a szabad légzés nem biztosítható akkor, ha a beteg valóban úgy helyezkedik el, hogy' a szem néző vonala függőleges. Klinikánk profiljából adódóan az ablatio retinae gázzal történő megoldása egyre szaporodik; évenként több, mint ötven vitrectomiát is végzünk. Nem lehetett elkerülni, hogy a betegek pozicionálására olyan megoldást találjunk, ami mindenki számára elérhető és a műtéti eredményt javítja. A speciálisan kiképzett párnákat az alábbiakban ismertetjük. Elsődleges szempont az volt, hogy a betegek számára akár fekve, akár ülve olyan kényelmes támaszt biztosítsunk, amivel több órán át is változatlan testhelyzetben tudnak maradni. Ehhez megfelelő párnaformát kellett kialakítani. Fekvő helyzetben a hagyományos betegágyba a mellkas alá olyan párnát helyeztünk, ami a has szintjétől a nyak irányába enyhén emeli a felsőtestet. A könyöklő karok számára ívesen kiképzett hely szabadon maradt. A homlok kiemelését henger formájú támasszal értük el (1/a—b ábra). Mivel nem a hason fekvésnek, hanem a lefelé tekintő pozíciónak van döntő jelentősége, a párnákat asztal melletti ülő testhelyzethez is kialakítottuk. A homloktámaszt változatlanul hagytuk, a könyök és alsókar kényelmét külön olyan párnákkal biztosítottuk, melyek a merev és kemény asztallap okozta kényelmetlenséget kompenzálták (2la—b. ábra). 173
