Szemészet, 1988 (125. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 3. szám
chondriimi található aplasmában az idegrostok mellett. A neurofilamentumok jó része 100 Á és 200 Á átmérőjű. A hám legfelső 2—3 rétegében idegrostokat sohasem látunk. Megbeszélés Az ínhártyából, illetve a plexus ciliarisból túlnyomórészt velőtlen idegrostok nyomulnak a szaruhártyába, ahol 4, egymással összefüggő és morfológiailag elkülöníthető ideghálózatot képeznek. Az utóbbi évtized vizsgálati eredményei alapján autonom rostok jelenléte bizonyítottnak látszik. A rostok túlnyomó része cerebrospinalis, érző rost. A szaruhártya külső rétegei lényegesen dúsakban innerváltak, mint a belsők. A sűrű subepthelialis hálózathoz viszonyítva, az endothelhez rendeződött rendszer meglehetősen ritka és szegényes. A szaruhártya széli zónájában bőven találhatók hurokszemen görbült idegrostokból álló végtestecskék. Rendszerint közvetlenül a hám alatt helyezkednek el. A hám alatt található ideghálózat rendkívül finom és sűrű, amelyből igen finom idegrostocskák lépnek be a hámba. A rostok a Bowman-hártyán hegyes szögben lépnek át és rövidebb-hosszabb, kissé hullámos lefutás után szabadon végződnek. Izolált, tokkal körülvett végtestecskét eddig még senkinek sem sikerült kimutatni. Engelbrecht leleteinek egy részét nem tudtuk megerősíteni. A basalis hámsejtek magja körül végződő, ecsetszerű felrostozódásokat sohasem láttunk. Az elektronmikroszkópos felvételeken a subepitheliális hálózat rostjait minden esetben Schwann-plasma kíséri. Schwann-sejtmagvak ritkán láthatók. A körülírt duzzanatokban a mitochondriumok száma jelentékenyen megszaporodik. A hámba történő belépéskor a Schwann-plasma jelentékenyen megkevesbedik és — ha nagyon vékony rétegben is — de minden esetben kimutatható. A basalis hártyát átlépve a rostok a sejthártyát kisebb-nagyobb mértékben bedomborítják, de sohasem lépnek be a cytoplasmába. A rostok egy része két hámsejt között halad, alig domborítva be a sejtmembránt. A meglehetősen gyakori lokális duzznatokban alkalmankint 10—20 mitochondrium is látható. A neurofilamentumok túlnyomó része 100 A, ill. 200 A átmérőjű. A hám legfelső 2—3 sejtrétegében idegrostokat, vagy végződéseket sohasem láttunk. A subepitheliális ideghálózat a legsűrűbb. Az endothelhez közeli rendszer idegrostokban a legszegényebb. összefoglalás A szaruhártyahám beidegzését vizsgáltuk Gros—Schultze, Mark—Maillet és Bodian f. ezüstimpregnációs-, valamint elektronmikroszkópos módszerekkel. A szaruhártyában 4 egymással összefüggő ideghálózat mutatható ki. Legsűrűbb és legfinomabb a hám alatti rendszer. A cornea szélén hurokszerűen görbült idegrostokból álló végződések impregnálhatok. A subepitheliális hálózatból az idegrostocskák a Bowman-hártyán és a basalis membránon keresztül belépnek a hámba és a sejthártyát kisebb-nagyobb mértékben bedomborítják. Az idegrostokat minden esertben Schwann-plasma kíséri. Intracytoplasmatikus lefutást, vagy végződést sohasem láttunk. A hám legfelső 2—3 rétegében idegrostot, vagy -végződést nem tudtunk kimutatni. 134
