Szemészet, 1990 (127. évfolyam, 1-4. szám)

1990-08-01 / 3. szám

Szemészet 127. 159—162. 1990. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Kovács Bálint egyetemi tanár) közleménye Térlátásvizsgálat számítógéppel generált random—dot sztereogramok segítségével TÖRÖK BÉLA A térlátás képességének megértésében a sztereoszkóp felfedezése (Wheatstone 1838) alapvető fontosságú volt, hiszen ekkor sikerült először kétdimenziós képek segítségével a sztereolátás érzetét kelteni [18]. Egészen az 1960-as évek elejéig úgy tűnt, hogy a térlátás klasszikus modellje, ahogy azt Ogle tanulmányaiban összefoglalta, minden tekintetben elfogadható magyarázatot nyújt a térlátás mechanizmusára [13, 14]. Julesz 1960-tól megjelent, random-dot sztereogramokkal kapcsolatos pub­likációi után csakhamar nyilvánvalóvá vált, hogy a térlátás jelenségének klasszikus teóriáját módosítani kell, ugyanis az addig használt modell segít­ségével a random-dot sztereoképek érzékelésének mechanizmusa nem volt megmagyarázható [6, 7]. Míg Ogle, összefoglalva az 1960-as évek elejéig végzett kutatások tapasz­talatait, abból indult ki, hogy térlátás létrejöttéhez kontúrok érzékelése az egyik előfeltétel, addig Julesz bebizonyította, hogy egy objektum térbeli helyzetének és szubjektív kontúrjainak érzékelése olyan esetben is lehetséges, mikor monokulárisan látható kontúrok nem érzékelhetők. Ez a felismerés az addigi térlátáselméletek alapelvét döntötte meg, ugyanis úgy tartották, hogy alakfelismerés nélkül sztereolátás nem jöhet létre. A Julesz által kifejlesztett sztereogramok úgy állíthatók elő, hogy két egy­mással korreláló pont-, vagy vonalmintával véletlenszerűen kitöltött ábrán, melyet a bal és a jobb szemre vetítünk, az ábra egy meghatározott részét (a sztereoszkópikusán látható területet) a vízszintes síkban ellentétes irány­ban kismértékben eltoljuk. Az ily módon létrejött ábrákat hívjuk „random­­dot” sztereogramoknak. Elsősorban Julesz, valamint Hubel és Wiesel kutatásai alapján bebizonyosodott, hogy a sztereolátás egy rendkívül komplex és igen nagyfokú kortikális feldolgozást igénylő feladat [1, 4, 5, 8, 9, 12, 16]. Random-dot sztereogramokkal lehetőség nyílik a térlátás célzott vizsgála­tára, mivel a rajtuk levő ábrák csak sztereoszkópikusán láthatók. Különösen fontos előnye ennek a technikának az, hogy vele a térlátás nem kooperáló betegeken, illetve állatokon is vizsgálható [3, 10]. Jelen közleményben egy általunk kidolgozott számítógépes random-dot sztereogramok előállítására szolgáló módszert mutatunk be. Anyag és módszer Kísérleteink során a random-dot sztereogramok készítéséhez PDP—i 1 (Digital Equipment) és IBM—PC kompatibilis számítógépekét használtunk. Az ábrák elő' állításának alapfeltétele egyenletes eloszlású 50% fekete és 50% fehér pontot tártál' mázó háttérfelület előállítása. Ilyen felület készítése egyszerűen megoldható úgynevezett „pseudo random number generator”-ok segítségével. Ez a legtöbb számítógép valamelyik programozási nyelvé­nek „beépített’ funkciója, de használatuk nem ajánlatos; általában nagyon kisszámú véletlenszámot állítanak elő (n-c 32767 v. n «=: 65536), másrészt a keletkező véletlen­szám szekvenciák ismétlődnek is, mely zavaró mintázat képében jelenik meg azábrákon. Tekintettel arra, hogy az általunk előállított sztereoszkópikus ábrák kb. 50000 kép­elemből állnak, ezért az ilyen véletlenszám generátorok használata szóba sein került. 159

Next

/
Thumbnails
Contents