Szemészet, 1988 (125. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 3. szám
megterhelést nem jelentő, akár ambulanter is elvégezhető noninvasiv eljárás. Azokban a vascularis esetekben, amelyekben az ily módon végzett első keringésvizsgálat nem igazolt sem szűkületre utaló áramlásgyorsulást, sem a vérkeringés irányának megváltozását, amely elzáródás mellett szól és a beteg klinikai állapota nem romlik —■ az angiográfia elvégzése szükségtelen. Ugyanakkor a Doppler-szonográfiával észlelt kóros eltérések helye alapján megtervezhetjük, célzottan végezhetjük el az angiográfiát, a szükséges legkevesebbre csökkenthetjük az invasiv beavatkozások számát. Különösen fontos ez olyan betegeknél, ahol érsebészeti műtét lehetősége merül fel. Mint már említettük, a készülék megadja a vér átlagos áramlási sebességét cm/sec-ban. Képernyőjére kirajzolja az ún. sebesség-pulzusgörbét, amelyről a systolés, diastolés csúcssebesség, ennek hányadosa (S/D), a vizsgált arteria szakasznak a szondától való távolsága mm-ben, valamint a véráramlás iránya is leolvasható (3. kép). Annak eldöntésében, hogy az észlelt Doppler-jel melyik arteria szakaszról származik a fenti adatokon kívül figyelembe kell venni a pulzusgörbe alakját (pl. az a. carotis interna és externa pulzusgörbéjének a különbsége) és nem utolsósorban tudnunk kell az anatómiát is. Az áramlási sebesség értékelésében a korcsoportok szerinti normálértékek ismerete szükséges. A 3. képen egy 37 éves férfibeteg normális transcranialis Doppler-regisztrátumai láthatók. 3. kép. A véráramlás sebessége az a. cerebri médiában, az a. carotis internában és az a. ophthalmicában — normális kontroll transcranialis Doppler-szonográfiás regisztrátumai 170
