Szemészet, 1989 (126. évfolyam, 1-4. szám)
1989-02-01 / 1. szám
Szemészet IÄ6. 55—58. 1989. A Fővárosi Tanács V. tí. István Kórház- Rendelő intését (főigazgató főorvos : Podhorányi Oyörgy) Merényi Gusztáv Kórháza Szemészeti Osztályának (főorvos: Uzonyi György) közleménye A choriocapillárisok irreguláris fluoreszcein telődése az életkor függvényében LEISZTER FEREN-C A fluoreszcein fundus angiográfia technikájáról és értékeléséről hazánkban elsőként Brooser (1972) és Bölcs (1975) számoltak be. Az érhártya vérkeringésének fluoreszcein fundus angiográfiás vizsgálatát megnehezíti egyrészt, hogy a pigment epitelium elnyeli az emittált fluoreszcenciát, másrészt a choriocapillárisokon keresztül extra vazális térbe áramlott fluoreszcein eltakarja az ér hártya mélyebb rétegeit [2]. Az érhártya anatómiáját és ebből eredően vérkeringésének sajátosságait a hazai szerzők közül Talcáts [12] foglalta össze. Ismereteink szerint az érhártya vérkeringése, autoregulációja nem lévén, passzívan követi a szemnyomás és a vérnyomás változásait. Emelkedett szemnyomás [3, 4, 7 10], illetve az arteria ophthalmica kórosan csökkent vérnyomása esetén [8] az érhártya vérkeringése meglassúbbodik. Normális perfúziós nyomás mellett az érhártya artériák fluoreszcein telődése kb. 0,5 sec-mal megelőzi az ideghártya arteria telődését. A choriocapillárisok fluoreszcein telődése az ideghártya artériás fázisának az elején kezdődik. A telődés kezdetben mozaikszerű. A telődött és a nem telődött területek határa éles [1]. Ez az irreguláris telődés néha másodpercekig is észlelhető, mely után alakul csak ki az egyenletes háttér-fluoreszcencia. Az érhártya irreguláris fluoreszcein telődése reprodukálható. A késői vénás fázisra a homogén háttérfluoreszcencia pettyezettnek adja át helyét, mely nem az erekből, hanem az extravazális fluoreszcenciából ered. Jelentős mértékű szemnyomás emelkedéskor [3] a megnyúlt kar-retina idő mellett az érhártya fluoreszcein telődése az ideghártya arteria fluoreszcein telődéséhez képest is késleltetett. Az érhártya irreguláris fluoreszcein telődése ilyen esetben kifejezettebbé válik. Osztályunkon a rutin FLAG vizsgálatok során 1/sec sorozatfelvétellel, főleg fiatal betegeinkénél, gyakran észleltük az érhártya másodpercekig tartó, irreguláris fluoreszcein telődését. Ezért FLAG vizsgálatainkat ophthalmodynamometriával egészítettük ki. Munkánk célja volt megállapítani, vajon a betegek életkora és a choriocapillárisok esetenként kimutatható és reprodukálható korai irreguláris fluoreszcein telődésének mértéke, és a vizsgált személy életkora között kimutatható-e összefüggés. Beteganyag és módszer 20 nem diabeteszes, nem hipertóniás szemészeti szempontból is egészséges különböző korú személyt vizsgáltunk. A legfiatalabb 25, a legidősebb 82 éves volt. A fluoreszcein fundus angiográfiát Retinophot 211 készülékkel végeztük. A készülékbe házilag digitális kvarc stopperórát építettünk be, s ezzel mérni tudtuk a fluoreszcein iv. adminisztrációjának az idejét is. FLAG-vizsgálat után a szemnyomást applanációs tonométerrel, az artéria ephthalmica vérnyomását Bailliart-féle ephthalmedynamometerrel mértük. Kiértékelésnél csak azokat az eseteket vettük figyelembe amelyeknél a szemnyomás nem érte el a 20,0 Hgmm-t, illetve a Pm opth. eltérés nem haladta meg a Weigelin féle normális értékhez viszonyítva a 10,0 Hgmm-t. Eredményeink kiértékelésénél a Student féle ,,t” próbát alkalmaztuk. 55
