Szemészet, 1989 (126. évfolyam, 1-4. szám)
1989-02-01 / 1. szám
Megbeszélés Az ép szemhéjemelő izom szerkezete és ultrastructurája a szervezet más harántcsíkolt izmaihoz hasonló. Az intermuscularis kötőszövetben meglehetősen dús velős és velőtlen ideghálózat mutatható ki. Sem az idegekben, sem a mozgató idegvégződésekben kóros, vagy az o. sy.-ra specifikus elváltozást nem találtunk. A fibrillaris állomány megkevesbedését, a rostszerkezet pusztulását valamennyi anyagunkban megtaláltuk. Az izom eredeti szerkezete gyakran csak foltokban volt felismerhető. A Z-vonal anyagából származó, szabályos négyzetrácsos szerkezetet mutató pálcaképződést többször megfigyeltünk. A kerek, vagy ovalis cytoplasma testeket finom filamentumok veszik körül, amelyek a környező izomrostokba követhetők, ill. a miofilamentumok folytatásainak tekinthetők. A citoplazmatest területében az izomszerkezet nem ismerhető fel, a környező izom atrofiás, a Z-csíkok vagy hiányoznak, vagy töredezettek. A szomszédos mitochondriumok is károsodtak. A változatos megjelenési formájú, kristályos szerkezetű képletek leginkább a subsarcolemmalis régióban találhatók. A pálcákat újabban a miofilamentumokból származtatják. A kb. 500—600 A átmérőjű, membránnal határolt tubuloreticularis structurákat enyhén elektrodens, finoman szemcsés anyag tölti ki. A kísérletes vizsgálatok arra mutattak, hogy a tubulusok különböző behatásokra bekövetkezett sejtreakciók termékei. Gyakran láttunk óriás mitochondriumokat a cristak hipertrofiájával és duzzadásával, valamint ozmiofil zárványokkal. A zárványok egy része szabályos kristályos szerkezetet mutat. A glikogén felhalmozódás Neville által leírt négy típusát mi is megtaláltuk. Valamelyik típust a készítmények túlnyomó részében sikerült kimutatni. A rendkívül változatos alakú és elrendeződésű tubulusok mind a sarcolemmában, mind az izomrostok között megtalálhatók. Az intermuscularis kötőszövet elsősorban kollagén rostokból van felépítve, melyek közé rugalmas rostok keverednek. Az izomzat között mind finomabbá váló kötőszövetes sövényekben az argyrophil rostok mennyisége fokozatosan növekedik. Krónikus degeneratív izombetegségekben a harántcsíkolt izomzatban leírt elváltozásokat a szerzők túlnyomó része nem tartja az egyes betegségekre jellegzetes elváltozásoknak. Ezen kóros képződmények jó része az öregedő izmokban is megjelenik. Valamennyi készítményünk gondos vizsgálata után mi is egyértelműen kijelenthetjük, hogy csak az o. sy.-ra specifikus elváltozást a szemhéjemelő izomban nem találtunk. Összefoglalás Oculopharyngealis szindrómában szenvedő 4 beteg musc. levator pp. sup.-át vizsgáltuk elektronmikroszkópos módszerrel. Az izomdarabokat a betegség miatt keletkezett ptosis operálása (Blaskovics-módszere) közben nyertük. Az idegrostokban és idegvégződésekben kóros elváltozást nem találtunk. A sarcolemmában és az izomzatban a rostszerkezet pusztulását, a Z-rost anyagából származó pálcikákat, citoplazmatesteket, kristályos szerkezetű képleteket, tubuloreticularis structurákat, kóros mitochondriumokat, valamint gliko25