Szemészet, 1989 (126. évfolyam, 1-4. szám)
1989-02-01 / 1. szám
Eredményeink A vizsgált 20 esetünkben a szemnyomás pupillatágítás után minden esetben 20,0 Hgmm alatt volt. Egyik idős betegünknél a Pm ophth. eltérés meghaladta a 10,0 Hgmm-t így az értékeléskor csak 19 esetet vettünk figyelembe. Az 5 ml 10%-os Fluoreszcein injekciót bóluszban átlag 3,8 másodperc alatt adtuk be. Az érhártya kezdeti fluoreszcein telődése 10 esetben irregularis volt (1. ábra). A késői vénás fázisban minden esetben egyenletes háttér-fluoreszcenciát észleltünk. A vizsgáltak életkora és a choriocapillárisok kora irreguláris fluoreszcein telődésének mértéke között negatív korreláció áll fenn (r= —0,76; p < 0,01). 19 eset alapján, az egyenletes háttér fluoreszcencia a kezdeti fluoreszcein telődést követően átlag 1,6—0,36 másodperc alatt alakul ki. A kezdeti irreguláris hátté-fluoreszcencia korcsoport szerinti eloszlását az 1. táblázatban foglaltuk össtfe. A táblázat alapján megállapítható, hogy a choriocapillárisok irreguláris fluoreszcein telődése csak fiatal korban tekinthető fiziológiás jelenségnek. I. táblázat Életkor Esetszám Irreguláris háttér-fluoreszcencia 20—40 év 6 2,91 + 0,67 sec. 41—60 év 9 1,39 + 0,58 sec. 60 év felett 4 0,0 sec. Megbeszélés Megfigyelésünk megegyezik a korábbi irodalmi adatokkal, mely szerint a choriocapillárisok fluoreszcein telődése fiziológiás körülmények között is irreguláris lehet a korai fázisokban. A szimpatikus innervációval rendelkező érhártya vérkeringése, autoregulációja nem lévén, passzívan követi a szemnyomás és a vérnyomás változásait [9, 11]. Kórosan csökkent perfúziós nyomás esetén fluoreszcein fundus angiográfiával, az érhártya késleltetett és irreguláris kezdeti fluoreszcein telődését észleljük. Amennyiben a perfúziós nyomáscsökkenés nem kifejezett, az autoregulációval rendelkező ideghártya artériás vérkeringése nem változik. Az utóbbi esetben az angiogramm alapján nem dönthető el, hogy az érhártya kezdeti, irreguláris fluoreszcein telődése fiziológiás jelenség-e, vagy kórosan csökkent perfúziós nyomás következménye. A vizsgált eseteink alapján elmondhatjuk, hogy a choriocapillárisok irreguláris fluoreszcein telődése csak fiatal korban tekinthető fiziológiás jelenségnek. Idősebb korban ilyen esetben mindenképpen gondolnunk kell emelkedett szemnyomásra és/vagy kórosan csökkent arteria ophthalmica vérnyomásra. összefoglalás A szerzők 19 egészséges, különböző korú egyénen végeztek fluoreszcein fundus angiográfiát és ophthalmodynamometriát. Megállapították, hogy normális szemnyomás és ODM érték mellett a choriocapillárisok irreguláris fluoreszcein telődése és a vizsgált személy életkora között negatív korreláció áll fenn (r= —0,75; p < 0,05). Munkájuk alapján felhívják a figyelmet arra, hogy fiatal 57
