Szemészet, 1989 (126. évfolyam, 1-4. szám)
1989-02-01 / 1. szám
Szemészet 126. 11-17. 1989. A Fővárosi Tanács V. В. Jahn Ferenc Kórház-Rendelőintézet (főigazgató: Radinszky József) Szemészeti Osztályának (főorvos: Valu László) és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 1. Szemklinikájának (igazgató: Varga Margit) közleménye A külső és belső egyenes szemizmok finom szerkezetéről strabismus convergens és divergens eseteiben VALU LÁSZLÓ, BALATON CSILLA és VARGA MARGIT A külső szemizmok ultrastructuralis szerkezetével foglalkozó irodalom meglehetősen szegényes (Dietert 1965, Hess 1967, Cheng-Minoda 1970, Radnótés Varga 1974, Martinez és mtsai 1980). A csontvázizmok kötőszövetének szerkezetét behatóan tanulmányozták Feneis és Вenninghoff1935-ben. Feneis mutatott rá, hogy az izmokhoz haladó ereket körülvevő kötőszövet megvastagodik. Mechanikus védőberendezésről van szó, amely felfogja az izomhullám által előidézett mozgásokat és az ér hosszabb szakaszára osztja szét. Hasonló viszonyokat talált Feneis a külső szemizmokban is. A korral járó elváltozásokat csontvázizmokon Ingelmark (1951) tanulmányozta. Valu és Flachsmeyer (1966) szemizmokon végzett fénymikroszkópos vizsgálataikban kimutatták, hogy a korral járó elváltozások az intermuscularis kötőszövet szaporodásában, valamint a rugalmas és rácsrostállomány csökkenésében jelentkeznek. Az izomzat megkevesbedik, helyét kollagén kötőszövet és zsírszövet foglalja el. Radnótés Varga — klinikailag ép egyenes szemizmokban — az izomrostok sorvadását, kóros mitochondriumokat, a Z-vonalak szétsugárzását, kristályos szerkezetű zárványokat, pálcikaképződést, a T-tubulusok burjánzását figyelték meg. Anyag és módszer A vizsgálatokat strabismus műtét közben nyert külső és belső egyenes szemizmokon végeztük. A betegek életkora 5—37 év között volt. A 12 anyag közül 10 a külső, 2 a belső egyenes izomból származott. Az 1X1 mm nagyságú szövetdarabokat 2,5 % -os glutaraldehydben történt rögzítés után araldytba ágyaztuk. Kontrasztfestés uranylacetáttal és ólomcitráttal. A metszés Reichert f. ultramikrotommal történt, a felvételeket JEM 7/A típusú elektronmikroszkóppal készítettük. Eredmények Az egyes izomrostokat sűrű kollagén és rácsrosthálózat veszi körül. A kollagén rostok túlnyomóan 660 A keresztperiódust mutatnak. Az 1000—1200 A periódusú „curly collagen” meglehetősen ritka lelet (1. ábra). Az izom működésében fontos szerepet játszó intermuscularis kötőszövetben helyezkednek el az idegrostok, az idegvégződések, az erek és a capillaris hálózat. Az izomrostok között dús ideghálózat mutatható ki. Velős és velőtlen rostok gyakran egymás mellett futnak közös, kollagén rostokból álló kötőszövetes burokban. A Schwann-plasma még az igen vékony, csak néhány tengelyfonalból álló idegrostocskákat is körülveszi. A mozgató idegvégződések a kötőszövet és a sarcolemma határán helyezkednek el (2. ábra). Az izomrostok pusztulását, a fibrilláris állomány megkevesbedését valamennyi anyagunkban kimutattuk. Az atrophia néha olyan mértékű volt, hogy az eredeti izomszerkezetet alig lehetett felismerni. Az atrophia gyakran csak kisebb-nagyobb foltokban jelentkezett. Előfordult, hogy a fibrillumok nyalábokra hasadoztak, kötegekbe rendeződtek és rendszerint elvékonyodtak (3. ábra). A Z-csík területe sok esetben beszűkült vagy kiszélesedett. A csík feltöredezése és az egyes töredékek eltolódása gyakori lelet. A Z-csík sokszor csak halvány vonal alakjában volt ábrázolható. 11
