Szemészet, 1989 (126. évfolyam, 1-4. szám)
1989-02-01 / 1. szám
A változatos elhelyezkedésű és alakú kristályos szerkezeteket sokszor sikerült kimutatni, rendszerint a subsarcolemmális régióban. A pálcikákat korábban a mitochondriumokból származtatták, valószínűbb, hogy myofibrillaris eredetűek. Sok jellegzetes szerkezetű cyoplasmatestet találtunk, elsősorban a sarcolemmában. A test területében az izomszerkezet nem ismerhető fel és a körülötte elhelyezkedő izomszövet is atrophiás. A környező mitochondriumok károsodtak. A testek keletkezési módja, kórélettani szerepe és összetétele még tisztázatlan. Myofilamentumokat és Z-vonal anyagot biztosan tartalmaznak. Tubuloreticularis structurákat csak keveset találtunk. Nagyságuk és alakjuk igen változatos. A tubulusok keletkezési módja és szerepe még nem ismert. Az egyenes szemizmokban sok mitochondrium mutatható ki. Gyakoriak a kóros elváltozások, a cristák proliferáltak és megduzzadtak. A legnagyobbakat az irodalomban is óriás mitochondriumoknak nevezik. A mitochondriumokban előfordulnak zárványok, melyek egy része kristályos szerkezetet mutat, Rombusz, négyzet vagy hasáb alakúak. Keletkezésüket a mitochondriumok degenerációjával hozzák kapcsolatba. A glykogénfelhalmozódás gyakori lelet. Az ún. szabad glykogén különböző nagyságú szemcsék alakjában látható a subsarcolemmális régióban és az izomrostok között. Nem ritka a glykogénszemcsék és tubularis szerkezetek együttes előfordulása. A leírt elváltozásokat Radnót és Varga az ép szemizmokban, Fehér (1980) az ép. m. orbicularis oculiban és sok szerző a legkülönfélébb izombetegségekben is megtalálta. Nekünk oculopharyngealis syndromában szenvedő betegek m. levator pp. sup.ban sikerült hasonló elváltozásokat kimutatni (Balaton, Valués Varga 1988). Mindezeket figyelembe véve nyugodtan állíthatjuk, hogy a talált elváltozások nem hozhatók okozati összefüggésbe. Az a tény, hogy ép izomban és fiatal korban is előfordulnak, keletkezésük és kórélettani szerepük tisztázása újabb vizsgálatokat tesz szükségessé. Összefoglalás A külső és belső egyenes szemizmok szerkezetét vizsgáltuk strabismus convergens és divergens eseteiben elektronmikroszkópos módszerrel. Az izomzatban és a sarcolemmában az izomzat diffúz, vagy foltos pusztulását, cytoplasma testeket, kóros és óriás mitochondriumokat, kristályos szerkezeteket, a Z-csík anyagából keletkezett pálcikákat, glykogénszemcséket, valamint tubuloreticularis structurákat mutattunk ki. A leírt elváltozások és a strabismus között okozati összefüggés nincsen. Tekintettel arra, hogy ép izomban, sokfajta izombetegségben is megtalálhatók, keletkezési módjuk és kórélettani szerepük tisztázására kiterjedt, újabb vizsgálatok válnak szükségessé. IRODALOM: Balaton, Cs., Valu, L. és M. Varga: Szemészet. Közlés alatt. 1988. — Benninghoff A.: Verh. Anat. Ges. 42,67 (1935). — Cheng-Minoda, K.: Zit. Zbl. Ophthal. 104,537 (1970/71). - Dtétért, S.: Invest. Ophthal. 6, 51 (1965). — Engel, W. К., Bishop, D. W. and D. W. Cunningham: J. Ultrastruct. Res. 31,507 (1970). — Fehér, J.: Kandidátusi értekezés. 1980. — Feneis, H.: Morph. Jb. 76,161 (1935). Hess, A.: Invest. Ophthal. 6,217(1967). — Martinez, A. J., Biglan.A. W. and D.A. Hiles: Arch. Ophthal. (Chicago) 98, 533 (1980). - Ingelmark, В. E.: Nord. Med. 45, 22 (1951). - Neville, H. E.: Saunders, Muscle Biopsy. London 1973. — Payne, С. M. and R. S. Curless: J. Neurol. Sei. 29, 311 (1976). — Radnót, M. és M. Varga: Szemészet 111,241 (1974). — Radnót, M. and P. Follmann: Amer. J. Ophthal. 78, 689 (1974). — Valu, L. és R. Flachsmeyer: Szemészet 103, 198 (1966). Л. Валу, Ч. Балатон, M. Варга: О тонкой структуре наружных и внутренних прямых глазных мышц при конвергентном и дивергентном косоглазии Методом электронной микроскопии авторы изучали структуру наружных и внутренних прямых мышц глаза при конвергентном и дивергентном косоглазии. В мышцах и сарколемме выявили следующие изменения: гибель мышц диффузного или пятнистого характера, цитоплазматические тельца, патологические и гигантские митохондрии, кристаллические структу-16 т
