Szemészet, 1988 (125. évfolyam, 1-4. szám)

1988 / 1. szám

életkor átlaga között azonban lényeges eltérés nem volt, a férfiaké 58,0, a nőké 59,3 év. Különbség mutatkozott a szaruhártya elváltozások különböző megjelenési formájának gyakoriságában a két betegcsoport között. Mindkét csoportban a keratitis dendritica volt a leggyakoribb, 77,68% illetve 65,85%. Csökkent könnytermelés esetében pedig a keratopathia punctata (21,95%; 14,87%) illetve az ulcus corneae (12,19%; 7,45%) alakult ki gyakrabban, a különbség azonban nem szignifikáns. (Az adatok a II. táblázaton láthatók.) A szaruhártya gyulladás kiújulásának gyakoriságát a két betegcsoportban a III. táblázat mutatja.

II. táblázat

A herpeses szaruhártya gyulladások különböző megjelenési formájának megoszlása normál és csökkent könnytermelés eseteiben

Normál

Csökkent

Forma

könnykönnytermelés

termelés

Keratitis dendritica

94

27

(77,68%)

(65,85%)

Keratitis punctata

18

9

(14,87%)

(21,95%)

Fekély

9

5

(7,43%)

(12,19%)

III. táblázat

A kiújulás gyakorisága herpes okozta szaruhárty gyulladásokban

Első

megbetegedés

Kiújulás

Normál könnytermelés

95

26

(78,5%)

(21,5%) p* = 0,302

Csökkent könnytermelés

28

13

(68,29%)

(31,5%)

* Nem szignifikáns

Normál könnytermelés esetén 78,5%-ban (95 eset) volt a gyulladás első megbetegedés, 21,49%-ban ismétlődött, míg csökkent könnytermelésű betegeinkben gyakrabban észleltünk recidivát, 31,51%-ban (13 eset), azonban a két arány közti különbség nemszignifikáns. Lényeges különbséget találtunk a két csoport gyógyulási ideje között. Az adatokat a IV. táblázat szemlélteti. Csökkent könnytermelésű betegeinkben a gyógyulási idő átlaga 18,1 nap, míg normál könnytermelés esetén 9,4 nap volt. A különbség szignifikáns, p< 0,001. Azonban, ha a műkönnyet a kezelés kezdetétől kapták a csökkent könnytermelésű betegek, a gyógyulási idő átlaga 10 napra csökkent és nem volt

25